Mozgalmas és mosolygós volt a Szent István-stand

 „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!" A X. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítást követő napon, amikor ezeket a sorokat írom, érzéseimhez Tamási Áron klasszikus gondolatát érzem közelinek. Akik a Szent István Egyetem standjához tartoztak, s akik ide látogattak, egyaránt úgy érezhették, hogy a Szent István Egyetem öltött alakot a 99 négyzetméternyi területen. Ahol a tanulmányisok, hökösök, tanárok voltak, ott volt a Szent István Egyetem. Ott volt a mi univerzitásunk, ahová az érdeklődőket beinvitálták egy üdítőre, egy beszélgetésre, egy totószelvény kitöltésére, a képzeletbeli Egyetem falai közé.

 

BALÁZS GUSZTÁV

 

  Korabeli dokumentumok a 2000. évi Tiszakollégiumot és az azt követő Tanyakollégiumot - melyek jelképes sátra alatt mindegyik karról sürgölődtek hallgatók és oktatók -, úgy emlegetik, hogy azokban született meg a Szent István Egyetem I. E logika mentén kimondhatjuk: a tavalyi és az idei Educatio kiállításon pedig a Szent István Egyetem III. körvonalai rajzolódtak ki. Az egyetemi polgárság három rétege a Tiszán innenről és a Tiszán túlról tavaly gyűlt össze először, s ez az ismeretség az idei randevún, január 22-én és 23-án elmélyült közöttünk.  Többekben megfogalmazódott az óhaj, a kívánság, hogy vigyünk haza magunkkal az itteni jó hangulatot, a 99 négyzetméterről sugárzó „Szent István Egyetem érzést" és ápoljuk, óvjuk, erősítsük azt, valamennyiünk előnyére és hasznára.

 

*

 

   A kiállításon való egyetemi részvételt - mint már az előző alkalommal is - több hetes szervezés, sok fordulós egyeztetés előzte meg. Jóleső érzés volt tapasztalni a PR bizottság munkája során azt, hogy a karok képviselői önzetlenül megosztották egymással a korábbi években felhalmozott tapasztalataikat. És ahogy ilyen esetekben lenni szokott, az Educatio kiállítás végére mindenki gazdagabb lett, mint amilyen volt az osztozás előtt. Mindenki megelégedésére, jól sikerült a közös szereplés. Hasábjainkon az Educatio második napján készített kisinterjúkat közöljük.

 

*

 

   Török Gergely, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar PR csoportjának tagja.

 

  - Mivel elégedett a mostani Educatio kiállításon?

 

  - Nagyon tetszik, hogy sok az érdeklődő. A legtöbben pontosan tudják, hogy milyen szakon szeretnének tovább tanulni. Már tájékozódtak az interneten, ismerik az egyes szakok tartalmát, és arról is tájékozottak, hogy ezeket több intézményben indítják. Nem arra kell tehát rábeszélnem az érdeklődőket, hogy agrármérnökök vagy természetvédelmi mérnökök legyenek, hanem arra, hogy Gödöllőn válasszák a szakot.

 

   - Országos a vásár, de a látogatók is tükrözik ezt?

 

  - Szerintem több a vidéki, mint a budapesti érdeklődő. Beszélgettem kecskeméti, szarvasi mosonmagyaróvári és zalaegerszegi fiatallal is.

 

  - Kérdeztek már olyat, amire nem tudott válaszolni?

 

  - Ilyen még nálunk is előfordul. Ekkor segítenek a kiadványaink, melyekben a tanulmányi osztály elérhetőségét is közöljük. Ha valaki arra kíváncsi, hogy milyen pluszpontokat adunk a sporteredményekért, akkor javasoljuk, hogy a TO-sokhoz forduljon.

 

  - Van, amit jövőre majd másképp kell csinálni?

