„A művésznek közönségre van szüksége” – Beszélgetés Németh Anikóval

Névjegyén egy violinkulcs. Németh Anikó sokoldalú művész, a gazdaságban is otthonosan mozgó kulturális menedzser a gödöllői kollégium művelődési programjainak szervezője nem első generációs értelmiségi. Olyan nagyszerű családban született, ahol példának okáért mindkét nagyapa az irodalommal kötelezte el magát. Egyikük az Akadémia levéltárában, a másik katedrán. Az utóbbi kézmozdulataira kórus felelt, máskor pedig irodalmi esteket vezetett.

B. G.

- Azzal foglalkozott, amivel én is próbálkozom - kezdi beszélgetésünket Anikó. - Édesapám pedig a Zeneakadémián tanított, én pedig ott tanultam. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a kultúra szerves részévé vált az életemnek. Később, mint sok más művészben, bennem is felmerült az igény, hogy az emberek minél szélesebb körével együtt élvezzem a kultúra ajándékait. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Gödöllőn én segíthetek ilyesféle viszonyt kialakítani a művészeti műfajok és a holnap értelmisége között.

- Gödöllői egyetemi berkekben úgy gondoljuk, a szülők azért is szívesen küldik hozzánk a gyerekeket, mert ez még egy olyan kisváros, ahol szemmel lehet tartani őket, de fél órán belül Pesten teremhetnek, ha akarnak. Az élet persze azt mutatja, nem olyan egyszerű és magától értetődő a fővárosi lehetőségek kiaknázása.

- Éppen ebben igyekszem segíteni. Az a feladatom, hogy bevezessem a hallgatókat (és nem csak a kollégistákra gondolok) a színházak, múzeumok, hangversenytermek varázslatos világába, megmutassam nekik a legújabb lehetőségeket. Úgy tapasztalom, mindezt érdeklődéssel fogadják. Tudom, ez nagy felelősség. Nem is akartam az összes ötletemet egyszerre a nyakukba önteni. Előbb meg kellett ismernem a mai fiatalok igényeit. A lassan ebbe a korba érő fiaimon is látom, bizony léteznek generációs különbségek és érdeklődési különbözőségek. Szerencsém volt, hogy olyan lelkes nevelőtanárokra és hallgatókra bukkantam, mint például Balogh Ákos és Németh Krisztián.

- Mivel indítottak?

- Az első lépés egy karácsonyi vásár rendezése volt a kollégiumban. CD-ket, könyveket, elsősorban kulturális kiadványokat és iparművészeti tárgyakat szerezhettek be kedvezményesen, akár ajándékozási céllal is a hallgatók és egy változatos műfajú koncertet is megtekinthettek. Én pedig figyeltem, mire tapsolnak igazán, mert ebből is sok minden kiderült. Ma már filmklubunk van a Szindbád Moziban. Havonta kétszer várnak minket kedvező árú jegyekkel, s mi választjuk ki a műsorra kerülő filmeket. Így néztük meg például a Szabadság, szerelem című filmet. Koncertekre járunk, időszaki kiállításokat nézünk meg. Nagyon jó a kapcsolatunk a Szépművészeti Múzeummal és Bán László igazgatóval. Tárlatvezetéssel néztük meg a Dzsingisz kánról és a tatárjárásról szóló kiállításokat. Jordán Tamás jóvoltából a Nemzeti Színházban három előadásból álló bérletünk lesz 3000 forintért, ráadásul a darabok előtt az alkotókkal beszélgetünk majd.

- Hogyan sikerül elérnie a kedvezményeket?

- Minden reménybeli partnerrel úgy kezdek tárgyalni, hogy elmondom, a mi társaságunk nem a piaci közönség, nem azokból áll, akik maguktól is elmennek jegyet váltani a pénztárba. Sokan nem is tudnak a szóban forgó programról, mert tanulnak, vizsgalázban égnek, nem szólván arról, hogy nincs rá pénzük. Így kapunk kedvezményes vagy éppen ingyenes megtekintési lehetőséget. A "Budafest" XVI. Nyári Zenei Fesztiválon az Operában A végzet hatalma című előadásra Bán Teodóra fesztiváligazgató ingyenjegyet adott számunkra. Még a fogadásra is bementünk, majd a színpadra, a függöny mögé is feljutottunk.

- Az Ön segítségével a tavasszal mesterszakács főzött a kollégiumban.

- A gasztronómia is a kultúra része. Budai Péter (a „majd a Budai") gyermekkori jó barátom, sok éven át együtt nyaraltunk. Nagy örömmel mondott azonnal igent a felkérésemre, majd úgy búcsúzott Gödöllőtől, hogy jövőre is szóljunk, és boldogan jön. Mi azzal a kéréssel várjuk vissza, hogy tartson előadást is a magyar étkezési kultúráról.

- Hamarosan kezdődik az új tanév. Milyen programtervekkel készül az őszre?

- Nálunk nem is volt szünet... augusztusban is már a sokadik előadásra jönnek a kollégisták. Ma este a Drakula című musical bemutatójára megyünk. Hallgattunk klezmerzenét, néztünk ír táncot. De nem csak azt tervezem, hogy a hallgatók (és az érdeklődő tanárok, egyetemi munkatársak) bejönnek Pestre és látogatják az egyébként is itt működő intézmények előadásait, hanem minél több produkciót ki szeretnék vinni Gödöllőre. Vetítésekre, prózai, zenés, táncos előadásokra egyaránt gondolok, az alkotókkal történő találkozással, beszélgetéssel kiegészítve. Szívesen eljönne hozzánk Konrád György, akinek most adják ki újra a könyveit. Nem szabad elfelejteni, nekünk a művészre, a művésznek közönségre van szüksége.

*

Október 2-án különleges estet szerveznek a Zeneakadémián. Az ötven éve alakult Bartók vonósnégyest ünneplik. A világon egyedülálló, hogy egy ilyen zenei együttesben még három alapító tag muzsikál! Egy szép kiadvány, valamint DVD is készül az alkalomra, amely rendhagyó lesz, hiszen egy-egy tételt játszanak a művészek azokkal a kollégáikkal - például Kocsis Zoltánnal -, akikkel a legtöbbet szerepeltek együtt. Németh Anikó a gödöllői hallgatók jelentkezésére is számít.