Mezőgépész kutatási és fejlesztési tanácskozás
Az MTA Agrárműszaki Bizottsága január 23-án tartotta XXXI. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozását egyetemünkön. Az eseményen megjelent és előadást tartott miniszter, az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Molnár József rektor, dr. Dimény Imre akadémikus, dr. Horn Péter akadémikus, osztályelnök és dr. Beke János, a Gépészmérnöki Kar dékánja. Lapunk dr. Szendrő Pétert, a rendező akadémiai bizottság elnökét, a Gépészmérnöki Kar egyetemi tanárát kérdezte a konferenciáról.
B. G.
- A mezőgépész kutatási és fejlesztési tanácskozás a gödöllői tudományos közélet legrégibb hagyományainak sorába tartozik. Milyen sajátos értékeket őriz ez a tradíció?
- A konferenciasorozat, amely immár a 31. „folytatásához" érkezett, több nagyszerű értéket hordoz. Az agrárműszaki képzés és tudományosság Gödöllőre koncentrálódott a kar 1968-as kiköltözésével. Ez - kiegészülve a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet itteni letelepedésével - olyan pozicionális tőkét adott a tanácskozásnak, amely azt ma is élteti. Mivel a legtöbb, eddig csaknem 10.000 okleveles mezőgazdasági gépészmérnök nálunk végzett, a hallgatókat az alma materbe visszahívó ragaszkodás is erősítette azt a törekvésünket, hogy minden év januárjában konferencián beszéljük meg közös dolgainkat, plenáris és szekcióüléseken, az utóbbi időkben pedig poszter-kiállításokon is bemutassuk, hol tartunk, hová jutottunk. Konferenciánkat rendszerint megtisztelik az agrárágazat vezetői, a miniszterek és a szakma prominens szakpolitikusai, a szomszédos országok kutatói. Igen, tradíció ez az évnyitó találkozás, pedig már több centruma van a mezőgépész képzésnek és tudományosságnak Magyarországon. Egy-egy felsőoktatási műhelyt képvisel például a BMGE, Mosonmagyaróvár, Debrecen, Mezőtúr és Nyíregyháza.
A 30. konferencia után úgy döntöttünk, hogy ezen túl kétévente tartunk általános tanácskozást, de mivel a közbeeső években is igényli a szakma a találkozást, azokat tematikusan rendezzük meg. Az idei témánk az energiatermelő mezőgazdaság volt, a poszter-bemutatón azonban meghagytuk a generalitást, hiszen ez az egyetlen olyan tudományos fóruma a szakmának, amelyen a doktoranduszok és a fiatal kutatók be tudnak mutatkozni. Az alkotás az igazi érték, de a tudományosságot a nyilvánosság is élteti. S ha már erről is szót ejtettem, hozzáteszem: a konferenciából több kiadvány is merít. Válogat az előadások közül a Mezőgazdasági Technika, valamint a szakma két prominens angol nyelvű tudományos folyóirata, a Hungarian Agricultural Engineering és a Progress in Agricultural Engineering Sciences.
S persze azt sem szabad említés nélkül hagyni, hogy ez a fórum ugyan szakmai, de az emberi szálakat is erősíti. A plenáris ülés végére mindig felmelegszik az aula (pedig telente ugyancsak hideg).
- A mezőgépipar napjainkra ugyanúgy átrendeződött, mint az ipar és a mezőgazdaság más területei. Hogyan látja a mezőgépész társadalom jövőjét?
- A mezőgazdasági termelés nem nélkülözheti a műszaki kultúrát, de az agrárolló és az EU-s „nyomás" miatt egyre szerényebb a jövedelmezősége. Ha az agráriumnak nő a tétje - esetleg éppen a megújítható energiaforrások termelésével - az elősegíti az agrártudomány, az agrárgépészeti tudomány fejlődését is.
Átrajzolódott a mezőgépészség feladatrendszere, sok biológiával, informatikával, elektronikával átszőtt műszaki munkává vált; a gépeket nemcsak tervezni, gyártani és működtetni, hanem megvenni, fenntartani is mérnöki munka. A gépfejlesztés ma már a vállalati laborokban történik, s vannak jó cégek. Ezen felül komoly gyártástechnológiai feladatok is várnak a mai hallgatókra. A vidékfejlesztés pilléreiben, a falumegújításban, az alternatív foglalkoztatásban és a hozzáadott élőmunka nagyságának növelésében is sok a műszaki feladat.
Magyarországon ma 5 helyen képeznek bachelor szinten mezőgépészeket, viszont mesterképzés és önálló mezőgazdasági műszaki tudományi doktori iskola jelenleg csak Gödöllőn működik. Személyes tapasztalatom, hogy ez a szakma most újra feljövőben van. Bár hallgatóink jelentős része általános gépész, a mezőgépészek nagyon tehetségesek és feltűnően céltudatosak. A kar - alapító atyáinak örökségét őrizve - mindent megtesz a képzés magas színvonaláért. Akkor tudunk tanítani, ha kutatunk, ehhez projekteket kell nyernünk. Biztató, hogy doktori iskolánkba nemcsak Gödöllőn végzettek jelentkeznek, hanem olyanok is, akik például a Műegyetemen szereztek villamos vagy gépészmérnöki diplomát.
*
Olyan nemzeti agrárstratégiát kell a következő hét évben megvalósítanunk, ami nem szinten tartja a mezőgazdasági termelést és főleg nem csökkenti, hanem minimum 20%-kal, 10 éves időtartamra közel 30%-kal növeli - mondta a tanácskozáson tartott előadásában Gráf József szakminiszter, aki az időszak végére 150-160 milliárd forint jövedelemmel számol. A terv szerint a foglalkoztatottak számának megtartását szolgálja a kézimunka igényes termelés bővítése. A kertészeti ágazatban duplájára kell növelni a fólia- és üvegház alatti területet, a termelést is 40-45%-kal emelni kell, kiépítve a hozzá szükséges logisztikai rendszert.
Balázs Gusztáv felvétele