 

  - Frissítésre mindig szükség van a kampányban, de nem szeretnék ötleteket adni másoknak. Az idén nagyon szimpatikus volt, hogy karunk dékánja javasolta: ne vásároljunk túl sok ajándéktárgyat, hiszen nem ezekért választanak bennünket, hanem próbáljuk meg más irányból megközelíteni és megfogni a pályaválasztókat.

 

- A konkurenciára is figyelnek egy ilyen kiállításon?

 

- Az összes standot végigfotóztuk, s begyűjtöttük a prospektusokat. Ki fogjuk elemezni, hogy hol milyen szlogennel, fotókkal próbálják a fiatalokat megnyerni. Egyelőre mi vagyunk a legjobbak!

 

*

 

   Bodnár Gábor, a Gazdasági Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

 

  - Elég messzire kell jönni Békéscsabáról az Educatio kiállításra. Itt is érezhető a kar vonzása?

 

  - A távolság nem akadály. Ismerek olyan fiatalt, aki Győrből járt a karunkra. Bár főként Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megye a beiskolázási területünk, mivel az országban annyi minden a fővárosban koncentrálódik, nem maradhatunk távol ettől a rendezvénytől. S ez be is jött: találkoztam békéscsabai és orosházi középiskolásokkal, s megemlítem, hogy Szombathelyről is volt érdeklődő.

 

  - Mely szakok iránt mutatkozik kereslet?

 

  - A sláger a turizmus-vendéglátás szak, amit a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hirdetett meg nálunk. További gazdasági képzések és az andragógia iránt is reményt keltő az érdeklődés. Kár, hogy a műszaki menedzser szak iránt kisebb érdeklődés tapasztalható, pedig az ilyen végzettségű szakemberek is keresettek. 

 

   - Milyen a hangulata a vásárnak?

 

  - Kellemes. Örülünk, hogy itt lehetünk, mert sok fiatallal találkozunk. És azért vagyunk itt mi, hallgatók, hogy az érdeklődők a diákélet színeiről, ízeiről tőlünk, első kézből halljanak információkat.

 

*

 

  Suppán Józsefné, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar tanulmányi osztályvezetője.

 

  - Jó bornak is kell a cégér?

 

   - Mindenkinek kell, hogy a köztudatban maradjon. Mi 1879 óta ugyanazt a mesterséget tanítjuk. Kiváló oktatóink vannak, és a fennmaradásunk bizonyítja, hogy jók vagyunk, kellünk. Meg kell mutatni a szépségünket, erényeinket, s a fejlődést, amit 1879 óta elértünk. S mi tagadás: a versenytársakkal is számolnunk kell. Mindezért mindenütt ott kell lennünk, így az Educatio kiállításon is. A személyes tájékoztatás rengeteget jelent. Emellett nagyon fontosak a kiállítási anyagaink - főként a szép makettek - és a tartalmas bemutatkozó kiadványok.

 

  - Mivel magyarázható még a kar keresettsége?

 

   - A munkaerőpiac elismerésével. Az öregdiákok visszajelzései alapján sokszor értesülünk arról, hogy a Műegyetemen, Pécsett vagy Debrecenben oklevelet szerzett szakemberek közül az Ybl diplomást választják egy-egy meghirdetett álláshelyre. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a színvonalból a gazdasági nyomás ellenére sem engedtünk. Nálunk a felvettek kisebb százaléka végez, mint a Műegyetemen vagy a vidéki intézményekben. S mivel az embertől az építés elválaszthatatlan - a legősibb emberi foglalatosságok közé tartozik -, minden bizonnyal a jövőben is lesz kenyerünk.

 

*

 

   Juhász Anna, a Gépészmérnöki Kar műszaki menedzser szakos hallgatója.

 

  - Nem vagyok tagja a hallgatói önkormányzatnak, de felkértek, hogy jöjjek el, s mint lány képviseljem a kart.

 

  - Milyen tapasztalatokat szerzett?

