Diáktudósok vallanak munkájukról
Lapunkban rendszeresen megszólaltatunk olyan hallgatókat, akik a tanulás mellett a kutatásban is jeleskednek. A XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia tagozataiban sikeresen szerepeltek a SZIE képviselői. (Eredményeiket áprilisi és jelenlegi számunkban közöltük/közöljük.) Azt kértük tőlük, hogy írják meg, miért kezdték el diákköri tevékenységüket, hogyan esett választásuk kutatási témájukra és mit tartanak munkájuk eredményéből kiemelésre méltónak. A beérkezett válaszokat szerkesztett formában közöljük.
Csak különbözőek vagyunk
FÖLDI FLÓRA: - Már a harmadév derekán fontolgattam a Tudományos Diákköri Konferencián való részvételt, több okból is: a jövőben szeretnék részt venni a Szent István Egyetem doktori képzésében, amihez a TDK munka elengedhetetlen feltétel. Ezen kívül célom volt a diplomamunkám megalapozása egy előzetes kutatással, amit így csak átdolgozni, kiegészíteni és néhány aspektussal bővíteni kell, illetve érdemes a kutatást egy még nagyobb mintán újra elvégezni. Kíváncsian várom, hogy a TDK-n bemutatottakhoz hasonló eredményeket kapok-e.
Komolyabban csak 2006 nyarán kezdtem el foglalkozni a kutatással, így mindössze két hónap alatt született meg a TDK munkám. A Myers-Briggs Típus Indikátor (közismertebb nevén MBTI) személyiség-elméletet konzulensem, dr. Mészáros Aranka Munkapszichológia óráján ismertem meg. Megfogott az elmélet háttere, amelyben a szerzők kifejtik, hogy az egyes személyiségtípusok nem jobbak vagy rosszabbak egymásnál, „pusztán" különbözőek. Ezért nem ítélhetjük el társainkat azért, mert másképp viselkednek, mint mi, el kell fogadnunk, hogy más beállítottságúak.
Egy olyan megközelítést kerestem, amelynek pénzügyi vonulata is van, hiszen egyszerre végzem a humán erőforrás menedzser- és a pénzügy-számvitel szakirányt, és közös diplomát kell írnom jövőre. Így esett a választásom a választható béren kívüli juttatások rendszerére, az ún. cafetéria-rendszerre. Eleinte nehezen találtam meg a közös pontot a két módszer között, de végül sikerült a HR és a pénzügy-számvitel egy eddig feltáratlan közös szeletét vizsgálnom.
Kutatásom során kimutattam, hogy mely személyiségtípusok mely juttatási elemeket választják a legszívesebben, vagyis milyen típusú embert milyen cafetéria-elemmel érdemes nagyobb teljesítményre és lojalitásra ösztönözni. Remélem, hogy kutatási eredményeim a gyakorlatban is felhasználhatóak lesznek. Ezúton is szeretném megköszönni a segítséget konzulensemnek, dr. Mészáros Arankának; és az Emberi Erőforrás- és Kommunikációtudományi Intézet tanárainak, dolgozóinak, ill. mindazoknak, akik munkámban támogattak.
Alapkutatásba csöppent
TARJÁN ANIKÓ: - A 2003/04-es tanévben tettem le az élettan záróvizsgát Prof. dr. Rudas Péternél. A vizsga után megkérdezte a professzor úr, szeretnék-e tudományos diákköri tevékenységet folytatni a tanszéken. Nyáron megemésztettem a kérdést, és ősszel jelentkeztem nála.
Szcintigráfiás témát szerettem volna, a sentinel nyirokcsomók felderítése érdekelt kutyákban, ám mint megtudtam, a témát már előttem sokan kivesézték. A professzor úr ajánlotta, hogy a tanszéken folyó lúdamyloidosis kutatáshoz csatlakozzam, mivel a témavezetőm, Kovács Beáta Marianna PhD hallgató által előállított lúdspecifikus anti-serum-amyloid-A-t éppen szcintigráfiás vizsgálatokban szeretnék felhasználni.
