Vonalhúzás után, új beiskolázás előtt
Az idei felvételi júliusi vonalhúzása nem csak a felsőoktatásba jelentkezőket, hanem az intézmények vezetőit, tanulmányi felelőseit és tanárait is a számítógépek monitorai elé szegezte. Az Országos Felvételi Információs Szolgálat adatsorai, statisztikái tucatnyi szempont szerint sorakoznak azóta is a szervezet honlapján, elsődleges jelentőségük mégis az, hogy mindenki számára elérhetően mutatják a „rendelésállományt". Az augusztus 20-i adatok szerint a Szent István Egyetemre az idén 7759-en jelentkeztek, közülük első helyen 3051 fő. Összesen 2713-an nyertek felvételt, soraikból 1294-en államilag támogatott, ezen belül 1138 fő nappali alapképzésre iratkozhatnak be. Az államilag finanszírozott gólyák több mint egyharmada az Ybl Miklós Építéstudományi Karon landol. Lehetőségeihez mérten (a pótfelvételi eredményét még nem ismerve) lapunk is összeállítást közöl az idei felvételi eljárás mindnyájunkat érintő tapasztalatairól.
B. G.
Az Állatorvos-tudományi Kar állatorvosi szakára 476-an jelentkeztek, közülük 27-en a költségtérítés képzést is vállalták, tájékoztatott dr. Veresegyházy Tamás egyetemi docens, dékánhelyettes. A felvételi ponthatár az államilag finanszírozott formában 135 pont volt. Ennek alapján 82 jelentkezőt vettek fel, két jelentkező fellebbezése beszélgetésünk idején elbírálás alatt állt. Várhatóan 11 hallgató kezdi meg tanulmányait költségtérítéses diákként.
Biológia szakra 238-an jelentkeztek, közülük 29-en a költségtérítés képzést is bejelölték. A ponthatár 133 pont volt, ami mellett 25-en nyertek felvételt államilag finanszírozott képzésre, egy hallgató költségtérítéses lesz. A külföldi diákok felvétele folyamatban van, várhatóan 100-100 fő kezdi meg állatorvosi tanulmányait angol és német nyelven.
*
„Az oktatási kormányzat új rendszert honosított meg a felvételi eljárásban" - nyilatkozta a Jászkürt című lap augusztus 4-i számában dr. Barkó Endre, a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Kar dékánja. „Ez egy „rostáló eljárás", amely rangsorba állítja a jelentkezőket a hozott pontszámaik alapján. A továbbtanulni szándékozók közül a jászberényi főiskolát a tavalyihoz képest csak 13-mal kevesebben jelölték meg, ami jól hangzó statisztikai adat, s az első helyen jelentkezők száma is az előzetes adatok alapján bíztató volt. A baj az, hogy hiába jelentkeztek hozzánk a kapacitásunknak megfelelő számban első helyen megfelelő számban, az említett „rosta" következtében és a központi rendszer által magasra emelt belépési ponthatárok miatt a bekerülők száma jelentősen csökkent. Így az idén kevesebb hallgatót tudunk felvenni, mint korábban. Ez a rendszer oktatáspolitikai döntés volt azzal a céllal, hogy drasztikusan csökkenteni kell a felsőfokú intézményekbe jutók számát. Ennek isszák meg a levét a kisebb főiskolák, az egyetemek vidéki főiskolai karai." A dékán a továbbiakban Buschman Éva főszerkesztőnek nyilatkozva elmondta „592 főre volt kapacitása és lehetősége karunknak, most 296 hallgatót kaptunk a fenti felvételi rendszernek köszönhetően, ráadásul ez a szám együtt tartalmazza az állami finanszírozású és költségtérítéses létszámot." A kar a www.felvi.hu statisztikája szerint nappali alapképzésre andragógia szakra 6 (41), informatikus könyvtáros szakra 15 (10), szociális munka szakra 8 (17), tanító szakra 45 államilag finanszírozott hallgatót vett fel (zárójelben a vonalhúzáson megállapított költségtérítéses hallgatók számát közöljük).
*
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar négy képzési területén (agrár, bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi) az OKM által jóváhagyott keretszámok figyelembevételével a nappali tagozaton 425, részidősön 570 fő kapacitást határoztak meg.
A jelentkezőktől kapott visszajelzések alapján az elmúlt két évben különösen a kar honlapja, az Educatio Kht.-vel való együttműködés eredményeként az OFIK honlapján való megjelenés, a megújított információs anyagok, a pályaválasztási kiállításokon való részvétel, a célirányos hirdetések (TV, újság) valamint a középiskolákkal való közvetlen kapcsolattartás szolgálták legjobban a kar képzési kínálatának a megismerését.
