A SZIE kutatóegyetemi pályázata megfelel minden elvárt kritériumnak
A kutatóegyetemi és a hozzá kapcsolódó TÁMOP pályázatokat is objektív, mérhető paraméterekkel írták ki, emelte ki dr. Solti László. Ez jó mindkét félnek. Az egyetemeknek, amelyek tudásvagyonukat felmérve megállapíthatják, mely területeken jók, melyeken kell javulniuk, és a bírálóknak is, hiszen tárgyilagos véleményt alkot-hatnak.
Dr. Hornok László elmondta, hogy a SZIE doktorképzése a doktori iskolák, a doktoranduszok, a végzett doktorok és a doktori iskolák törzstagjai számát tekintve a hat nagy egyetem után következik. A SZIE-n 8 akadémikus dolgozik, 4 aktív és 4 professor emeritus. Három akadémiai kutatócsoport működik. A tudományos eredmények hasznosítását segíti a Regionális Egyetemi Tudásközpont, a Veterinorg Kft. és a GAK Kft. Az egyetemnek két tucat európai szintű, jól felszerelt kutatólaboratóriuma van. Kiváló kisállat-klinika működik Budapesten, európai szintű nagyállat-klinika Üllőn.
Megemlítette még a gödöllői növénytermesztési tanüzemet, a kontinens legkiválóbb mezőgazdasági gépmúzeumát, a fotovillamos erőművet. Magyarország egyetlen igazi kincsének nevezte, hogy meg tudja termelni 25 millió ember élelmiszerét. Egy a mainál erősebb mezőgazdaságnak erős, központi, integrált agráregyetemre van szüksége és ehhez Gödöllő kiváló közlekedési adottsággal rendelkezik. Ha a lehetőséggel és a felelősséggel nem él az ország, akkor könnyen lehet, hogy a jövő hazai agrárdiplomásait nyugat-európai egyetemek képezik majd.
Az egyetem pályázatának kiemelt jelentőségét az a stratégiai célkitűzés adja, hogy a SZIE Közép-Európa vezető agrártudományi központja kíván lenni. Eredményesen felhasználva Magyarország két kiváló adottságát: a számos világhírű találmányban, kutatásban megjelenő magyar tudást, kreativitást, valamint a természet gazdag ajándékával megáldott termőföldet. Erre a központi szerepre lehetőséget teremt az a tény, hogy egyedül a SZIE kutatásai képesek az agrárium egész területének átfogó vizsgálatára, hiszen az országban csak itt működik a nemzetközileg is kiválósági központként jegyzett Állatorvos-tudományi Kar, amely kiemelkedő eredményekkel és legmagasabb szintű nemzetközi akkreditációval is rendelkezik.
A hagyományos agrártudományokon túl a SZIE kutatásai képesek választ adni a változó világ kihívásaira. Az elmúlt években az egyetemen folytatott sikeres alkalmazott kutatások középpontjába olyan égető problémákat állítottak, mint a fenntartható fejlődés, az élelmiszerbiztonság, a klímavédelem, a környezetipar, a megújuló energiaforrások vagy az egészséges környezet. A környezetbarát szemlélet és a klímavédelem nem csak szavakban, hanem az egyetem fejlesztéseinél is meghatározó szempont. Ezt és a folyamatos innovációt bizonyítja, hogy technológiafejlesztésben komoly eredményeket ért el a környezetipari területre összpontosító Regionális Egyetemi Tudásközpont és a gödöllői kampuszon működik Magyarország első karbonsemleges klímairodája. A SZIE - vállalati partnereivel közösen - az elsők között kapott lehetőséget arra, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által koordinált óriási kutatási projektek aktív résztvevője legyen.
A SZIE hagyományosan erős nemzetközi tudományos kapcsolatokkal rendelkezik, neves egyetemek egész sorával alakított ki tudományos együttműködést Japántól, az EU országain át az USA-ig. Nemzetközi elismertségét jól példázza, hogy a hazánkban tanuló külföldi diákok körében a SZIE idegennyelvű képzései a legnépszerűbbek közé tartoznak. Az egyetemre irányuló nemzetközi figyelmet mutatja, hogy a SZIE-n folyó kutatásokról rangos nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent publikációk mellett olyan világszerte olvasott médiumok is beszámoltak, mint a New York Times vagy a National Geographic Magazine.
A szikár tények is megalapozzák a SZIE esélyeit. Az egyetem rendelkezik a pályázathoz szükséges valamennyi kritériummal, hiszen a pályázaton induló négy karon 322 tudományos fokozattal rendelkező oktató és kutató dolgozik, ami a teljes oktatói-kutatói létszám 72,5%-a, amely magasan meghaladja a pályázatban előírt 50%-os arányt. Minthogy ezúttal valóban jól meghatározott és mérhető szempontok alapján születik a döntés, joggal remélhető, hogy a Szent István Egyetem - a Közép-Magyarországi Régió egyetlen nem budapesti székhelyű pályázójaként - kutatóegyetemként folytathatja oktató-kutató munkáját.