Látogatás a GTK Budapesti Képzési Helyén

Angyalföldön, a Szent László utcában, impozáns méretű épületben működik a múlt év óta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Budapesti Képzési Helye. A korábban általános iskolának otthont adó házba valamikor külön bejáraton át léphettek a fiúk és a lányok. Napjainkban több száz alap- és mesterszakos hallgató alma matere, s gyarapodó számban fogad angol nyelvű képzésben részt vevő külföldi egyetemistákat, köztük diplomatákat. A bejárati lépcsőről nyílik a képzési hely vezetőjének, dr. Guth László egyetemi docensnek, a GTK dékánhelyettesének az irodája. Vele beszélgettünk a képzési hely jelentőségéről, ide költözésének okáról és a turizmus-vendéglátás szakról, melynek szintén ő a vezetője.

BALÁZS GUSZTÁV

- Hogyan kerültek ebbe az épületbe?

- Kezdhetem kicsit korábbról?

- Természetesen!

- A jogelőd Gödöllői Agrártudományi Egyetemhez tartozott a Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia (KVA), amely a 90-es évek elejétől Magyarországon elsőként folytatott állami támogatás nélkül főiskolai képzést, valamint a Vezető- és Továbbképző Intézet (VTI), amely korábban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézeteként működött. 2003-ban bíztak meg a KVA, 2005-ben a VTI vezetésével is. Nagyon nagyra becsültem az ezekben az intézetekben zajló munkát. Az akadémia vállalkozásszervező közgazdászképzést végzett - egyetemünkön elsőként -; a VTI agrármenedzser képzést és felsőfokú szakképzéseket folytatott. Amikor azonban megbíztak a vezetésükkel, már látszott, hogy ezt a működési módot hosszabb távon nem lehet fenntartani. Mindkét helyen túljutottak a csúcson, s csökkent a jelentkezők száma. Úgy gondoltam, hogy a GTK-nak Budapesten, a felsőoktatási piac centrumában feltétlenül szüksége van egy a nevét megjelenítő képzési helyre. E gondolat megvalósítását nagyban segítette, hogy a 2000. évi integráció során a KVA és a VTI is a GTK-hoz került, valamint az, hogy áttértünk a bolognai rendszerre. Javasoltam és elfogadták, hogy az erőforrások koncentrálása érdekében elsőként a két intézetet integráljuk. Ezután kezdődött az a folyamat, amelynek révén eljutottunk ide, a Szent László utcába.

- Korábban Pesten és Budán is működtek.

- Három helyszínen oktattunk és szerveztük az oktatást. A II. kerületi Frankel Leó utcában, továbbá a XIV. kerületi Ida utcában és a Tatai úton. Arra törekedtem, hogy stabil, hosszú távra alkalmas helyet találjunk, mindenekelőtt az oktatás szükséges infrastruktúrájához. Első lépésként Budáról a Tatai útra hoztuk át a hallgatókat, ott azonban nem fértünk el, ezért csakhamar különböző helyeken kellett előadótermeket bérelni. Szerencsés fordulatot hozott, hogy a múlt év nyarán felhívott a XIII. kerületi polgármester. Tudta, hogy helyet keresünk és arról tájékoztatott, hogy ez az épület, amelyet előttünk a Harsányi János Főiskola használt, megürült. Az épület azon kevés ingatlanok közé tartozik, amely alkalmas nagyobb létszámú hallgatóság oktatásra. Elfogadtuk tehát az ajánlatot. Az oktatást négy számítógépterem és könyvtár segíti, itt található a CNAM központ és a kar Egészségtudományi Központja is. A kerület fontosnak tartja, hogy itt vagyunk, mi pedig készek vagyunk arra, hogy igény esetén oktatási szolgáltatásainkkal segítsük az önkormányzat feladatainak megoldását.

- A presztízs mellett mi indokolja még azt, hogy egy vidéki központú egyetem vidéki kara fővárosi képzési helyet tartson fenn?