 

  - Rengeteg a látogató és nálunk is sokan érdeklődnek szakjaink és a kollégium iránt. Talán meglepő, de lányok is kacérkodnak a gépészmérnök szakkal. Kérdeztek a bejutási lehetőségekről, a tantárgyakról, a nehézségekről, a követelményekről. Szinte mindenki csodálkozott azon, hogy milyen alacsony ponthatárral be lehet kerülni Gödöllőre. A következő meglepetés majd az lesz, ha sikerül a felvételi, hogy a képzés színvonala ennél lényegesen magasabb, a számonkérés pedig nagyon erős.

 

   - Minden kérdésre válaszolni tudott?

 

  - Nem, de azért vagyunk sokan a standon, mert többen többet tudunk. Aki a levelező képzésről érdeklődött nálam, azt dr. Szentpétery Zsolt professzorhoz küldtem, aki ebben is nagyon járatos.

 

  - Hogyan értékeli a rendezvényt?

 

  - Tetszik. S persze, nem most vagyok itt először. Én is jártam a kiállításon, amikor még csak a felvételi jelentkezésre készültem. A Gépészmérnöki Kar standján is érdeklődtem. A magam bőrén is tapasztaltam, milyen sokat segíthet a döntésben, hogy ha diákok is tájékoztatják a pályaválasztókat.

 

*

 

  Molnár Krisztina, a Főtitkári Hivatal PR-referense.

 

  - Az Educatio jubilál, hiszen tizedszer jelentkezik, ön viszont debütál, mint a Szent István Egyetem kiállításának egyetemi felelőse. Ebben a vásári forgatagban kevés ember gondol arra, mennyi szervezés, egyeztetés, vita előzte meg azt a pillanatot, amikor az első látogatókat fogadhatták munkatársaink. 

 

  - A munkamegosztásból úgy adódott, hogy az Educatio Felsőoktatási Kiállításon és Vásáron való szereplésünk egyetemi szintű koordinációját idén én látom el. Csak pozitív tapasztalatokat tudok sorolni. Úgy gondolom, hogy a jelenlévők mindegyike - már pedig szerencsére elég sokan vagyunk - elégedett lehet a szervezéssel, az előkészítéssel, a menet közben felmerült igények megoldásával és teljesítésével. A Szent István Egyetem standja, kiállítása mozgalmas és nyitottságot tükröző. Azt hiszem, hogy mindenki nagyon jól érzi magát, sok az érdeklődő, örömmel fogadják prospektusainkat, a Felvételi Magazint, a vászontáskákat, bögréket, tollakat. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat segítsége mással nem pótolható. Minden feladatot gyorsan meg tudnak oldani. Lelkesek és nagyon kedvesek a hallgatók; nélkülük száraz és unalmas lenne a bemutatkozásunk. Az idősebb kollégák is jól fogadják az ő ifjonti lelkesedésüket, ötleteiket, hiszen mindannyiunk közös célja az Egyetem sikeres részvétele a kiállításon.

 

  - Úgy tűnik, hogy szinte nincs vége a standunknak, olyan, mintha ide költözött volna az Egyetem, itt lenne a Szent István Egyetem ezen a pénteken és szombaton.

 

  - Tíz százalékkal nagyobb a területünk a múlt évinél, de valóban lényegesen többnek tűnik. A stand egy része nyitott, átjárható. Be lehet lépni, mint a valóságos Egyetemre Gödöllőn, Budapesten, Békéscsabán, Gyulán, Jászberényben és Szarvason. S kell is ekkora hely, hogy kényelmesen elférjünk, hogy minden kar kibontakozva tudjon megjelenni, hiszen kilenc karból és egy intézetből álló univerzitás vagyunk.

 

  - Jó lenne hazavinni magunkkal ezt a hangulatot.

