Az első hazai karbonkonferencia
Lehet-e üzlet hazánkban is a klímavédelem? Az üvegház hatású gázok kibocsátásának tartalékolása vagy a karbonvagyon értékesítése lehet-e értékteremtő nemzeti stratégia? Növekvő zöldenergia piac vagy drága energiapiac jön létre az üvegház hatású gázok kibocsátásának korlátozása révén? Lehet-e kockázatcsökkentő tényező és hitelbiztosíték az alternatív energetikai projektekből származó széndioxid megtakarítás? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a november 20-án, egyetemünkön Magyarországon elsőként megrendezett karbonkonferencia, melynek résztvevőit a SZIE nevében dr. Hornok László rektorhelyettes köszöntötte. A jól szervezett, nagy érdeklődéssel kísért program munkájában a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar több oktatója és doktorandusza is részt vett. A konferencia záró kerekasztalát, amelyen megfogalmazták a koppenhágai klímakonferencia magyar állásfoglalásának kialakításához javasolt szempontokat, dr. Villányi László dékán vezette.
Számos országban a klímavédelem és az emisszió-kereskedelem az üzleti élet szerves része. A karbonpiacok igen sikeresek, és a rendszer jelentős szerepet játszik a széndioxid-kibocsátás csökkentésében. Működésének megértése, az egyes szektorokra való hatások, lehetséges következmények felmérésének képessége azonban szinte teljes egészében hiányzik a hazai gazdasági szereplők eszköztárából.
Hogyan lehet klímabarát módon, de az üzleti szempontok szigorú figyelembevételével vezetni a magyar vállalkozásokat? A Karbonpiac 2009 Emisszió-kereskedelmi Expo & Konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a hatalmas léptékű fejlődést produkáló emisszió-kereskedelmi piacot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A magyar üzleti szférának, a terület szakértőinek lehetőségük van arra, hogy a klímavédelem üzleti életbe való integrálásának teret engedő klímavédelmi stratégiákat dolgozzanak ki.
A konferencián megfogalmazódott, hogy fontos szerepe van az ezen a szakterületen felhalmozódott, rendkívüli sebességgel bővülő ismeretek átadásának és az ezekből is felkészült közgazdász nemzedék képzésének. Az egyetem falai között rendezett konferenciának így szimbolikus jelentése is volt.
A konferencia fontos célkitűzése volt, hogy a szekcióülések és különböző témájú szakmai beszélgetések eredményeként javaslatokat továbbítsanak a miniszterelnöknek arról, hogy milyen szempontokat képviseljen a decemberi COP15 klímacsúcson. A zárókerekasztal után dr. Fogarassy Csaba, a Szent István Egyetem Klímatanácsának főtitkára, a GTK egyetemi docense három pontban foglalta össze a javaslatokat, amelyeket Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár továbbított a Miniszterelnöki Hivatalba:
1. Szeretnénk, ha a jelenlegi európai uniós kereteken belül a legköltséghatékonyabb emisszió-csökkentési stratégiák kerülnének meghatározásra, és nem rövidtávú haszonelvű érdekeket képviselnének. Értjük ez alatt azt, hogy a hagyományos energiaszektor szerepét redukálni kell az elkövetkező időszakok stratégia alkotásában.
2. Világossá kell tenni a gazdasági élet szereplői számára, hogy a karbonmegtakarítás piaci érték. Ahhoz, hogy ez szerves részévé váljon a magyar üzleti életnek, a piaci mechanizmusokat közvetlenül nem zavaró állami garanciákra van szükség.
3. Az alternatív energetikai és egyéb emisszió-csökkentési beruházásokhoz kapcsolódó állami vagy banki finanszírozás emisszió-csökkentési teljesítmény alapján történjen, azaz a vállalatok személyes érintettségét kell elérni.
A konferencia végén Faragó Tibor elmondta, hogy a klímaváltozás kérdése sokkal jobban áthatja majd az új világrendet, mint eddig bármikor, ugyanis szinte minden iparágat érint. A hamarosan kialakuló kvótaszűkösség miatt pedig az az ország lesz versenyelőnyben, amelyik rájön, hogy lehet már most költséghatékony megoldásokat találni.
