Autonómia és verseny az új ismeretekért – Interjú dr. Magyar Bálinttal

Az Egyetemi Kollégiumi Alapítvány kuratóriuma elsőként dr. Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkárt tüntette ki a Kollégiumért Aranygyűrűvel, amit a Szent István Egyetem tanévzáró ünnepségén vett át. A politikussal ennek apropóján beszélgettünk, és először arról kérdeztük, hogyan fogadta az elismerést.

  - Jóleső érzés, ha partnereket talál az ember a terveihez és a közös munka eredményes. Gödöllőn ebből az együttműködésből kollégiumi város született, amelynek hat épületéből három új, a többit pedig felújítják. Úgy értesültem, hogy a régi épületekben mintegy 1000 diák lakott és 71 közalkalmazott szolgálta ki őket. Jövőre már 1650 hallgató nyer itt elhelyezést és csak 22 közalkalmazott dolgozik, a többi szolgáltatást a PPP program keretében beruházó Strabag végzi. Emellett a kollégiumi elhelyezés igen széles választéka alakult ki. A 8500 forintostól a 26 ezer forintos szobákig, kilenc különböző szintű szállásra pályázhatnak a hallgatók. Lassan ideszivárognak az albérletekből is, szeretik ezt a helyet, a kollégium pedig önmagát finanszírozó egyetemi üzletággá alakul. A SZIE nagyon helyesen a meglévő központi épületek rekonstrukciójára törekszik, de a bővítést is tartalmazó kollégiumi programra szükség volt, mert a diákok életminősége versenytényező. 

  - A verseny követelményei a felsőoktatás egyre több területén megjelentek és érvényesülnek.

 - Néha mi is meglepődünk, milyen sebességgel változik a munkaerő-piac által versenyképesnek ítélt ismeretek köre, amit az egyetemeknek és főiskoláknak át kell adniuk a diákoknak. A felsőoktatási intézmények persze nem pusztán kész ismeretek közvetítői, hanem újak termelői is. A bennük megtestesülő szellemi tőkét olyan képzésbe kell fektetni, amelynek kereslete van a piacon, de arra is ügyelni kell, hogy parlagon se maradjon. Ennek számos feltételét igyekeztünk az elmúlt időszakban megteremteni. Látványosak, egyben elodázhatatlanok voltak az infrastruktúrát fejlesztő beruházások, melyekre az elmúlt 30-40 évben nem képződött elegendő forrás.  Nem kevésbé fontos vállalásunk volt az egyetemek és főiskolák gazdasági autonómiájának megteremtése, hogy szabadon gazdálkodjanak a forrásaikkal és  rugalmas vezetési struktúrát alkalmazzanak. A törvényhozás nyári munkája révén eljutottunk oda, hogy a költségvetési intézményi kategórián belül kiteljesedett a vállalkozási szabadságuk az egyetemek és főiskolák gazdasági társaságokat hozhatnak létre szellemi termékeik hasznosítására.. A következőkben azt is lehetővé kívánjuk tenni, hogy felsőoktatási intézmények önkéntes alapon állami tulajdonú non-profit gazdasági társasággá alakulhassanak.

  - Véleménye szerint mely intézmények élnek majd elsőként ezzel a lehetőséggel?

  - Arra tippelek, hogy a mozgékony, sikeres főiskolák, amelyeknek nincsenek hagyományosan rögzült tanszéki, kari szerkezetük, intézetekre tagolódnak és modern az irányítási rendszerük. Mivel versenyben akarnak maradni a nagy egyetemek elszívó hatásával szemben, a lehető legrugalmasabban kell alkalmazkodniuk a munkaerő-piac, a gazdaság igényeihez. Ennek pedig jobban megfelel ez a forma.

  - Ismereteink szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv második szakasza jelentős forrásokat nyit meg a felsőoktatási intézmények számára. 

  - Igen, az azt befogadni képes, valódi programmal rendelkező egyetemek és főiskolák számára. A felsőoktatási reform, az útkeresés részét képezi az is, hogy hogyan talál az egyetem kapcsolatot a gazdaság különböző szféráival. A piaci magatartásnak ezen a területen is meg kell jelennie. Ezeket a támogatásokat azzal a megkötéssel lehet elérni, hogy magántőkét kell bevonni a fejlesztésekbe, illetve azokat már vállalkozási, vállalati formában kell fogadni és megvalósítani. A gödöllői egyetemet hallgatói létszáma, kutatás-fejlesztési tevékenysége, jelentős területe, közlekedési kapcsolatai egyaránt alkalmassá teszik olyan vállalkozások beindítására, amelyek összeköthetők az itt folyó képzéssel, egyszerre tudnak gyakorlóhelyként működni, jövedelmet és új ismereteket termelni - és az egyetemi oktatás savát-borsát végül is az adja, ha új tudás keletkezik a felfedezés örömével, és nem pusztán a meglévő ismeretanyag elsajátításának a nyűgével találkoznak a diákok.

  - Az említett felsőoktatási beruházások után az egyre csökkenő hallgatói létszámmal szembesülnek az intézmények. Hogyan lehet kihasználni a jövőben a kapacitásokat?

  - A hallgatók számának csökkenése a felsőoktatás előnyére is válhat, ha javul a minősége. Az elmúlt évek beruházásait nem az eddigi legmagasabb létszámra méreteztük, ezért sem válnak kihasználatlanná. Azért sem, mert újfajta tevékenységek kapcsolhatók a megújult infrastruktúrájú egyetemekhez. Ezek egyike a felnőttképzés, amiben Magyarországon most a lakosságnak csupán 4-5%-a vesz részt, az uniós átlag több mint 10%, a nyugat-európai pedig 20% körül van. A felnőttképzés finanszírozására sokféle forrás nyílik majd meg és a felsőoktatási intézményeknek is erőteljesen meg kell jelenniük ezen a piacon. Lassan elárulnak az akadályok az elől is, hogy nagyobb számban jöjjenek külföldi hallgatók. A bolognai folyamat elismerteti a magyar diplomát a világban és két kisebb szakaszra töri az eddigi ötéves képzést. Mivel rövidebb időre könnyebben köteleződnek el a hallgatók, ez megkönnyíti a külföldi diákok toborzását. A következő feltétel az, hogy legyenek angol és német nyelven színvonalasan oktató szakemberek. Ezt is támogatni kívánjuk. A kollégiumi hálózat fejlesztésénél pedig arra is gondoltunk, hogy ha akár több száz fős külföldi hallgatói csoportok is érkeznek Magyarországra, akkor ne kelljen egyenként szálláshelyet keresni maguknak.

Balázs Gusztáv