 

  - Éppen erre a következtetésére jutottam én is az előző este, amikor átgondoltam az első nap történéseit. Hiszem, hogy részvételünk a kiállításon elmélyíti az Egyetemünket alkotó karok és intézet integrációját. Azt tükrözi a megjelenésünk, hogy a Szent István Egyetem - divatos kifejezést használva - élhető egyetem, sok-sok erőforrással, segítőkész, szorgalmas munkatársakkal. Csak a kódot kell megtalálni ahhoz, hogy a parciális erők, akaratok egységbe kovácsolódjanak. A Szent István Egyetem standja azt sugallja, hogy ez egy nyüzsgő, élettel teli univerzitás. Csak ritkán tudunk leülni együtt, mégis érezhető - itt, a kiállításon is -, hogy meg tudjuk érteni egymás gondolatait. Bár mindenki más tradíciót, gondolkodásmódot képvisel, tanulunk is egymástól. S van egy közös célunk: hitelesen, méltóképpen és mosolygósan reprezentáljuk intézményünket.

 

*

 

  Farkasné Inkret Judit, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar PR vezetője.

 

- Sokadik alkalommal találkozunk itt. Úgy tűnik, hogy nem csökken az érdeklődés!

 

  - Az egész ország itt van - nem véletlenül rendezik meg már tizedszer az Educatio-t. Pénteken érezhető volt a budapesti iskolák dömpingje. Egy sor osztály hullámzott át az egyébként is zsúfolt csarnokokon. Ma sokkal több vidéki és családos érdeklődő jön a programra Székesfehérvártól Nyíregyházáig. 

 

  - Milyen a piaca a kar által kínált képzéseknek?

 

  - Öt képzési területen 11 alapszakot, 10 mesterszakot és 11 szakirányú továbbképzési szakot ajánlunk. Az Educatio közönsége főleg az alapszakok iránt érdeklődik. A turizmus-vendéglátás a sláger, de a gazdasági képzési terület más szakjai is keresettek, miként a vidékfejlesztési és agrármérnöki szak is az agrárképzési területről. S ha egy-egy szakvezető tanár megjelenik a standunkon, mindig sokan megállnak előttük és kérdeznek tőlük. Évről-évre egyre többet várnak az ide látogatók a kiállítóktól. Bíznak abban, hogy pontos információkat kapnak. Mi arról is tájékoztatjuk őket, hogy milyen gyakorlati helyek választhatók a tanulmányok ideje alatt és az adott szakot elvégezve hol lehet elhelyezkedni. 

 

  - Minden standon találkoztam kommunikációs szakemberrel. Úgy látom, hogy a karon tanuló kommunikáció szakos hallgatók iránti kereslettel sem lesz probléma.

 

  - Nálunk kommunikáció és médiatudomány szakos hallgató készítette a kari totót. Ez a játék prospektusaink olvasására serkentette a bennünket felkereső pályaválasztókat. Naponta többször tartottunk nyereménysorolást a karról feltett kérdésekre helyesen válaszolók között. Szakoktól függetlenül nagyon sok hallgató segített a tájékoztatásban. A hallgatói önkormányzat évek óta pótolhatatlan segítséget nyújt a beiskolázásban.

 

*

 

  Pflaum Mária, az Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet tanulmányi osztályvezetője.

 

  - Olyan meggyőzően beszél Gyuláról, hogy nem tudok más következtetést levonni, mint azt, hogy ide felvételt nyerni főnyeremény. 

 

  - Itt születtem, lokálpatrióta vagyok. Szerintem ebben a városban minden megtalálható, ami az itt élő ember számára szükséges. 1993 óta a felsőfokú oktatás is, ami a város egyik büszkesége.

 

  - Voltak-e látogatók a közelből az Education?

 

  - Eddig három békéscsabai lány keresett meg bennünket. Közülük kettő a szociális munka, a harmadik az egészségturizmus szak iránt érdeklődött. Mióta részt veszünk ezen a vásáron, mindig vettünk fel olyan hallgatónk, akivel itt találkoztam először.

 

  - Hogyan toborozzák még a hallgatókat?