Így csöppentem egy alapkutatásba, amely kapcsán szerencsém volt több tudományos csoporttal együtt dolgozni, munkájukba bepillantást nyerni. Eredményeink utat nyitottak számos gyakorlati haszonnal járó kutatásnak, sajnos további vizsgálatokra azonban nem volt lehetőségünk, részben Prof. dr. Rudas Péter tragikus hirtelenségű halála miatt. Hálás szívvel emlékszem rá.
Családi kötelékek
BARANYAI ZSOLT: - 2004 áprilisában harmadéves egyetemistaként egy hirtelen ötlettől vezérelve, egy kisgyermek megismerési vágyával fűtve indultam el a tudományos diákkör felé vezető úton. Hogy miért is léptem erre az útra? A többlettudásnak a vágya vagy csupán a kíváncsiság vitt rá? - ma már nem tudnám pontosan megmondani! De egy biztos: egyáltalán nem bántam meg! Sőt...!
Alapjában véve már a családi kötelékek élesen lehatárolták a témát, amivel foglalkozni kívántam. Családom gazdálkodói tevékenysége révén gyermekként közel kerültem a mezőgazdasághoz, megismerve annak sajátosságait, jellemző problémáit. További kiemelkedően fontos szerep jutott konzulensemnek, dr. Takács Istvánnak, aki azon túl, hogy megismertette, olyannyira meg is szerettette velem a témát, hogy jelenleg folyó PhD kutatásaimban is kiemelt helyre került a gazdálkodói együttműködés vizsgálata kiemelt helyre került. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy ismételten köszönetet mondjak mindazon segítségért, amit dolgozatom készítése során kaptam.
Munkám során az 1990-es évek első felében útjára indult magyarországi gépköri mozgalom helyzetét vizsgáltam. A mélyinterjúval kiegészített kérdőíves vizsgálatok rámutattak arra, hogy a másfél évtizede elindult mozgalom fejlődése elmaradt attól az ütemtől, amelyet a mozgalom hazai adaptálói - nyugat-európai példák alapján - reméltek. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a gépkörökre Magyarországon is szükség van, ez a forma alkalmas arra, hogy a magyar mezőgazdaságot érő kihívásokra adekvát választ tudjunk adni.
Filmeket digitalizál
RÉPÁSZKY ISTVÁN LIPÓT: A Gépészmérnöki Kar kommunikáció-technikai mérnök szakon vagyok végzős hallgató. 2006 májusában, nyári munka keretén belül kerültem a gödöllői Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumhoz, ahol azt a feladatot kaptam, hogy az ott tárolt 16 és 35 mm-es 40-50 éves analóg filmeket valamilyen úton és módon próbáljam meg digitalizálni. Ehhez a feladathoz a múzeumnak és az egyetemnek nem állt rendelkezésre semmilyen professzionális eszköz, mivel az ilyen berendezések több tízmillió forintba kerülnek. Éppen ezért egy olyan eljáráson kezdtem gondolkodni, ami költséghatékony módon tenné lehetővé, természetesen ugyan olyan minőségben a filmek digitalizálást mint a professzionális eszközök.
A múzeum raktárában tárolt filmek többsége a mezőgazdaságról szól, de vannak közte kísérleti lassításos felvételek, vagy ami abszolút különlegességnek számít egy a vietnámi háborúról szóló beszámoló, egy híradórészlet is.
A filmeknél maradva gondolom sok embert meglepek azzal, ha azt mondom, hogy a jó öreg II-es előadóban egy komplett 35 mm-es mozigép áll teljesen üzemképesen, vagy hogy a II-es előadó táblái mögött kb. 350 db 35 mm-es film található. A filmeket azóta átszállították a múzeumba, amire szintén a digitalizálás vár, viszont a 35 mm-es vetítőgépnek a sorsa még mindig kérdéses. A nyári felújítások során valószínűleg szétszerelik. Persze addig még van idő megmenteni.
