Faluszeminárium Siklódon

Az erdélyi Siklódon szervezett falukutató táborban vettek részt június 14-21. között a Faluszeminárium „C" tárgy hallgatói dr. Deáky Zita egyetemi docens és dr. Nagyné dr. Molnár Melinda egyetemi adjunktus vezetésével.

BENEDEK SZILVESZTER

MKK II.

A (két világháború közötti falukutató szemináriumok hagyományait folytató, és elsősorban Újszászi Kálmán falukutatási alapelvei mentén felépülő) falukutatás célja a foglalkozásainkon megfogalmazott, a települsé gazdaságát, társadalmát, kultúráját felmérő vizsgálatok elvégzése volt.

Különösen fontos minden olyan kutatás és vizsgálat, mely a fenntartható fejlődést illetve a mezőgazdaság egyik alaptézisét, a stabil falusi közösségek és a gazdasági életképesség kapcsolatát (Francis-Flora, King, 1990) elemzi egy adott falu példáján. A szubszidiaritás elve szerinti vidékfejlesztés szempontjából elengedhetetlen minél több közösség alapos megismerése.

A lokális hagyományait mindennapjaiban megélő, a hagyományos, az önellátáson alapuló paraszti gazdálkodású Siklódon töltött egy hét alatt - a helyiek kedves vendégszeretete mellett - nagyon sok információt szerezhettünk a falu hétköznapi életéről, történelméről, kultúrájáról, természetföldrajzi, gazdasági és társadalmi környezetéről.

Mindezek alapján minden résztvevő önálló dolgozatban elemzi választott témáját, amelyet a tervek szerint támogatóink és a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatunk.

Siklód esetében is prioritásként kezelendő a kérdés: milyen lenne a falu fejlesztésének legjobb útja, hogy értékes tradícióit megőrizve válhasson gazdaságilag is újból életképessé? Ezen kérdés kidolgozásához nyújt segítséget a minél alaposabb ismeretanyag, s mindemellett a nyilvánvaló kötelezettség is, a magyar nemzeti kultúránk részét képező helyi falvak megismerése és megőrzése.

Összességében elmondható, hogy agrárértelmiségi létünk és hivatásunk szempontjából nagyon hasznos egy hetet töltöttünk Siklódon, mely arra is rámutat, mekkora szerepe lenne az agrár-felsőoktatásban a vidéki társadalommal foglalkozó társadalomtudományi, társadalom-néprajzi, társadalom-földrajzi és szociológiai kurzusoknak.

Érdemes belegondolni, hogy az I. világháború és a trianoni döntés után, egészen a II. világháborúig a magyar fiatalok, az egyetemisták, az értelmiség felelős csoportjai (ld. népi írók, Szárszó - 1942/43) az egész Kárpát-medencében - Kassától Debrecenen és Szegeden át Szabadkáig, Pozsonytól, Budapesttől Sárospatakon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen át Székelyudvarhelyig mennyit foglalkoztak a rurális Magyarországgal. Megismerni, megérteni akarták a vidéki társadalmat, segíteni akartak, ami akkor is a jövőt jelentette.

Hasonló elhivatottságra és cselekvésre van szükség ma is, hogy felelős munkával eredményessé tehessük mezőgazdaságunkat és megőrizhessük falvainkat, a vidéki közösségeket.

Képünkön: gödöllői egyetemisták helyi családdal a vasárnapi református istentisztelet után.

A szerző felvétele