A takarékosság van leginkább „kéznél”

 A betonlépcsőkön is ültek hallgatók február 9-én az egyetem Halgazdálkodási Tanszékének Ugrató előadótermében, ahol dr. Hetesi Zsolt fizikus (ELTE), dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója, dr. Nováky Béla, a Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület munkájában részt vevő hidrológus, Czumpf Attila, a Természetes Életmód Alapítvány munkatársa és dr. Ángyán József egyetemi tanár, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója, országgyűlési képviselő tartott előadást.

 

B. G.

Az eszmecsere apropója dr. Hetesi Zsolt azon, immár a televízió jóvoltából is közismertté vált állítása volt, hogy úgy tűnik, a Föld elérte a kőolaj-kitermelés csúcsát, ezért várható, hogy a jelenlegi „pénzügyi" válság nem megy át - egy ciklus részeként - ismét növekedésbe, hanem egyre meredekebben csökkenő trendet fog mutatni; vagyis elérkeztünk az „indusztriális civilizáció" összeomlásának kezdetéhez.

 

Dr. Hetesi Zsolt számos adat ismertetésével érzékeltette, hogy a földgáz-, a szén- és az atomenergia is korlátosan áll rendelkezésünkre, az úgynevezett megújuló energiák alkalmazása pedig újabb problémákat vet fel, illetve nem képes a szükséges idő alatt pótolni az általánosan elterjedt energiahordozók kínálatában belátható időn belül jelentkező hiányt, ellensúlyozni a drágulást. A takarékosság tehát elkerülhetetlen, ugyanekkor ez van leginkább „kéznél".

 

 Dr. Nováky Béla a Föld éghajlatának melegedését a jégjelenségek tanulmányozásától az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának alakulásáig számos vizsgálat eredményének ismertetésével érzékeltette. Az éghajlatváltozás hatásai az élet minden területére kiterjednek, a fajok 20-30%-a is kipusztulhat.

Dr. Gyulai Iván a válság egymástól elválaszthatatlan környezeti, gazdasági, szociális és erkölcsi oldalaira hívta fel a figyelmet. Czumpf Attila elmondta, hogy Magyarország egyre kisebb területe kínál élhető környezetet. A zaj- és fényszennyezés mindinkább gátat szab annak, hogy lakóhelyünk szép, igényes és meghitt legyen.

Dr. Ángyán József úgy összegzett, hogy lassan minden erőforrásunk korlátossá válik. A globális tőkeérdekek és a helyi közösségek érdekei egyre inkább szembe kerülnek egymással. A közösség által életre hívott államnak ökoszociális felelősségére való tekintettel korlátoznia kellene a tőkeérdekeket. Ha ezt nem teszi, abból származik a baj, ugyanis világunk értékeinek többsége nem a profitból vezethető le. Amikor tehát szembenézünk a mindenre kiterjedő válsággal, akkor a helyi közösségeket kell elsősorban megerősíteni és a helyi erőforrásokat óvni, lehetőleg gyarapítani. S ami a legelső, az a föld, a termőföld megtartása, ami immár nemzetbiztonsági kérdés. A gondolatot tovább folytatva: meg kell őrizni az ivóvízkincset és (újra) ki kell vívni az élelmiszer önrendelkezésünket.

A téma folytatásra - és mindannyiunk részéről felelős cselekvésre vár.

Balázs Gusztáv felvételei