Zöldek kavalkádja

Deja vu-érzésem van...

Gyönyörű táj, a tó partján egy kis faház áll. A házikó belsejét látva a nyugodtság érzése fog el, nemhiába mondják, hogy a fehér a tisztaság színe. Ebben a nem mindennapi kórházban fekszik a Tiszta szerencse című film két balszerencsés főszereplője, akik hosszú idő után végre egymásra találnak. Egy véletlen baleset miatt kerülnek ide, majd egyszerre ébrednek. Ebben a pillanatban összenéznek, elindulnak egymás felé, összekulcsolják kezeiket és elhajóznak. Senki nem sejtheti a valódi végét, talán emiatt olyan jó...

  Ugyanez volt a benyomásom, amikor hétfő este beléptem a kisrektoriba. A fehér falakat gyönyörű, keretezett természetfotók díszítették, a levegőben gyógyteák illatát lehetett érezni, és még a recsegő barna parketta is összhangban volt a dekorációként felfüggesztett, őszi színekben pompázó falevelekkel. A vendégek kis csoportokban, bensőségesen beszélgettek, nézelődtek, teázgattak. Ha a kézfogás csak képletesen is volt jelen a teremben, egyvalami közös az érdeklődőkben: a felfogásuk, a környezet iránti tiszteletük.

  A Zöld forgatag november 12-én hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit.

  Ettől a pillanattól kezdve mindenki kedve szerint válogathatott a kínálatból. Az állandó kiállítások, a meghívott civil szervezetek standjai mellett előadássorozatokból is szemezgethettünk. Volt is érdeklődés, kortól, foglalkozástól függetlenül - óvodás, kisiskolás, egyetemista, tanár, nyugdíjas - egyformán bámészkodtak az emberek.

  Az előtér vitrinjeiben madártollak, koponyák, ősmaradványok voltak kiállítva, de láthattunk ásványokat és kőzeteket is. A falakon gyönyörű növényekről készült felvételek, az éghajlatváltozásra figyelmeztető plakátok, természetvédelmi tablók lógtak. Szintén itt csodálhatták meg a vendégek a fenntartható Gödöllőről - iskolások által készített - makettet is. 

  Az egészséges életmódot a mangalicazsíros kenyérrel és gyógyteával népszerűsítették a rendezők.

  A megnyitó után dr. Gyulai Iván kissé döcögősen, de annál nagyobb lelkesedéssel kereste a kiutat a fenntarthatatlan társadalomból. Máté András pedig természetfotóit hozta el hallgatóinak, amit így „vezetett" fel:

  - Ötféle előadást hoztam Nektek, elmondom azt, amelyiket én gondoltam, aztán ha lesz még idő...

  ....és lett még idő, az igényről nem is beszélve. Az orchideás gyepek kezelése után a Rákosi viperák képeit és történeteit élvezhették, akik ezt a programot választották.

  Ezeken az előadásokon a Kiskunsági Nemzeti Park által végzett felmérések eredményeit hallhattuk szebbnél-szebb fotókkal illusztrálva.

  Sok ember nincs tisztában azzal, hogy milyen nagy számban élnek Magyarországon orchidea fajok. Meglepő volt az a tény, hogy 2003-ban, az aszály idején egyetlen tő orchidea sem virágzott, viszont az igen látványos szarvasbangó 8 év alatt tízszeres állománynövekedést ért el.

 - Nem járok zöld rendezvényekre. Számadatok még nem voltak számomra ilyen érdekesek. Elgondolkodtató volt - nyilatkozta egy elsős hallgató.

  Kedden reggel a meghitt hangulatú termet hatalmas gyerekzsivaly töltötte be. A Zöld klubosok nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre. Ilyen megfontolásból fogadnak minden évben óvodásokat és általános iskolásokat a Zöld forgatagon.

  Ahol tegnap fegyelmezett hallgatók ültek, ott most izgő-mozgó kisiskolások várták, hogy feltehessék az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket. Aki pedig próbálta a gyerkőcöket helyes irányba terelgetni, nem más, mint egyetemünk hallgatója, Juhász Tibor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja.

  A kedd a madarak jegyében telt, reggel a kisiskolások, este az idősebbek is ízelítőt kaptak az égi vándorokról. A komolyabb témát dr. Déri János, a hortobágyi madárkórház állatorvosa hozta el nekünk.

  Az embernek meg sem fordul a fejében, hogy balesetek nemcsak velünk, hanem az állatokkal is megtörténhetnek. Mindennapi problémát jelent a fák hiánya az utakon, ami miatt a madarak kénytelenek a villanyoszlopra ülni, és ez könnyen áramütéshez vezethet.

  Kiderült, hogy az állatok hasonló ellátásban részesülnek, mint az emberek. Az előadás során megtudtuk, hogyan kell megfogni ilyen esetben a sérült állatot, mi lesz a sorsa a kórházban, milyen vizsgálatok illetve kezelések várnak rá.