A felvételizők számát tekintve az indítani kívánt képzésekre a normál felvételi eljárás során 2585-en választották a Kart és ebből 681-en jelölték meg első helyen.
A 2007. júliusi ponthúzáson a nappali tagozatra 325, a részidősre 329 hallgatót vettek fel. Államilag finanszírozott nappali alapképzésre 125 hallgató jutott be. Közülük andragógia - munkavállalási tanácsadó szakra 20, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakra 32, gazdálkodási és menedzsment szakra 43, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki szakra 11, kereskedelem és marketing szakra 19 fiatal iratkozhat be, tudtuk meg a GTK felvételi jelentkezéseivel foglalkozó munkatársaktól.
A legnépesebbek várhatóan - a jelenleg divatos - a gazdálkodás és menedzsment, valamint a kereskedelem és marketing alapszakok lesznek, a költségtérítéses képzésre már felvettekkel együtt és a pótfelvételi eredményétől függően mintegy 100-100 hallgatóval. Érdekesség, hogy a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szakra nappali tagozaton már az első körben 45 költségtérítéses hallgató került felvételre.
Gondot jelentett, hogy a ponthatárok meghúzása után először nem engedélyezte az OKM a kiegészítő képzések pótfelvételi eljárásban történő meghirdetését, pár nappal később mégis megadták erre a lehetőséget, így ez a keresett képzési forma további költségtérítéses hallgatókhoz juttathatja a kart a gazdasági agrármérnöki, a közgazdász-gazdálkodási, valamint mérnöktanári szakokon.
*
Ezen a vonalhúzáson minden kar megmérette magát. A Gépészmérnöki Kar a lécet megugrotta, életképes, el tudja magát tartani - értékelt dr. Szabó István egyetemi docens, dékánhelyettes. - Úgy érzem azonban, hogy az a keretrendszer, amiben dolgoztunk, nem volt teljesen konzekvens. Mintha a ponthúzásnál szerepet játszott volna az, hogy éppen még megfelelő szintre szorítsák vissza az adott szakokon hallgatók számát. Tehetséges fiatalok jelentkeztek a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakunkra és nem értem, nálunk miért 107 pontnál kellett meghúzni a határt, amikor társintézményeinknél alacsonyabb ponthatárokat jelöltek meg. Húzó szakunk lett a gépészmérnök, bár lehettek volna még szebbek a számok. Mechatronikai mérnök szakunknál majdnem 100 pont volt a határ, emiatt tudtunk viszonylag kevés hallgatót beiskolázni. Most már az a feladatunk, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk a középiskolákkal annak érdekében, hogy minél felkészültebb fiatalok válasszák a kart. Jól látható ugyanis, hogy az agrár képzési területre felvehető létszám csökkentése magasra tornázza a ponthatárokat. Következetesen meg kell valósítanunk a tehetséggondozó programunkat, azon kell fáradoznunk, hogy a felvett hallgatóink lehetőség szerint szerezzék meg a diplomát és ha kedvük lesz hozzá, jelentkezzenek a mesterképzésre!
Összegezve tehát optimista vagyok, de nem teljes mértékben elégedett. Sok kérdést felvetnek a kiszámíthatatlan külső hatások, ezeket elemeznünk kell. A tapasztalatokat feldolgozva építjük fel a jövő évi beiskolázási koncepciónkat.
A kar nappali alapképzésre gépészmérnöki szakon 130 (4), mechatronikai mérnöki szakon 32 (7), mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki szakon 18, műszaki menedzser szakon 21 (3) államilag finanszírozott hallgatót vett fel (zárójelben a vonalhúzáson megállapított költségtérítéses hallgatók számát közöljük).
*
22%-kal növelte államilag finanszírozott hallgatóinak számát a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, tudtuk meg Vargáné Zsolnai Andreától, a dékáni hivatal igazgatási ügyintézőjétől. A kar agrár, műszaki és felsőfokú szakképzési területre vehetett fel hallgatókat. Szerencsésen alakult, hogy a minisztérium a beküldöttnél magasabb kapacitást, 470 fős irányszámot adott meg a felvételi tájékoztatóban az agrár képzési területre. A vonalhúzás öt próbakörből állt. A gödöllői fakultás számára ezen eljárás során mind jobb eredmények jöttek ki. A sikeres felvételinek az lehet a magyarázata, tájékoztatott a dékáni hivatal munkatársa, hogy az agrár képzési területre jelentkezők számára Gödöllő a legkívánatosabb képzési hely. Ezt a kedvező körülményt ki is tudták használni, javította versenypozícióját a kar. Költségtérítéses képzésre a vonalhúzáson kevesebb hallgató jutott be a múlt évinél. Vargáné Zsolnai Andrea ezt annak tulajdonítja, hogy aki be akart kerülni valamilyen államilag finanszírozott képzésre, annak sikerült. Másik oldalról nézve, sok család nem képes vállalni a költségtérítést.