Amikor a munkát elkezdtem a legegyszerűbb megoldást választva egy vászonra vetített képet vettem fel egy kamera segítségével, de ez az optikai torzulások miatt elég amatőr módszernek számít. Innen jött az ötlet, hogy egy olyan optikai átíró berendezést kellene kifejleszteni, ami képes a filmek átírására, és tökéletesebb reprodukciók elkészítésére. Így kezdtem el a különböző vászonokkal kísérletezni (filmpausz, fotópapír stb.), valamint különböző objektívek és tükrök egymás mögé helyezésével az optikai torzulásokat próbáltam kiküszöbölni. Ahogy egyre több filmet kezdtem digitalizálni, a rendszeremet egyre inkább továbbfejlesztettem, aminek eredményeképpen jelenleg egy körülbelül 40-50 ezer forintos beruházással, és persze egy vetítővel meg egy kamerával félprofesszionális szinten lehet a filmeket ezzel a módszerrel digitalizálni.
Miután ez a rendszer működött, elkezdtem kutakodni, hogy vajon mi kerülhet egy professzionális eszközben több tízmillió forintba, mikor ezzel a pár tízezer forintos eljárással TV-ben sugározható minőségben lehet digitalizálni. Ennek a professzionális eszköznek a fejlesztése folyik jelenleg is, ennek a gépnek a dokumentációjával indultam az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahol szekciómban második helyezést értem el.
Úgy gondolom, hogy a filmek digitalizálása, restaurálása, nem csak az egész estés nagyfilmek megmentésében kellene, hogy kimerüljön. A különböző kísérleti és mezőgazdasági filmek ugyanolyan fontosak a társadalom számára, ezek is hozzátartoznak vizuális történelmünkhöz. Megmentésük szép küldetés. Szerintem.
A faktoring alkalmazásai
KALMÁR PÉTER: - Az idei tanév során, IV. éves közgazdász-gazdálkodási szakos hallgatóként kezdtem el a tudományos diákköri tevékenységemet. Az első megméretetés az Egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia volt, ahol a Pénzügyi szekcióban második helyezést értem el, majd az Országos Tudományos Diákköri Konferencia, ahol munkámat különdíjjal jutalmazták. Ezek az eredmények arra ösztönöznek, hogy munkámat folyamatos kutatással fejlesszem tovább.
A kutatási területem a faktoring alkalmazási lehetőségei a kis- és középvállalatoknál. Már az egyetemi pénzügyi tanulmányaim során érdekesnek találtam ezt a témát, a választásomat azonban nagymértékben befolyásolta a bankok tevékenysége, illetve a finanszírozási megoldások iránti érdeklődésem. Egészen a kezdetektől a dolgozat elkészüléséig nagyon sok segítséget nyújtott dr. Borszéki Éva tanárnő, aki a dolgozatom konzulense. A téma aktuális, a gazdaságban egyre nagyobb hangsúlyt kaphat, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, a kibővült piac új helyzetet teremtett. A fogyasztók számának növekedéséből származó lehetőségek mellett a vállalkozásoknak elsősorban versenyelőnyökre, valamint gyorsabb és hatékonyabb pénzügyi megoldásokra van szüksége a folyamatosan bővülő versenytársakkal szemben.
Kutatásom jelenlegi állapotában még fejlesztésre, újabb területek kidolgozására vár, részletes felméréseket igényel. Ezeket az eredményét természetesen további diákköri konferenciákon szeretném publikálni.
A kamarából indult
SIPOS JUDIT: - Mérnöki munkámat a Magyar Agrárkamara mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerben betöltött szerepéről írtam. Mivel ez a téma felkeltette érdeklődésemet, 2006 júliusában a Pest Megyei Agrárkamaránál töltöttem a szakmai gyakorlatomat, melynek során betekintést nyertem a kamara kialakulásába, felépítésébe, működésébe, megismertem feladatait, amelyek közül részletesen tanulmányoztam a területi kamarák által végzett, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez kapcsolódó tanácsadást.
