„Vallom a könyvek fontosságát, szükségességét az ember életében”

Megtisztelő figyelmesség lapunk számára, hogy a gödöllői könyvtár alapításunk óta előfizetőnk és évfolyamainkat bekötve őrzi gyűjteményében. Rokon hivatásunk, a tájékoztatás igénye is a Gödöllői Tudományos Könyvtár új igazgatójához vezetett. Koósné Török Erzsébet sikeres pályázatával július elsejétől nyert kinevezést. Beszélgetésünk igazolta, jól gondoltuk, nagy várakozás kíséri munkáját. Mi egy kicsit túl is igyekszünk lépni e várakozáson, mert megkértük, (1) mutatkozzon be olvasóinknak, mint könyvtáros; (2) szóljon pályázatáról (3) a könyvtár helyzetéről, fejlesztési igényeiről. Igen hamar kiderült, mennyire tiszteli és mennyire benne él a Gutenberg-galaxisban. Merthogy többre jutottunk a megszólalásnál: papírra vetett, sorokba szedett válaszokkal fogadott. Diskuráltunk is persze, amiből azt szűrtük le, hogy nem várunk majd éveket az újabb könyvtári híradásra. Takarékosan beosztva a hasábsorokat csak egyetlen szóban elhangzott elképzelését említjük: célszerűnek és időszerűnek tartja, hogy a könyvtárba a laptopjukat is magukkal hozhassák a hallgatók. Akiknek pedig nincsen, kölcsönözni tudjanak a könyvtártól. S most vegyük sorra Koósné Török Erzsébet válaszait!

(1) Könyvtárosi végzettséget előbb főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szereztem. Egy idő eltelte után fontosnak tartottam elvégezni az informatikus-könyvtáros szakot is a Debreceni Egyetem (akkor KLTE) Természettudományi Karán.

Tanulmányaim alatt, és mint könyvtáros, különböző kiadványok, különösen a tudományos kutatás számára fontos, de nem feltárt dokumentumtípusok retrospektív és kurrens bibliográfiai számbavételével, tartalmi feltárásával; a könyvtári információs rendszerek fejlesztési lehetőségeivel; valamint a könyvtári szakirodalmi tájékoztatás formáival foglalkoztam. A kutatásokhoz, a szakirodalmi tájékoztatáshoz kapcsolódóan az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében (akkor Műszaki Intézet) indított Könyvtári Közlemények című sorozatom jelentősebb kötetei: "Az átalakuló magyar mezőgazdaság 1989-1996 - Annotált bibliográfia", valamint "A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének tudományos kérdései - Annotált bibliográfia 1972-2004."

Megszakítva a könyvtárban végzett munkámat, az Országos Tudományos Diákkori Tanács (OTDT) titkára, egyben a Tanács Titkárságának vezetője voltam. Annak a nagy múltú önszervező, önképzőköri hagyományokra épülő tudományos diákköri tevékenységnek egyik vezetője, alakítója, amely a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tudományos utánpótlás, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a magyar felsőoktatásban. A könyvtár hiányzott, így a tudományos és művészeti diákkörökért folytatott munkám részeként hamar kamatoztattam könyvtárosi ismereteim. Gondoztam, szerkesztettem a Diáktudós, az Almanach és az OTDT Közlemények időszaki kiadványokat, továbbá kezdeményezésemre és irányításommal indult el a tudományos diákkörök történeti- és egyéb tematikus kutatása, továbbá egy teljességre törekvő, minden dokumentumtípusra kiterjedő tudományos diákköri bibliográfia szerkesztése. Külön nagy gondot fordítottam arra, hogy az OTDT kiadványok, az OTDK összefoglaló kötetek, valamint a jelentősebb kutatási eredményeket bemutató kiadványaink ott legyenek minden felsőoktatási és egyéb jelentősebb könyvtárakban. Figyeltem, javaslatot tettem a TDK dolgozatok könyvtári állományon belüli elhelyezésére, a helyezett, kiváló tudományos diákköri dolgozatok feltárására, hozzáférhetővé tételére.

Itt jegyzem meg, mindig nagy figyelemmel és elismeréssel olvastam az egyetemi újság azon törekvéseit, ahogyan nagy hozzáértéssel, ügyszeretettel foglalkozott írásaiban a tudományos diákköri tevékenységgel, mutatta be a tehetséges hallgatókat.

(2.) Annak ellenére, hogy van életemnek olyan időszaka, amikor nem könyvtárosként dolgoztam, gyerekkorom, de főként középiskolás éveim óta mindig szoros tartalmi kapcsolatom volt a könyvtárakkal, a könyvtári tevékenységgel, a számomra meghatározó könyvtáros személyiségekkel. Valami különös vonzalommal kötődtem a könyvekhez. Emlékszem, szegény, sokgyerekes családként könyv akkor került hozzánk, amikor jó tanulmányi eredményként könyvet kaptunk az iskolában. S mivel mind a négyen kiváló tanulók voltunk, szépen gyűlt a "könyvállomány" otthon. Gyakran játszottunk könyvtárosat, s természetesen én voltam a könyvtáros, pedig akkor még nem is voltam igazi könyvtárban. Mikor beadtam a könyvtárigazgatói pályázatot, úgy döntöttem, életen ezen időszakától véglegesen könyvtárosként kívánok dolgozni.