 

  - Ismerősök, barátok is küldik hozzánk a továbbtanulni készülőket. A legjobb propaganda, ha a hallgató elégedett az iskolájával. Mivel kicsik vagyunk, minden tanuló a látókörünkbe kerül. Emberközpontú a képzésünk, és színvonalas. Első szakunk, az ápoló képzés államvizsgáján mindig szerepel egy központi írásbeli feladat, amit egy időben írnak meg az országban bárhol ápolást tanuló diákok. Amióta ez az oktatás nálunk létezik, minden évben a mi hallgatóink írják meg a legjobb eredménnyel a központi írásbelit! Kell ennél több?

 

*

 

  Kovács Katalin, Pedagógiai Kar tanulmányi hivatalvezetője.

 

  - Nem könnyű manapság a tanítóképzés helyzete...

 

  - A tanító szakon is több műveltségterületeket oktatunk. Így ma már nem „csak" az alsó tagozatos tanításra készítjük fel a hallgatókat, mert választott tárgyukat a 6. osztályig oktathatják az oklevelük megszerzése után.  

 

  - Milyen újdonsággal jelentkezett a kar a kiállításon?

 

  - Az egész országban először indul idén csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak. Velünk együtt öt helyen. A bölcsődei munkához eddig OKJ-s bizonyítvány kellett, most felemelték a képzettségi követelményt. Ez számunkra új lehetőséget kínál a hallgatókért folytatott versenyben.

 

  - Mi a véleménye a vásárról?

 

  - Lenyűgöz a sokszínűsége. Véleményem szerint itt mindenkinek meg kell jelennie. Sérelmezem is, hogy például a Moholyi Nagy Művészeti Egyetem nem képviselteti magát. Színvonalas és fontos ez a rendezvény, bár tapasztalataim szerint a vidékiek nem feltétlenül élnek vele. A Pedagógiai Kar minden lehetséges fórumon igyekszik tájékoztatni a fiatalokat. Mi is kijárunk középiskolákba hírt adni a képzéseinkről.

 

*

 

  Mátyás Anita, az Alkalmazott Bölcsészeti Kar Hallgatói önkormányzatának elnöke. 

 

  - Megérte eljönni a vásárba?

 

  - Kétségtelenül. Bár általában Jászberény környékéről érdeklődtek, így például Hatvanból és Gyöngyösről, több pesti fiatal mondta, szívesen tanulna vidéken, a nagyvárosinál nyugodtabb környezetben.

 

  - Mely szakok iránt érdeklődnek?

 

  - A szociális munka és az andragógia bizonyult most a legkeresettebbnek. A tanító szakról is érdeklődtek egy páran. A legelső kérdés azonban, amit feltesznek, a karunk nevére vonatkozik, hogy mit értünk alatta. Elmondjuk, hogy mind a négy alapszakunk a bölcsész képzési területhez tartozik, és minden félévben van gyakorlatunk, amit élvezettel fogadnak a hallgatók.

 

  - Mivel lehet még csalogatni jelentkezőket?

 

  - Például a jégpályával, aminek a használatára a dékán adott kedvezményt a hallgatóknak. Ezen kívül is van számos sportolási lehetőség. A kollégiumban fitnesz és edzőterem található. A futballista fiúkra és a kézilabdás lányokra is büszkék vagyunk, tömegesen szurkolunk nekik. 

 

*

 

Dr. Csányi Sándor, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja.

 

- Milyen útravalóval indította a városba a kar képviselőit?

 

- Kialakult hagyománya van annak, hogy a PR csoport és a HÖK hogyan működik együtt a felkészülésben. Több éves tapasztalattal rendelkeznek, önállóan szervezik a részvételüket, s örülök annak, hogy nem nekem kell foglalkoznom azzal, hogy ki mit mondjon és hogyan mosolyogjanak az érdeklődőkre.

 

- Azt azonban elmondták, javasolta, hogy kevesebb ajándékot vigyenek a vásárra.