Az Európai Unió tagjaként a hazai szaktanácsadási rendszer komoly átalakítás előtt állt, mivel 2007. január 1-jétől minden tagország számára kötelező volt egy egységes mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer kiépítése. Vizsgálatom során feltártam az NVT tanácsadás erősségeit, kapcsolatait, gyengeségeit és hiányosságait, majd következtetéseket és a jövőre vonatkozó fejlesztési javaslatokat fogalmaztam meg. Kutatási eredményeim alapján a versenyképesség javításához szükség van a feladatok pontos definiálására, a rendszer elemei közötti kapcsolatok erősítésére, valamint egy egységes értékelő rendszer kidolgozására és működtetésére.
Az általam megfogalmazott javaslatokat fontosnak tartom, hiszen az EU tagjaként az újonnan kialakított rendszer teszi lehetővé a nemzeti és az EU erőforrások igénybe vételét. A kiépítés során pedig elengedhetetlen a korábbi hibák ismerete, hogy azok korrigálásával egy erősebb stabilabb rendszer alakuljon ki.
Ökoszisztémák, szénforgalom
BIRÓ MARIANNA: - A Növényélettan kurzus hallgatása során egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottam a tanszék munkája iránt, minek következtében 2005-ben demonstrátori munkára pályáztam, eközben megismerkedtem a tanszék által meghirdetett TDK témákkal is, melyek közül az ökoszisztémák globális szénforgalomban játszott szerepére irányuló kutatások keltették fel az érdeklődésemet.
A globális klímaváltozás várható hatásainak előrejelzése egyre nagyobb teret kap a nemzetközi és hazai tudományos életben. Különösen fontos a klímaváltozásra leginkább érzékeny biológiai rendszerek vizsgálata. Ahhoz, hogy a szénforgalomban betöltött szerepüket megismerhessük, és a várható melegedésre és csapadékeloszlásra adott válaszaikat becsülhessük, CO2- gázcseréjük intenzív kutatására van szükség. Ezekből kiindulva készült el a „Talajlégzés komponenseinek azonosítása" című munka, mellyel részt vettünk az OTDK-n (többes számról kell beszélnünk, hiszen mindez konzulenseim dr. Nagy Zoltán és Balogh János érdeme is).
Röviden összefoglalva: A talajlégzés környezeti tényezőktől (elsősorban hőmérséklet, csapadék) való függésének megismerésével lehetőségünk nyílik talajlégzés-modell készítésére, amellyel az esetenkénti mérések közti időszakok légzési aktivitása becsülhető.
Biodízel a motorban
HORVÁTH IMRE: - 2003-ban kezdtem tanulmányaimat a SZIE gépészkarán, másodévesen kerültem először kapcsolatba a tudományos diákkörrel. A 2004-es őszi konferencián nézőként vettem részt, az előadások nagyon tetszettek, így elhatároztam, hogy jövőre én is indulni szeretnék. A kutatás területe nem volt kérdéses, szakközépiskolás korom óta lelkesen foglalkozom a járműtechnikával, azon belül a belsőégésű motorokkal.
Miután a házi konferenciát követően, márciusban dr. Pék Lajos tanár úr meghirdette az évfolyamon a 2005-ös TDK-t, én is jelentkeztem. Pék tanár úr bemutatott dr. Jánosi László tanár úrnak, a témavezetőmnek, akivel egyeztettük a részleteket, és pontosítottuk a kutatási témát. A Jármű és Hőtechnika Tanszéken a korábbiakban motorvizsgálatokat végeztek növényi eredetű hajtóanyagokkal, így ebbe a kutatásba kapcsolódtam be.
Közismert tény, hogy a dízelmotorok különösebb átalakítás, átállítás nélkül üzemeltethetők biodízel (repce-metilészter, RME) hajtóanyagokkal. A motor viselkedése, effektív jellemzői ekkor természetesen kismértékben megváltoznak a gázolajjal történő üzemeléshez képest.
A motor hengerébe fecskendezett hajtóanyag gyulladási késedelme azonos motorbeállítás és környezeti jellemzők mellett a hajtóanyag függvénye, továbbá a fentebb említett effektív jellemzőket is befolyásolja. A kutatás során a gyulladási késedelem és a motor effektív jellemzői közötti összefüggéseket keressük.