Hiszek a hagyományos könyvtár és tudástár, valamint az információs adatbázisok és elektronikus dokumentumok szerves egységeként működő korszerű könyvtárban. Vallom a könyvek fontosságát, szükségességét az ember életében. Arra törekszem, hogy irányításommal a könyvtár minden tekintetben feleljen meg az egyetemi és egyben országos feladatkörű, nyilvános tudományos szakkönyvtár elvárásainak. Legyen az egyetem életében igazi műhely, meghatározó, kiemelt intézmény, valódi szellemi központ. Legkiemelkedőbb célkitűzéseim: a hallgatók, az oktatók és a kutatók - valamennyi használó - könyvtári igényeinek szolgálata, valamint a könyvtári munka minden területén a minőség.

(3.) A pályázatra való készülés során, tanulmányozva a különböző dokumentumokat, s most az eltelt rövid idő alatt úgy látom, a Gödöllői Tudományos Könyvtár ebben a helyzetében, állapotában nem tud megfelelni az elvárásoknak. Ennek okai hosszan sorolhatók. A helyrehozatal, majd azt követően a továbbfejlesztés hosszabb időt vesz igénybe, legalább egy, másfél évet. Természetesen csak akkor, ha az egyetemi vezetés, de az egész egyetem kiáll könyvtára mellett, segíti működését.

A könyvtár előtt álló feladatokat úgy gondoljuk át, hogy melyek azok, amelyeket saját erővel meg tudunk, s meg kell oldani, illetve melyek azok, amiben kérjük az egyetem, a karok és más szervezeti egységek figyelmét, támogatását.

Úgy látom, szép számmal vannak teendőink, mint például belső szervezeti átalakítás és szélesebb körű tájékoztató szolgálat megszervezése. Jobban meg kell szólítani az olvasókat, több hír, információ kell a könyvtárról és szolgáltatásairól. Ehhez jó lehetőséget jelent egy tartalmában és formájában igényesebbé szerkesztett honlap. Szükség van könyvtári kiadványokra (például gyarapodási jegyzékekre, a már elindított Könyvtári Hírlevélre, állandó rovatra az egyetemi lapban, a Könyvtárhasználat és irodalomkutatás jegyzet megjelentetésére). Indokolt különböző kezdeményezések indítása. Ilyen lehet a más könyvtárakban már jól működő "Mentsük meg a könyveinket" címen ismertté vált hozzájárulás kérése egy-egy régi, ritka könyv védelméhez, javításához, restaurálásához.

A nyitás előtt azon munkálkodunk, hogyan tehetnénk a könyvtárat hangulatosabbá és otthonosabbá. Indokolt, szükséges a hosszabb nyitva tartás és a szombati nyitva tartás feltételeinek megteremtése. Sokat várunk az Informatikai Hivatallal elkezdett együttműködéstől, szeretnénk ingyenesen, vagy kedvező áron megkapni az egyetem kiadványait, oktatóink könyveit. A karok közreműködésével szeretnénk gyarapítani a hallgatók könyvtárhasználati, szakirodalmi információ keresési ismereteit. Be kívánjuk vonni az érdeklődő hallgatókat a könyvtár bizonyos feladatainak elvégzésébe (amint az velem is megtörtént egykor).

Anyagi támogatásokra is szükség van, mert pénz kell az állományvédelemhez, a megfelelő informatikai háttérhez, a megfelelően végzett állománygyarapításhoz, a férőhelyek számának növeléséhez, a rossz könyvtári munkakörülmények megváltoztatásához, a szolgáltatás környezeti feltételeinek javításához, régi könyvtári helységeink visszaszerzéséhez, ismételt berendezéséhez, működtetéséhez, a digitalizáláshoz, egy korszerű, kétirányú kommunikációt támogató, tartalomkezelő rendszeren alapuló honlap kialakításához...

Az előző évektől korábban, augusztus 27-én, 9 órakor nyitunk!

Hosszabb nyitva tartással, új arculattal, tájékoztató füzettel és egy meglepetéssel várjuk előbb a levelező hallgatókat, aztán a gólyákat, majd a felső éves hallgatókat, és természetesen az oktatókat, kutatókat, minden olvasót. Várjuk az igényeket, a kéréseket, s azok megvalósításában az egész egyetem együttműködését. Folyamatos megbeszéléseket, párbeszédet kezdeményezünk az egyetem, a karok, a központi egységek vezetőivel, a hallgatókkal, mindenkivel, aki a Gödöllő Tudományos Könyvtár támogatója kíván lenni.