Szűcs-Sipos Endre Péter: Mostantól már csak a repülésnek élek

Búcsúzik az uszodák versenypályáitól Szűcs-Sipos Endre Péter, az MKK 5. évfolyamos hallgatója. Gondolatait a következőkben adjuk közre.

„2003-ban hagytam abba a komoly versenyzést, ez idő alatt számos B-kategóriás versenyen megfordultam Németország színeiben, és úgy gondolom, elég jó helyezéseket értem el. Amikor felvételt nyertem a Szent István Egyetemre, újból elkezdtem a versenyzést, de már messze nem olyan komoly szinten. Ekkor az edzések száma a korábbi heti 11-ről 5-6-ra csökkent és ezzel együtt a leúszott méterek és az edzés ideje is jelentősen megrövidült.

  Az egyetem végzése mellett magánedzőnél, Marosi Zoltánnénál úsztam a Malév uszodában napi 4-5000 métert és az edzésekhez társult természetesen a kondicionálótermi munka és a futás is.

  Az egyetemi tanulmányok alatt is értem el eredményeket, persze jóval kevesebbet, mint korábban, és természetesen az egyetemi versenyek száma sokkal kevesebb. A legjobb eredményeim az utolsó két évre tehetők, elsősorban 25, 50 és 100 méter mellúszás és pillangó terén, mivel ekkor már nem volt annyi tanulni való.

  Ezeket az érmeket és helyezéseket inkább külföldön szereztem, így megpróbálva öregbíteni a Szent István Egyetem jó hírnevét; korábban szerepeltem az egyetemi újságban is.  A legjobb eredmények: 2005. március Zágráb rövidpályás verseny 15: 96 25m mell, 50 m mell 7. hely, 2005. december 17. Klagenfurt 50 m pillangó 29:56 2. helyezés és 50 m mell 6. helyezés 100 m mell 16. helyezés, és a legutolsó Essen 2006. december 12., 50 m mell 34:50 3. helyezés, 100 m mell 21. helyezés.

  Tekintettel arra, hogy az úszóversenyzés teljes embert kíván, rengeteg munkát és energiát, hajnal 4 órai kelést, és hogy immár 5. éves vagyok, ezekkel az eredményekkel kívánok búcsúzni a versenyzéstől, mert jobb viszonylag szép eredményekkel búcsúzni, mint kudarccal. Úgy érzem, kiöregedtem a versenyzésből, nem bírom már a kemény edzéseket, nincs kedvem, és időm sem hozzá és így eredményt nem lehet elérni, mostantól már csak a repülésnek élek, ami mindig is érdekelt, és itt is haladok egyre előre.

  Szeretném mindenkinek ezúton is megköszönni azt a rengeteg segítséget, amit nyújtottak nekem a felkészülés időszakai alatt, a Szent István Egyetem  kiváló testnevelő tanárainak, a konditermi munkában és a medence területén pedig Marosi Zoltánnnak, dr. Elke Höppnernek és dr. Hanna Rothschildnak.