A mérési eredmények, és a keresett összefüggések ismeretében a motor egy adott hajtóanyagra is beállítható, így annak energiáját a lehető legnagyobb mértékben ki tudjuk használni. Tekintve, hogy a növényi eredetű hajtóanyagok a jövő alternatívái, a kutatás időszerű, eredménye pedig értékes. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani dr. Jánosi László tanár úrnak, aki munkámat segítette.
Környezetkímélő védekezés
MAJOR GERGELY: - 2004-ben találkoztam először mostani konzulenseimmel, Sződi Szilviával és dr. Turóczi György tanár úrral, és kapcsolódtam be egy több éve tartó munkába. Annak volumene és fontossága miatt is fontosnak tartottuk, hogy részt vegyek a tudományos diákköri versenyen a munkánkkal.
A téma aktualitása miatt is nagy kihívásnak bizonyult. Több részre osztottuk vizsgálatainkat, amelyeket nagyjából másfél, két év alatt fejeztük be. A választásom azzal tudnám indokolni, hogy vonzónak tartottam a célkitűzéseket, és azt a törekvést, hogy minél több szempontból ismerjük meg és vizsgáljuk a témánkat.
Kiemelném az eredményeink közül azt, hogy teljesen új szemszögből sikerült megvilágítanunk egy már régről ismert kórokozót, az ellene történő védekezési módokat, szem előtt tartva a környezet kímélését. És ha van rá mód, akkor a cikk segítségével is szeretném hálámat kifejezni konzulenseimnek a munkám során nyújtott segítségüket.
Bivaly: látvány és piac
MÉSZÁROS KORNÉLIA: - Egyetemi tanulmányaim során már korábban elhatároztam, hogy részt szeretnék venni a Tudományos Diákköri Konferencián. Harmadéves koromban a Vállalatgazdaságtan című tantárgy felkeltette érdeklődésemet, ekkor döntöttem úgy, hogy dolgozatomat a VGSzI tanszéken szeretném készíteni. Kapcsolatba léptem dr. Takácsné dr. György Katalinnal, aki később a konzulensem lett.
Mindenképpen egy olyan témát kerestem, amellyel az állattartás problémáit vizsgálhatom, főként gazdasági oldalról (gazdasági agrármérnökként ez nem is olyan meglepő). A bivalyok mellet pedig a történelmi múltunk miatt döntöttem, több mint ezer éve élnek hazánk területén, és fontosnak tartom, hogy egy a magyarság történetéhez szorosan hozzátartozó állatfajról minél többet megtudjunk. Sajnos nagyon kevesen ismerik a bivaly hús és tejtermelő képességeit.
Hazánkban csak látványgulyaként tartják őket, de más országokban tejét és húsát is hasznosítják. Kevesen tudják, de például bivalytejből készül az eredeti mozzarella sajt Olaszországban. A dolgozatom alapján úgy gondolom, hogy Magyarországon tejének hasznosításával jövedelmezővé lehetne tenni ezt az ágazatot. Húsa megfelelő tartási körülmények között porhanyós és igen ízletes. Nekem is volt alkalmam megkóstolni, a belőle készült kolbászt is.
Fókuszban a paprika
GERGELY ZOLTÁN: - A diákkörös pályafutásom már elég régre nyúlik vissza, hiszen 2003 óta aktívan foglalkozok az egyetemi tanulmányaim mellett kutatási feladatokkal is. Mindig is érdekelt az elektronika, méréstechnika és az automatizálás, így kerültem közelebbi kapcsolatba a Méréstechnika Tanszékkel (korábbi nevén: Agrárenergetika és Élelmiszeripari Gépek Tanszék). A tanszék akkori műszerezettsége lenyűgözött, és a hozzáértő kollégák segítségével hamar sikerült a megfelelő témát megtalálnom.