- Nem a presztízs az első. Abból lesz presztízsünk, hogy helyet harcolunk ki magunknak a nap alatt. A fővárosban gazdálkodási képzésben csak két állami egyetem és egy állami főiskola van jelen a piacon, s több mint tíz magánfőiskola. A két egyetem mellett szépen megfér egy harmadik, a SZIE. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy mesterszakokat elsősorban egyetemek hirdetnek. Budapesten rendkívül sok alapszakos végez, amihez képest a mesterszak kínálat – pláne levelező tagozaton! – viszonylag csekély. Márpedig erre éppen Budapesten érzem a legnagyobb igényt. A GTK kurrens alapszakokkal, széles mesterszak-kínálattal be tud törni erre a piacra. Ezt bizonyítja beiskolázási eredményünk. Az új tanévre 831 hallgatót sikerült felvennünk, közöttük 247 első éves mesterszakost! A folyamat egyik következménye az, hogy a GTK oktatóinak óraterhelésében jelentős tényezővé vált a képzési helyünk, a másik pedig az, hogy hétvégeken már ezt az épületet is kinőttük. Ezért pályáztunk az Ida utcai épület felújítására, annak reményében, hogy a kisebb létszámú és az idegen nyelvű, valamint a továbbképzéseket itt tudjuk megoldani. Itt kell megemlítenem: egyre keresettebb az angol nyelvű képzésünk, amelyben diplomatákat is hallgatóink között tudtunk illetve tudunk. Jelenleg 53 külföldi hallgatónk van, nagyobb részük vezetés és szervezés mesterszakon folytatja tanulmányait.

- Miben foglalható össze a képzési hely filozófiája?

- A hallgatóközpontúság. A létszám megemelkedett ugyan, de nálunk követelmény a hallgatókkal való személyes foglalkozás. Mindig készen kell állnunk problémáik meghallgatására és megoldására. Ennek a gyakorlatából ered a hallgatóbarát, családias légkör. Sokan jelentkeznek át hozzánk éppen ezért más gazdasági főiskoláról.

- Különösen a KVA-ra volt jellemző, hogy a vállalkozók iskolája. Sikerült ezt átmenteni a bolognai képzési rendszer körülményei közé is?

- A gyakorlattal való kapcsolatrendszerünk ma is nagyon széles körű. Már a volt hallgatók cégeivel is kapcsolatban állunk. Továbbra is rengeteg vállalkozó jelentkezik hozzánk, jelentős cégek tulajdonosai és/vagy menedzserei. Nem ritka, hogy egy jól teljesített feladat, vizsga után a tanár felkéri őket a következő előadás megtartására. Sokuknak kisujjukban van a gyakorlat, de fontosnak érzik, hogy erősítsék ismereteik elméleti alapjait, amelyekkel tovább tudnak lépni a saját gyakorlatukban.

- A most elmondottak érvényesek lehetnek az ön által vezetett turizmus vendéglátás szak hallgatóira is.

- Pontosan így van. Ezt a szakunkat két éve oktatjuk. Gödöllőn és Budapesten nappali és levelező, Békéscsabán csak nappali tagozaton. Nagyon kedvelt képzés; szeptemberben több mint 400 első évest vettünk fel.

- Mi a magyarázata a népszerűségének?

- Ez a képzés tizenkét felsőoktatási intézményben zajlik hazánkban, de szerintem még ez sem tükrözi a turizmus valódi, s még kevésbé jövőbeli szerepét a gazdasági ágazatok között. Magyarországon évtizedeken át háttérbe volt szorítva, a privatizáció után pedig sokan szakképzettség nélkül vágtak ebbe az élőmunka igényes iparágba. A jelentkezések nagy száma ezt a megállapítást utólag is igazolja. Ami pedig a Szent István egyetemi képzést illeti, viszonylag későn kezdtük el, de a többiek tapasztalatával gazdagodva. Egyre jobban érezzük, hogy a turizmust és vendéglátást nem lehet könyvekből és kontaktórákon sem megtanítani, sem megtanulni. Miután a második évfolyamot vezetve már szakmai tantárgyakat oktatunk, a hallgatók érdeklődése is nő a diákköri munka, a külföldi részképzések és a gyakorlati ismeretek iránt. A közelmúltban pl. egy svájci hoteliskola képviselői, és különböző nagyságú turisztikai vállalatok tulajdonosai tartottak órákat nálunk, s most érkeztek vissza hallgatóink egy hónapos gyakorlatukról Japánból. Olasz egyetemekkel tárgyalunk együttműködésről, közös képzésről és gyakorlatokról. S mivel egyik szakirányunk a konferencia- és rendezvényszervező menedzser, sok rendezvényen dolgoznak a hallgatóink, így a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület programjain, nemzetközi vásárokon és a jövő évi Országos Tudományos Diákköri Konferencia gödöllői Közgazdaságtudományi Szekciójának szervezésében is. Mindemellett két nyelvvizsga is kell a diplomához, a népszerűség mellé tehát kemény munkának kell társulnia a tanulmányok sikeres elvégzéséhez.