 

- Ezt azért tanácsoltam, mert hallgatókat úgy lehet szerezni, hogy ha a kérdéseikre szakszerű, pontos válaszokat adunk. Jó, ha az érdeklődők látják, hogy az őket tájékoztatók maguk is benne vannak a képzésben, szeretnek erről beszélni, szívesen adják át a tapasztalataikat.

 

*

 

Kadosa Gábor, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar HÖK elnöke.

 

- Miért fontos a hallgatóknak, hogy jól sikerüljön a beiskolázás?

 

- Annál jobban örülünk, minél többen vagyunk hallgatók, minél nagyobb a közösségi élet a kampuszon. Én személy szerint is nagyon szeretek ismerkedni. Persze azt szeretnénk, ha minél tehetségesebb gólyáink lennének az ősszel.

 

- Álljuk-e itt a versenyt a többi kiállítóval?

 

- Végig jártam a standokat. A miénk is igényes, szép. Ráadásul itt áll mellettünk a több méter magasra felfújt szürke marha modellünk, ami a látogatók találkozóhelyévé vált, és a Szent István Stúdió is az előterében készített interjúkat.

 

*

 

Dr. Mészáros Miklós, a Víz és Környezetgazdálkodási Kar Igazgatási és Tanulmányi Hivatalának vezetője.

 

- Hogyan értékeli az Egyetem részvételét a kiállításon?

 

- A szervezés nagyon jó volt, a szóróanyagokat szépen elkészítették, s bőségesen volt belőlük. A stand nyitottságot tükröző kialakítása nagyon jó ötlet, ezt kell csinálni a jövőre vonatkozóan is. Az érdeklődéssel sem volt baj, csupán az a gondunk, hogy ugyan a vízgazdálkodás iránt elég magas érdeklődést tanúsítottak a bennünket keresők, sajnos a keresett szakokkal még nem szolgálhatunk. A vízgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési szak létesítés alatt áll, hasonlóképpen a vízgazdálkodási mesterszak is és ugyancsak nagy szükség lenne egy alapszak létesítésére.

 

  - Jövőre már ezek is megjelenhetnek a kínálatban?

 

- Az első kettő talán igen, Sajnos nagyon hosszú, 2-3 évet is igényelhet egy szak alapításának a folyamata.

 

- Az ország mely részeiről érdeklődtek a kar iránt?

 

- Budapestről, Nógrád megyéből, a Dunántúlról is. A vártnál kevesebben jöttek Békésből, a legközelebb talán Szeghalomról.  Keveselltem az iskolai osztályok szervezett megjelenését.

 

*

 

Umenhoffer Péter, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke.

 

- Mi a titka az Educatio sikerének?

 

- Ez az a rendezvény, ahová a legtöbb középiskolás ellátogat a felvételi jelentkezésre készülve. A kari nyílt napok is hasznos események, de itt a teljes kínálat bemutatkozik. Bőven lehet összehasonlítani a lehetőségeket és válogatni közülük. Kevesebb idő alatt több információ érhető el; nem kell messzire utazgatni.

 

- S itt mindehhez jó hangulat társul.

 

- A HÖK mindig hordozza magával ezt a jó hangulatot. Bensőséges a viszonyunk a tanulmányis dolgozókkal és a beiskolázásért felelős tanárokkal. Az is az Educatio varázsa, hogy rengeteg régi ismerőssel találkozunk, akiket korábban vezetőképzőn vagy közgyűlésen ismertünk meg. Jókat beszélgetünk és új barátságok is szövődnek köztünk.

 

*

 

Dr. Szentpétery Zsolt egyetemi tanár, Gépészmérnöki Kar

 

- Hogy sikerült a vásár a kar számára?

 

- Harmadik éve képviselem a kart az Educatio kiállításon. Mindig sokan vannak, de úgy érzem, most jött a legtöbb érdeklődő. A zárás előtt három órával elmondhatom, hogy ajándékaik, szóróanyagaink mind elfogynak.

