Az egyetem rektora a Gazdasági Rádióban

A Gazdasági Rádió A nap vendége című műsorának február 9-i adásában dr. Molnár József rektorral beszélgetett Péli Nagy Kata.

A riporter először a Szent István Egyetem hat karán megvalósuló fejlesztésekről kérdezte a rektort.

Dr. Molnár József elmondta, óriási felelősséget vállal a szenátus és a rektor is, amikor ilyen mértékű beruházások mellett dönt. A fejlesztések nagy része PPP típusú, magántőke bevonásával megvalósuló, elsősorban felújítás jellegű projekt.

Évtizedes hiányokat pótol a 80 éves központi és a 40 éves aula, valamint szemináriumi épületek rekonstrukciója. A kivitelezés mielőbbi elkezdése érdekében lerövidül a tanítási idő, nem lesz tavaszi szünet, de az építkezés során elsőbbséget élvez az oktatás és a kutatás. A SZIE rektora kifejezte azon meggyőződését, hogy minden egyetemi polgár érzi a felújítás jelentőségét és belátja: ezért érdemes vállalni a kényelmetlenségeket.

Elkészült a 464 férőhelyes, a jövőnek szóló diákotthon, amely különböző elhelyezési lehetőségeket kínál a hallgatóknak. Zajlik a régi kollégiumok felújítása Gödöllőn és Jászberényben.

A következő riporteri kérdés a fejlesztések finanszírozásának módjára vonatkozott.

Dr. Molnár József elmondta, a diákotthont az egyetem üzemelteti, abból a megfontolásból kiindulva, hogy amennyiben idegenforgalmi hasznosítására is mód nyílik, az elősegíti a megtérülést. A kampusz felújítását és üzemeltetését szolgáltatásként visszavásárolja a befektetőtől. A költségek mintegy felét az állami költségvetés fizeti. Olyan mértékben elöregedett a központi épületek műszaki infrastruktúrája, hogy a meghibásodások időnként rémisztő jelenségeket okoznak, fogalmazott az intézmény vezetője. Az üzemeltetés ezért jóval kevesebbe kerül majd, mint jelenleg.

Péli Nagy Kata az egyetemek változó finanszírozásának hatásairól is kérdezte a rektort.

Dr. Molnár József kifejtette, csak az államilag finanszírozott hallgatók támogatásából nem tud megélni az egyetem, a költségvetés mintegy felét saját bevétellel kell megszerezni. Ehhez - például nagy pályázati programokba történő bekapcsolódással - ki kell használni az univerzitás tudományos, szakmai és infrastrukturális kapacitását. A kutatók eredményesen szerepelnek az európai uniós pályázatok legkülönbözőbb területein, s az egyetem figyeli a megnyíló új pályázati lehetőségeket is.

A SZIE arra törekszik, szögezte le a rektor, hogy olyan munkákat vállaljon, amelyekért a piacon fizetnek. Az intézményben megalapított Természeti Erőforrásokra Alapozott Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont munkájának különleges jelentőséget ad, hogy a központi régióban állítják elő a GDP jelentős részét, itt él a lakosság közel harmada, ezért nyilvánvalóan sok környezeti feladat vár megoldásra. A Regionális Egyetemi Tudásközpont nem csak egy kutatási témát képvisel, hanem: „A mi filozófiánkban új közeledési formát, szervezetet, működési mechanizmust jelenít meg a piac, a vállalati szféra és az egyetem között. Arra törekszünk, hogy piaci kapcsolatainkban transzfer szerepet játsszon. Készek vagyunk létrehozni olyan kisvállalatot is, amely a tudományos eredményeket értékesíti, hasznosítja", hangsúlyozta dr. Molnár József.

A bolognai folyamattal kapcsolatos kérdésre válaszolva a rektor kiemelte, hogy a hat karú SZIE-n nagyon jó szakmai struktúra létezik és az eddigi tapasztalatok szerint a hallgatók az alapképzésben is szívesebben  választják az egyetemeket, mert azokban könnyebben elérhető a mester- és a doktorképzés.

A hallgatói létszám nem emelkedik; éles a verseny a felsőoktatási intézmények között, nyilván csökkenni fog a számuk, mondta a továbbiakban a Gazdasági Rádió vendége. A jómódú szülők tehetséges gyermekei egyre nagyobb számban tanulnak tovább Nyugat-Európában; Nyugat-Magyarországon érezni Bécs elszívó hatását. Annak sincs akadálya, hogy egy erős nyugati egyetem Magyarországon létesítsen kart.

Ígéretes lehetőségként szólt dr. Molnár József a SZIE észak-afrikai és a kelet-európai, közép-ázsiai országok felé nyitásáról is. Ezt erősíti a FAO központjának Budapestre költözése Rómából. Az ENSZ szervezete komoly segélyprogramokat indít ezekben a térségekben. Az egyetemen számos FAO szakértő dolgozik, trópusi és szubtrópusi tanszék működik, számtalan módon lehet értékesíteni a tudást. Erősödik a SZIE együttműködése a közép-európai egyetemekkel is, például Lengyelországban, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban, hogy együtt oldjuk meg közös ügyeinket.

Befejezésül a „vidék egyeteme" iránt a vidékről megnyilvánuló bizalom jeleként említette a rektor, hogy a Szent István Egyetem lehetőséget teremtett a különböző felsőoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok szakkollégiumi szerveződésének is.