Mediterrán Magyarország?
A Zöld Forgatag zárónapján dr. Nováky Béla, a megosztott Nobel-békedíjjal kitüntetett Kormányközi Éghajlatváltozási Testület tagja tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást az éghajlat átalakulásáról és a lehetséges hatásokról. A nemzetközi tudóscsoport által összegyűjtött és értelmezett adatokat bemutatva olyan képet rajzolt hallgatósága elé, aminek alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy a hipotézisek többsége immár tényként kezelendő.
RADÓ GÁBOR
A világtengereket vizsgálva a kutatók megállapították, hogy a hideg igényű plankton egyre északabbra húzódik és helyét a meleg igényű plankton foglalja el. A melegedés mérhető a szárazföldön is: az északi mérsékelt égöv területén az utóbbi ötven évben tíz nappal hosszabbodott meg a vegetációs időszak. E változás egyik járulékos hozadéka, hogy Franciaországban javultak a borok mennyiségi és minőségi mutatói. Ami önmagában kedvező jelenségnek tekinthető, azonban sajnos nem lehet elvonatkoztatni a tágabb összefüggésektől.
Kimutatható, hogy a vándormadarak is korábban érkeznek vissza a telelőterületeikről, de a melegedést olyan változások is jelzik, amelyek közvetlen hatással lehetnek mindennapjainkra. Így növekszik a melegkedvelő kullancsok elterjedési területe és ugyanez vonatkozik számos allergén pollenre is. Egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, így azok a hőhullámok is, amelyek számos ember halálát okozzák. A mindennapokban az időjárás változékonysága elfedi a változást, de a tudományos igényű és pontosságú adatrögzítés jól láthatóvá teszi a jelenségeket.
Vannak, akik még mindig megkérdőjelezik, hogy e jelenségek okozója az emberi hatás. A helyzet azonban az, hogy a változások túl gyorsak ahhoz, hogy természetes folyamatoknak lehessen tekinteni ezeket.
A széndioxid-koncentráció Földünk légkörében jelenleg magasabb, mint az elmúlt négyszázezer évben bármikor. Felmerül a felhőzet szerepe, ugyanis a felhőréteg nemcsak a Földre veri vissza a hőt, hanem a világűrből érkező sugárzást is visszaveri. Kérdés lehet a bioszféra önszabályozó képessége is, hiszen például a tengervíz sótartalma - legalábbis ez ideig - állandó.
Számolni kell azonban azzal, hogy a változások exponenciálisak lehetnek - vagyis a ma még viszonylag lassú folyamatok előrehaladva egyre inkább felgyorsulnak. Ha bekövetkezik, ilyen lehet a Golf-áramlat megváltozása is. Talán kevéssé ismert, hogy ez az áramlat még Magyarországon is kifejti hatását, mintegy 1,5 C°-kal magasabb hőmérsékletet biztosítva. A változások felgyorsulását okozhatja az állandóan fagyott talaj, a permafrost felengedése is, mivel akkor nagy mennyiségű metán kerül a légkörbe, további melegedést okozva.
Ha a hegyekben nem lesz hó, csökken a folyók vízhozama, aminek negatív hatását fokozza, hogy a csapadék eloszlása is megváltozik: télen növekszik, nyáron pedig csökken. Európa délebbi részein a terméshozam csökken, északabbra, a melegedéssel kezdetben növekszik, de aztán a szárazság következtében ott is csökken. Az éghajlatváltozás szempontjából legsérülékenyebbek a tundravidékek, az alpesi és a mediterrán területek. Mindezek következtében számolni kell majd a klímamenekültekkel - a jelenség, sajnos, a világ több pontján máris létezik.
Magyarországon a mediterránosodásra kell számítanunk. A folyamat távlatilag a sivatagosodás felé mutat. Amennyiben ugyanis a párolgás nem mérséklődik és az évi csapadék mennyisége 400 milliméter alá csökken, nem képződnek vízfolyások. A Balatont máris féltenünk kell az éghajlatváltozástól, mivel a Zala folyó vízgyűjtő területe szárazabbá válhat.
