Claas Műszaki Információs Nap: időálló együttműködés
Az idén május 24-ére meghirdetett Claas Műszaki Információs Nap kiemelt témája a szimuláció és modellalkotás volt a mezőgépészetben. A töretlen népszerűségnek örvendő rendezvény első részében a lépcsőkön is ültek. Beke János dékán megnyitójában mintaszerűnek értékelte a Gépészmérnöki Kar és a német gépgyártó vállalat kapcsolatát. Szabó István egyetemi docens, a Mechanikai és Géptani Intézet igazgatója a termék életciklus menedzsment éves piacát 20 milliárd dollárban határozta meg.
B. G.
A Claas céltudatosan segíti a gödöllői fakultás munkáját. E nélkül nem jöhetett volna létre a Catia labor, amelyben a hallgatók elsőként sajátították el a számítógépes géptervezés egyik meglehetősen bonyolult és drága informatikai rendszerét. Ma már más programok, így a versenytárs szoftverek használatának oktatása is meghonosodott a karon és a hallgatók, ha ilyen irányú az érdeklődésük, önálló szakirányt tudnak választani ismereteik elmélyítéséhez. Az elméleti és gyakorlati képzést a karnak ajándékozott két traktor is segíti. A sokoldalú együttműködésnek köszönhetően a tanárok és a doktoranduszok ismerik a legújabb technológiákat, maguk is közreműködnek a fejlesztésekben. A hallgatók külföldi cseregyakorlatra utazhatnak.
Ludger Frerichs, a Claas előfejlesztési osztályvezetője és kollégái, Ralf Bultschnieder valamint Jens Römer, az informatikai partner IBM-et képviselő Nagy Zoltán, továbbá a Gépészmérnöki Kar részéről Szabó István intézetigazgató a modern termékfejlesztés és a technológiai láncok célszerű eszközeként mutatták be a szimulációt, számos példával érzékeltetve, hogy a mezőgépészetben is csúcstechnológiával párosul a géptervezés és a gépgyártás. Lerövidül a fejlesztési idő, egyre-másra jelennek meg az új típusok, a legújabb berendezések. A mezőgazdaság pedig abban érdekelt, hogy mielőbb elérhetővé váljanak a legújabb technológiák. A tervezők rendkívül tudatosan olyan munkakörnyezetet igyekeznek kialakítani a gépeken, amely megkönnyíti a gépkezelő számára a napi munkavégzést.
Az előadók arra is felhívták a figyelmet, hogy a fejlesztésekben, a gyártás előkészítésében mind nagyobb szerepet kap a számítógépes tesztelés; ennek révén olcsóbban és gyorsabban születnek meg az új eredmények. Már a prototípus legyártása előtt észrevehetők a kijavítható problémák. Ehhez persze komoly informatikai háttér szükséges. Mindenesetre a tesztelésbe vont elképzeléseknek így csak a fantázia szab határt. S ha már a képzelőerőnél tartunk, jó tudni, hogy ez nem marginális terület: a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnökök a piac olyan szegmensén kereshetik boldogulásukat, ahol évente 20 milliárd dollárt költenek termék életciklus megoldásokra. 
Az információs napon Szabó István arról is beszámolt, hogy - amint lapunkban korábban hírül adtuk - több mint 300 millió forintos beruházással elkezdődött a Mechanikai és Géptani Intézet Mérnökinformatikai Központjának felújítása és bővítése. Az intézetigazgató szeretné, ha a külsejében is megújuló, területében bővülő egységbe olyan mezőgépészeti teszt laboratóriumok költöznének, amelyeket az intézettel együttműködő cégek építenének ki közös kutatásra, oktatásra. A korszerű munkagépek - mint például egy Claas kombájn vagy járva szecskázó - annyi fedélzeti informatikai berendezést használnak, hogy bemutatásuk, oktatásuk is komoly feladat.
Az eszmecserét záró Szendrő Péter egyetemi tanár, a SZIE műszaki tudományi doktori iskolájának vezetője a Claas-Gödöllő kapcsolat tapasztalatai közül kiemelte azt a követésre méltó Claas törekvést, hogy menedzserei tudományos fokozatot szerezzenek. A tudományos műhelyeknek pedig, mint amilyen a gödöllői is, szükségük van a praxisra.