  - A madarak gyógyításának sikere 80%-ban az utókezeléseken múlik. A kötések, rögzítések és ezek ellenőrzése nagyon fontos tényező. Amivel ezek a balesetek megelőzhetőek lennének - egyben a legjobb megoldás is lehetne - nem más, mint a vezetékek föld alá ásása. Ez a nyugati országokban már bevett szokás - tájékoztatott bennünket az előadó.

  Beszámolóját a Szájzár című bábjáték követte, ami Süsü, Hófehérke és az erdő lakóinak segítségével mutatta be az emberek helytelen étkezési szokásait. A túlságosan magyarázni vágyás mosolyt csalt az emberek arcára, a kimondhatatlan nevű aminosavakról nem is beszélve... A játékot látva felmerült bennem a kérdés, vajon a kicsiket lekötötte-e ez az információ-áradat.

  Szerdán délután - többek között - Hajtman Ágnes, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese beszélt a civil szervezetekről, és azok jelentőségéről, feltéve, ha ténylegesen azt a célt szolgálják, amiért megalakulnak.

  - Igazából nem jó helyen mondom, mert akik rászánják a délutánjukat, hogy végighallgassanak egy tájékoztatót a Levegő Munkacsoport tevékenységéről, azoknak nem kell felnyitni a szemüket - kezdte előadását az elnökhelyettes asszony. 

  Ugyanis ismét előkerültek a számadatok: Magyarországon körülbelül 65 ezer civil szervezet van, ebből 40 ezer működik és ebből minimum ötezer tevékenykedik környezetvédő szervezetként. Ezek közül csak egy a Levegő Munkacsoport, amely 1988 óta működik.

  Csütörtök délelőtt egyetemünk hallgatója, a Pangea Egyesület tagja, Fehérvári Bence tartott előadást a Börzsöny geológiájáról kicsiknek, nagyoknak, akiket - véleménye szerint - már nehezebb volt lekötni.

  Zárónap lévén, az utolsó előadás keretében egy élményekben gazdag út beszámolóját vetítette elénk Laczkó Veronika. Finnország nemzeti parkjairól tartott élménybeszámolót. A 36 nemzeti parkot bemutató fényképek kapcsán bepillantást nyerhettünk a finn kultúra alapjaiba. A hivatalos képsorok után néhány baráti felvétel következett, ami kedvcsináló és bátorító volt, hogy ne csak a Mikulás kedvéért utazzunk északra, hanem érdemes megnézni a nemzeti parkok egyikét is.

  A zárszó ismét Ujj Ágnesé volt, aki nem bonyolította túl a négynapos rendezvénysorozat lezárását:

  - Felmerült a kérdés, hogy érdemes-e ezt évről-évre csinálni, de hamar rájöttünk, hogy igen. Most pedig fogadjátok sok szeretettel... ezt a tortát!

  Mivel érdemes még folytatni, biztos vagyok benne, hogy találkozunk jövőre is!  

Írta és fényképezte: Lőrincz Klára

 

*

 

A forgatag megnyitóján dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatója elmondta, egy környezeti problémákkal foglalkozó szakembernek nehéz optimistán szemlélni a világot. Egyetlen vigasza, amikor olyan fiatalokkal találkozik, akik szeméből sugárzik, ők egy másféle, egy jobb világra vágynak. Mindazonáltal az előadása sem volt optimista. Rámutatott, nem technikai, hanem szemléleti gátja van annak, hogy földi létünk (újra) fenntarthatóvá váljon: megbomlott értékrendszerünket kell helyreállítani, ami ellen számtalan érdek hat.

  Akárhány rendelet, szabály, nemzetközi előírás és egyezség is kevés a pozitív változáshoz; a gondolkodásnak kell megváltoznia, és ehhez nyújt segítséget a Zöld Forgatag, értékelte a rendezvényt létrehozók munkáját dr. Krassay László, Gödöllő alpolgármestere. A város harmóniában szeretne élni a környezettel, megőrizve parkjait, helyben hasznosítva megújuló energiát.

  Dr. Barczi Attila egyetemi docens, dékánhelyettes úgy nyilatkozott, hogy amikor már minden levél leesett a lombhullató fákról, az egyetemi polgár várja, mikor zöldül ki a kisrektori terem és töltődik fel az élet forgatagával. Színvonalas szakmai-módszertani előadások, is-mertetők, népszerűsítő, könnyed tájékoztatás és a kiállítások révén művészi gyönyörködtetés jellemzi a programokat, melyeken örömmel találkozik egymással diák, tanár és városlakó.

  Dr. Malatinszky Ákos, a főszervező GATE Zöld Klub vezetője megemlékezett Breuer Lászlóról, Sumiról, aki tavaly a Zöld Forgatagon tartotta utolsó előadását, s pár nappal később meghalt. Kezdetektől lelkes résztvevője volt a programnak, mindenkit elvarázsolt hatalmas batyujában magával hozott kőzeteivel, ásványaival. Egy kis kiállítás emlékezett a váci székhelyű Göncöl Szövetség és a Pangea Egyesület volt elnökére - mintha ismét itt lett volna közöttünk, megidézte őt barátainak, tisztelőinek szeretete.