Akkoriban egy elég új és ismeretlen területet választottam: a számítógépes látórendszerek fejlesztését. Mivel a tanszéken korábban növényházak automatizálásával is foglalkoztak, így jött az ötlet, hogy a megtermelt áru osztályozását meg lehetne valósítani egy ilyen rendszer alkalmazásával. Munkám során derült fény arra, hogy az étkezési paprika gépi osztályozása nem megoldott, így az étkezési paprika osztályozására alkalmas rendszer kifejlesztésébe kezdtem.
A felismerési folyamat csak látszólag egyszerű: a valóságban igen bonyolult, hiszen nemcsak a méretet kell meghatároznunk, hanem a hatályos előírások szerinti paramétereket is (pl. görbültség, szín, stb.). Kutatásom során sikerült egy kísérleti rendszert megépíteni, így a méréseket könnyedén el tudtam végezni. Reményeim szerint az alakfelismerő eljárás tökéletesítésével olyan rendszert tudunk létrehozni, ami az iparban is megállja a helyét, és végeredményben javítja a hazai termelők piacképességét.
A szobatárssal kezdődött
SZÉLES IVETT: - Harmadévesen merült fel bennem legelőször a Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel gondolata, ugyanis az akkori szobatársam, Tari Gabriella elhatározta, hogy kipróbálja magát a TDK-n. Néhányszor elmondta a prezentációját, s nagyon megtetszett az előadásmódja. Elgondolkodtam, vajon én milyen előadást tudnék tartani, mivel eddig még nem volt lehetőségem erre. Mikor megtudtam, hogy elnyerte az egyik különdíjat, még nagyobb késztetést éreztem arra, hogy megpróbáljam.
A mérnöki munkám témájának címe az „AVOP intézkedések összehasonlító elemzése különös tekintettel a kis-és középvállalkozásokra" volt. Konzulensem, Keszthelyi Krisztián javaslatára véglegesítettük a pályamunkám címét - Vidéki versenyképesség - Versenyképes vidékfejlesztés AVOP intézkedések vizsgálata - amely mind a kari TDK-n (III. hely), mind pedig az OTDK-n (I.hely) nagy sikert aratott.
A választott téma gazdag forrásanyaga, a rendelkezésre álló adat- és információs bázis a célkitűzések megvalósítására, s véleményalkotásra adott lehetőséget. Négyhetes nyári gyakorlatomat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Irányító Hatósági Főosztályán töltöttem, ahol információkat strukturáltam, elemeztem; ennek összefoglalójaként készítettem el a nyári gyakorlati naplót, amely a TDK pályamunkám, s egyben diplomamunkám megírásának alapját képezte. Mindezek alapján tapasztalatot gyűjtöttem az AVOP program működéséről.
Kutatásom során kiderült, hogy az AVOP program esetleges hiányosságaival is sok újszerűséget hozott a magyar mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások területén. Eredményeim során azt a következtetést vontam le, hogy az AVOP pályázatai rendkívül nagy érdeklődést mutattak a pályázók körében; a legnagyobb népszerűségnek a mezőgazdasági gépbeszerzés, a fiatal gazdák induló támogatása, az idegenforgalmi tevékenységek fejlesztése, valamint a falufejlesztés és a LEADER+ intézkedés örvendett. Végül, de nem utolsósorban a helyzetelemzésben az AVOP során felmerült problémák megoldására tett javaslatok elősegíthetik a következő programozási időszakban (2007-2013) induló Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA).
Anyaggyűjtés Stuttgartban
TARI TÍMEA: - A IV. év befejezése után egy évig Stuttgartban (Németországban) voltam Erasmus hallgató. Diákköri munkám írását itt kezdem el, ahol a kutatási témámhoz (A napi fogyasztási cikkek vásárlásához kapcsolódó akciók, nyereményjátékok eredményességének elemzése) több idegen nyelvű szakirodalmat, cikket gyűjtöttem.
A Tudományos Diákköri Konferencián való részvételem egyik oka a PhD lehetősége volt, a másik oka pedig, hogy már ekkor tudtam azt, hogy V. év 2. félévében mindenképp szeretnék egyéni tanrendet igényelni és valahol külföldön dolgozni. Mivel a diplomaírás is erre az időszakra esik, ettől már szerettem volna „megóvni" magam és úgymond kész diplomával elkezdeni az utolsó félévemet ill. a munkakeresést.