 

- Miként lehet aprópénzre, azaz hallgatókra váltani a piac sokszor hangoztatott igényét a mérnökök iránt?

 

- Kétségtelen hogy jó néhány ezer mérnök hiányzik, tehát van jövője egy ilyen diplomának, de persze a kereslet vidékenként eltérő. Bízom benne, hogy minden nehézség ellenére kilábal a gazdaság a válságból és akkor máris vonzóbbak lehetünk. Mindenkinek azt mondom, jó helyre jelentkezik, ha bennünket választ, mert jól bánunk a hallgatókkal, figyelemmel kísérjük tanulmányaikat, segítünk, ha nehéz helyzetbe kerülnek. Olyan tanáraink, tanterveink, tanmeneteink és tantárgyaink vannak, akik és amelyek segítségével a diplomát szerzők meg fogják állni a helyüket az életben.

 

*

 

  Dr. Beke Jánosné, a Felnőttképzési Központ hivatalvezetője.

 

  - Az Educatio után az Agro+Mashexpo kiállításra készül a központ. Miért tartják fontosnak a részvételt ezeken a programokon?

 

  - Elsősorban az Egyetem részéről tartom fontosnak, hiszen központunk a karok által kidolgozott képzéseket fogja össze és közvetíti olyan formában, amely megfelel a felnőttképzési törvénynek. A vásárokon is sok érdeklődővel találkozunk, és azt tapasztaljuk, hogy szívesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy egyetemi környezetben végezhetik el az őket érdeklő rövid képzéseket.

 

 - Kik érdeklődnek a tanfolyamkínálat iránt?

 

 - Idősek és fiatalok is. Mind gyakoribb, hogy már diplomával rendelkezők jelentkeznek kiegészítő képzésre. Szeretnék ugyanis jobban megállni a helyüket a munkaerő-piacon.

 

- Úgy tudom, egyetemi hallgatók is élnek tanulmányaik mellett az OKJ-s képzési lehetőségekkel.

 

- Igen. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar diákjai például munkaszervezési és munkavédelmi ismereteket szeretnének elsajátítani. A Gépészmérnöki Kar tanulói körében a vontatóvezetői képzés a vonzó. Mi pedig azt szeretnénk elérni, hogy a nálunk felvett programok máshol megszerzett ismeretek formájában kreditet érjenek a felsőoktatási tanulmányokban.

 

*

 

Dr. Szabó István egyetemi tanár, a Gépészmérnöki Kar dékánja

 

- Az Educatio látogatóinak körében is híre ment, hogy a kar megjelenik Békés megyében.

 

- Ezt korábban bejelentettük, de most már jelentkezni is lehet. Békéscsaba 100 kilométeres körzetében nincs felsőfokú műszaki képzés. Az integráció adta lehetőséget szeretnénk kihasználni. Szeptemberben megpróbáljuk elindítani a képzést. Ehhez a jelentkezések megfelelő száma mellett az is kell, hogy támogassák a tervet a helyi vállalatok, közösségek és önkormányzatok. Örömmel mondhatom, ez a kedvező hozzáállás megvan. A városi és a megyei önkormányzat pártolja elképzelésünket. A minap a száz legjelentősebb cég képviselőivel találkoztam. Úgy érzem, meglesz a segítség ahhoz, hogy az oktatás szükséges hátterét megteremtsük.

 

- Lehet, hogy a határon túlról is toboroznak majd hallgatókat?

 

- Amikor a 100 kilométeres körzetet említettem, erre is gondoltam. Erre most még nem fordítunk különösebb energiát, de jövőre biztosan átnyúlik majd a határon a beiskolázási kampány. Már most felvettük a kapcsolatot a temesvári és a nagyváradi egyetem megfelelő karaival, s közös projekteket kezdeményezünk, oktatók cseréjét is elképzelhetőnek tartom.

 

Balázs Gusztáv és Székely Dániel felvételei