Nappali alapképzésre a kar állattenyésztő mérnöki szakon 21 (19), kertészmérnöki szakon 15 (15), környezetgazdálkodási agrármérnöki szakon 52 (12), környezetmérnöki szakon 73 (6), mezőgazdasági mérnöki szakon 28 (3), vadgazda mérnöki szakon 28 (14) államilag finanszírozott hallgatót vett fel. A természetvédelmi mérnöki kiegészítő képzésre 76 hallgatót vettek fel. Meglepetés volt, hogy csökkent az érdeklődés a környezetgazdálkodási agrármérnök szak iránt, keresettebbé vált viszont a műszaki képzési területhez tartozó környezetmérnöki szak.
*
Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar 18%-kal növelte államilag támogatott alapképzésre iratkozó gólyáinak számát. A www.felvi.hu szerint az építészmérnöki szakon 201 (2), az építőmérnöki szakon 179 (12), a műszaki menedzser szakon 29 (15) államilag finanszírozott hallgatót vett fel (zárójelben a vonalhúzáson megállapított költségtérítéses hallgatók számát közöljük).
- Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy karunk iránt az érdeklődés folyamatosan nő - válaszolta érdeklődésünkre dr. Makovényi Ferenc főiskolai tanár, dékán. - Már a jelentkezéseknél látszott, hogy négy és fél-ötszörös volt a túljelentkezés mind a három szakunkra. Akkor még nem tudtuk, hogy az első helyre jelentkezetteknek milyen tanulmányi eredményei vannak, de a ponthúzásnál kiderült, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem után mi értük el a legmagasabb pontszámokat, ami azt jelenti, hogy a legjobb hallgatók hozzánk jelentkeztek. A mostani 463 fős nappali hallgatói létszám mégsem tekinthető rekordnak, 2004-ben 493 főt vehettünk fel. Sajnos a kar kapacitásának a helyhiány és az oktatók leterheltsége szab gátat, ha az igényeket nézzük, akkor ennél jóval több hallgatót kellene felvenni. Az ÉVOSZ 2006-ban készített egy tanulmányt, mely szerint a 2007-2014 közötti uniós pénzek elköltésének egyik fő akadálya az lesz, hogy sem szakmunkás, sem mérnök nem lesz elég, hogy a jelentkező építőipari igényeket kielégítse. A tanulmány szerint az építőmérnöki és építészmérnöki képzés létszámát durván meg kellene duplázni mindenütt Magyarországon, hogy a következő 10-15 évben feladatainkat el tudjuk látni. Ezt érzékelhette az OM, amikor - észlelve a hallgatói oldalról is jelentkező nyomást - engedélyezte a keret növelését (persze ehhez az is kellett, hogy a hallgatók hozzánk jelentkezzenek...)
Évek óta a diplomavédéseken "lábon elkelnek" a hallgatók, akinek nincs munkája a diplomázáskor - ami ritkaság - az biztosan talál magának állást. Úgy érezzük, hogy jól sikerültek a marketing kampányaink, a nyílt nap, az iskolalátogatások mind meghozták azt az eredményt, hogy most azon törjük a fejünket, hogy hogyan is szervezzük az oktatást. Végül is ez kellemes gond, ezt kívánom minden kollégámnak.
- Szerintem a jó felvételi eredmények annak köszönhetők, hogy az Ybl hagyományosan jó ipari, kivitelezői kapcsolatai révén, és a szakmagyakorlók vezetőinek a nálunk végzettekről hosszú idő alatt kialakult jó véleményének elterjedése miatt karunk minden szervezeti és névváltozás mellett is népszerű. Régóta közismert, hogy a nálunk végzetteket az állás- és vállalkozási lehetőségek széles köre várja - vélekedett Wehner Péter főiskolai docens, oktatási dékánhelyettes. - Azt is fontosnak tartom, hogy tanulmányi osztályunk és tanáraink közreműködésével megtartott nyílt napunk, és a jelentkezők körével való más kapcsolattartás minden évben nagyon alaposan előkészített; tartalmasan és érdekesen, ugyanakkor részletesen és pontosan tájékoztatja az érdeklődőket, leendő hallgatóinkat és szüleiket is minden fontos kérdésben.