Kutatási témámat aktualitása miatt választottam, hiszen manapság már minden boltban találkozhatunk akciókkal. Marketingesként pedig kíváncsi voltam arra, hogy mi az átlag ember véleménye a különböző vásárlásösztönző eszközökről; kik, milyen gyakorisággal vásárolnak árakciók alkalmával, ők milyen szociodemográfiai jellemzőkkel rendelkeznek ill. kik azok, akik rendszeresen részt vesznek nyereményjátékokban is. A TDK-n elért I. hely, ill. az OTDK-n elért II. hely pedig biztatást ad ahhoz, hogy kutatásomat a jövőben fejlesszem.
Alternatív közgazdaságtan
BOGNÁR RÓBERT: - A diákköri tevékenységet konzulensem dr. Tóth Tamás ösztönzésére kezdtem el, aki érdekesnek és publikációra alkalmasnak találta a dolgozatot. Az indíttatások között szerepelt még, hogy szeretnék doktori képzésre jelentkezni, és ennek egyik előfeltétele a tudományos előélet.
Egy szabadon választható tantárgy keretében kerültem kapcsolatba az alternatív közgazdaságtannal. Sikerült egy olyan témával megismerkednem, amely egy humán és ökológiai központú felfogást hirdet és a mainstream-i felfogással szemben képes valódi megoldást adni a jelen kor problémáira.
A kutatásom eredményei között meg kell említeni, hogy sikerült egy átfogó képet adnom az alternatív közgazdaságtan tárgyáról, értékválasztásról és metodológiájáról. Emellett sikerült egy alternatív mutató, a GPI segítségével a magyarországi jólét „növekedését", és azt a felfogásbeli eltérést szemléltetni, amely a „hírekben ábrázolt" gazdaság és az emberek által érzékelt gazdasági folyamatok között meghúzódik. A fő eredménynek azonban azt tartom, hogy a témát prezentálhattam és eredményeket értem el vele, ami közvetlenül azt bizonyítja, hogy az alternatív közgazdasági felfogásnak igenis egyre nagyobb létjogosultsága van a mai világunkban.
Koncentrálás vitorláspókkal
FANACZÁN ILDIKÓ: - Már az első évben hallottam a tudományos diákkörről és szerettem volna csatlakozni, leginkább azért, mert javasolták, hogy aki teheti, vegyen részt a mozgalomban. Másrészt úgy éreztem, ez segít koncentrálni az elvégzendő feladatokra, és nem utolsó sorban azért, hogy alkalmat kapjak témám előadásának nagyobb publikum előtt való gyakorlására, amolyan tréning gyanánt.
Nem annyira a témát választottam, hanem inkább az állatcsoportot (pókok) és a témavezetőmet. A téma aztán már szinte jött magától.
Kutatásom tulajdonképpen egy kiterjedtebb vizsgálatsorozat alapozó lépése. A vizsgált vitorláspók faj, Pelecopsis loksai és élőhelyei a jövőben is a természetvédelem figyelmére tarthatnak számot. A területek faunája igen érdekes és védett fajokat is magában foglal.
A Budai-hegység kecske-háti és vöröspocsolyás-háti erdős hegyoldalak tisztásain folytattam vizsgálataimat. A faj élőhely-preferenciáit szerettem volna pontosabban meghatározni, hogy a faj potenciális elterjedési területéről képet kapjunk. A területen sikerült is kimutatni a faj populációit és néhány lényeges ható tényezőt is felderítettünk az élőhely választásával kapcsolatban.
Eredményeim önmagukban természetesen nem világrengetőek, mint ahogy ezt nem is várják el egy végzős egyetemistától, viszont a kutatómunka egy újabb lépcsőfokára emelkedhetünk segítségével. Szándékunk egyelőre annyi, hogy felhívjuk a figyelmet erre az érdekes pókfajra és élőhelyeire.
