Közösségi célkitűzések teljesíthetők

BIRÓ TAMÁS

főosztályvezető-helyettes

FVM, Mezőgazdasági Főosztály

 Az agrárgazdaság nem egyszerűen növénytermesztést vagy állattenyésztést jelent; kiemelkedő szerepe van az élelmiszer-előállításban, hozzájárul a vidékfejlesztéshez, a természeti kincsek megőrzéséhez. Ez a bonyolult kapcsolatrendszer a magyarázata annak, hogy egy-egy probléma megoldása során különös jelentőséggel bír a lehetséges közvetett hatások vizsgálata is.

Napjainkban jelentős mértékben nő az élelmiszerek iránti kereslet nem csupán mennyiségét, hanem minőségét tekintve is. Emellett fokozódik a bioüzemanyagok iránti igény, amely alternatív ágazati lehetőséget és kitörési pontot jelenthet a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára.

Magyarországnak minden lehetősége és adottsága megvan arra, hogy a mezőgazdaságot sikerágazattá tegye: földrajzi adottságai egyedülállóak, az évtizedek során felhalmozódott tudás pedig lehetővé teszi a jelen és a jövő problémáinak eredményes megoldását.

Szemben más hasonló országokkal, Magyarországnak mindig is pozitív volt az agrár-külkereskedelmi mérlege, ezért erősíteni kell ezt a területet.

A folyamatosan fejlődő agrárgépesítést és a növekvő géppiacot tekintve nem lehet okunk panaszra, a hatékonyság azonban még jelentős kihívásként jelentkezik. Az egyéni gazdálkodók 2,8-szer annyi erő- és gabona-betakarító gépet birtokolnak, mint a gazdasági társaságok, valamint a kombájnok száma az előbbiek esetében nőtt, míg utóbbiaknál csökkent. A fokozódó beszerzések ellenére a magyar gépipar hazai részesedése alacsony, viszont az export jelentősnek mondható a talajművelő-, vető- és permetező gépek esetében.

Az agrárgépesítés egy különálló és sikeres terület lehet - ahogyan korábban említésre került - de nélkülözhetetlen szerepe gyakran közvetetten érzékelhető a bioenergetikához hasonlóan, amely az agrárium egy sajátos területe.

A megújítható energiaforrások terén az Európai Unió számos stratégiai célt tűzött ki és megvalósításuk érdekében jogi eszközöket is meghatározott.

A közösségi célokkal összhangban Magyarország a sajátos ökológiai és gazdasági környezetnek megfelelően beillesztette saját rendszerébe a közösségi ajánlásokat, előírásokat, kiemelten kezelve a bioüzemanyagok kérdését. Ezek a változások és a tervek megvalósítása csökkenthetik az energiafüggőséget, a fosszilis energiahordozók jelentőségét, és javíthatják az energiaellátás biztonságát.

Az elvégzett szakértői dokumentumok és jelentések alapján a teljes magyar energiafogyasztásnak kb. 15 %-a lenne fedezhető megújítható energiaforrásokból.

A mezőgazdasági energiaforrások hasznosítása három pilléren nyugszik, amelyek alapja a biomassza három csoportja: a pozitív energiamérleg érdekében hazai alapanyagok felhasználásával történő bioüzemanyagok előállítása, biogáz technológia alkalmazása a tárolt lakossági hulladék és a trágyatárolás problémáinak megoldása érdekében. A növekedést a jelenleg elérhető támogatás is biztosítja.

Az egyik legtöbb vitát kiváltó bioüzemanyag előállítására elsősorban a kukorica és a repce lehet leginkább alkalmas. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a repce átlaghozama alacsony, a napraforgóé jobb, de az utóbbi felhasználásának jogszabályi akadálya van. Az Egyesült Államok besorolása szerint Magyarország "kukorica-övezetnek" tekinthető, ezért leginkább ezzel a növénnyel számolhatunk a bioüzemanyagok előállítására. Az átlagos terméshozam és annak eloszlása, valamint a bioetanol lehetséges mennyisége képes biztosítani a 2003/30 közösségi irányelv sikeres teljesítésének lehetőségét.

Az FVM előnyben részesíti és támogatja a kis teljesítményű bioüzemanyag egységek létrehozását, amelyet "Komplex Magyar Modell"-nek is nevezhetünk. Ennek a komplex és egyedi tervnek a megvalósításán keresztül több közösségi célkitűzés teljesítése válhat elérhetővé, különös tekintettel a pozitív anyag- és energiamérleg igényre.

A szaktárca kidolgozta annak a jogcímnek a részleteit, amelyen keresztül támogatás biztosítható a bioüzemanyag kapacitások bővítésére (44/2009 FVM rendelet). Az elérhető legnagyobb támogatási összeg 1 millió euró, a támogatási intenzitás mértéke - amely több tényezőtől függően változhat - pedig 40-60 % között lehet.

A szilárd biomassza vonatkozásában jelentős szerephez juthat a rövid vágásforgójú fás szárú ültetvényeknek, valamint a mezőgazdasági melléktermékeknek és hulladékok optimális hasznosításának, hiszen ezek közvetlen kevés termelési tevékenységgel minden évben megújulnak. A szilárd biomassza termékpálya szemléletben lehet sikeres. Ennek teljesüléséhez elengedhetetlen az önkormányzatok, közintézmények, kórházi épületek, iskolák energetikai korszerűsítésére és megújuló energiaforrással történő hasznosítására kiírt Környezetvédelmi Energetikai Operatív Program eljárásrendjének egyszerűsítése.

Mindezek mellett az erdészeti és mezőgazdasági melléktermék (faalapú biomassza és szalma), második generációs üzemanyagok számára is alapanyagul szolgálhat. Ez utóbbi számos kutatás-fejlesztés programot jelenthet, beleértve a műszaki területeket is.

A biogáz előállítása elsősorban a jelentős mennyiségben rendelkezésre álló trágya, illetve növényi részek hasznosítását jelenti. A megújuló energiaforrásoknak ezen szegmense hozzájárulhat a mezőgazdasági vállalkozások korszerűsítéséhez, illetve az energetikai szempontból vett önellátáshoz. Ennek érdekében a szaktárca a trágyatároláshoz kapcsolt biogáz típusú felhasználáshoz nyújtott szubvenciót a trágyatárolás közvetlen támogatása mellett.

Fontos megemlíteni, hogy Magyarország jelentős geotermális potenciállal is rendelkezik, amely a gyógyturizmus mellett elsősorban a kertészeti ágazatban hasznosulhat leginkább. Kétségtelen tény, hogy Magyarországon kivételes lehetőségek vannak a földhő alkalmazására is, ezért ez perspektivikus ágazatnak tekinthető. Napenergia és szélenergia hasznosításában is jelentős tartalékok vannak, azonban figyelni kell arra, hogy jó környezeti adottságok és optimális végfelhasználási kör álljon rendelkezésre.

Összegzésként elmondható, hogy a gazdasági válság miatt napjainkban még inkább hangsúlyos azoknak a területeknek a kiválasztása, amelyek a lehető legtöbb előnyt és hasznot biztosítanak nem csupán pénzügyi, de társadalmi és vidékfejlesztési szinten egyaránt. Erre jó megoldást jelenthet a mezőgazdasági megújuló energiaforrások iparágának támogatása és elterjesztése.

(Elhangzott a Szinergia és műszaki fejlesztés című konferencián, Gödöllőn, 2009. augusztus 31-én)