Élelmiszert, energiát, szép, zöld környezetet
Több százan vettek részt a X. Jubileumi Gödöllői Gazdanapon, melyet június 13-án rendezett meg a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Növénytermesztési Intézete az egyre otthonosabbá váló és új gépeket a termelésbe állító szárítópusztai tanüzemben. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, üzemvezető elmondta, még soha nem mutattak be ilyen gazdag szakmai anyagot, ilyen sokféle kísérletet és technológiát, mint most. Az „étlapon" mintegy százféle növényfaj és fajta, elsősorban kalászosok, őszi káposztarepce, csaknem ugyanennyi növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási technológia szerepelt.
B. G.
- Oktatók és kutatók számára a legnagyobb siker, ha érdeklődés mutatkozik a tudománya, a portékája iránt - fogalmazott a gazdákat (és falugazdászokat, cégek képviselőit) köszöntő dr. Jolánkai Márton egyetemi tanár, a Növénytermesztési Intézet igazgatója. Köszöntőjébe három gondolatot font. Emlékeztetve dr. Horn Péter akadémikus, osztályelnök tanévzárón elhangzott mondataira kifejtette: - Magyarországon furcsa, pesszimisztikus légkör uralkodik; melyben mostoha bárányként, elhanyagolt ágazatként szerepel a „túltermelő", „környezetet szennyező" mezőgazdaság. Úgy tűnik, hogy az agrárium valamiért bűnös, valamiért nincs rá szükség. Ezzel szemben évente közel 200 millió emberrel gyarapodik a Föld lakossága, sokan közülünk megérik azt az időt, amikor 10 milliárdan leszünk. A földlakók enni akarnak, energiát igényelnek, szép, ép és zöld környezetben szeretnének élni. Mindez a növénytermesztés asztalára is tartozik, mindehhez agrárszakemberek is kellenek.
Dr. Jolánkai Márton mindenkit arra biztatott, hogy amit eddig tett, azt tegye a továbbiakban is, mert meg fogják találni a megélhetésüket... és küldjék el fiaikat az agrár-felsőoktatási intézményekbe, mert az ágazat a reneszánsza előtt áll.
Másodikként a globális klímaváltozásról szólva ennek az örökös folyamatnak két mai sajátosságát emelte ki: soha nem élt még ennyi ember a földön, és nem okozott ekkora természetkárosító kibocsátást. Az elmúlt 100 év során a levegő széndioxid tartalma 40%-kal megnőtt és más üvegházhatású gázokkal együtt legalábbis hozzájárul, de valószínűleg ez az egyik kiváltója a mostani felmelegedésnek.
Mi a teendő? Meggátolni a széndioxid kibocsátást és alkalmazkodni a megemelkedett hőmérséklethez, a csökkenő és rapszodikussá váló csapadékhoz. A növénytermesztés mindkét területen szerepet vállal, legyen szó biomassza, bioetanol vagy biodízel előállításáról.
Végül a környezet védelméről szólva dr. Jolánkai Márton a pontos, precíz, a talaj, a növény és a környezet igényeit figyelembe vevő növényvédelmi, tápanyag-ellátási gyakorlata, az okszerű fajtaválasztásra hívta fel a résztvevők figyelmét.
A tanüzem idei újdonsága az energianövények termesztése. Az érdeklődő gazdák megismerkedtek a tüzelési célú fás szárú energianövények és a bioetanol alapanyagául szolgáló kukorica termesztéstechnológiai kísérleteivel. A látnivalók gazdag tára miatt a szokásos tanácskozástól az idén el is tekintettek, a szántóföldön töltötték az egész időt.
Jelenleg még csak néhány ezer hektáron termesztik Magyarországon szántóföldön az energiafűzt, de dr. Gyuricza Csabától megtudtuk, 2010-2012 körül a „vetésterület" eléri a 150-200 ezer hektárt. Napjainkra az ikersoros termesztés terjedt el, amellyel 2-3 éves vágásfordulóval 40-50 tonna biomassza termelhető le egy hektárról. A gödöllői kísérletek célja az, hogy a vágásfordulót egy évre rövidítsék. Négy svéd mellett egy magyar fajtát próbálnak ki.
A magyar fajta elágazásai sokkal intenzívebbek, hamarabb beborítja a talajt. Ez azért is jelentős előnynek tűnik, mert a termesztéstechnológiában az első év a kritikus, amikor növényvédelmi problémákat kell megoldani. Később a költségek nagy részét a betakarítás, az aprítás és a szárítás jelenti.
Az energiafűz nagy üzlet lehet, mert egy tonna aprítékért 10 ezer forintot fizetnek, így egy hektár ültetvény akár félmillió forint termelési értéket is produkálhat évente a gazdának.
*
„Az energiacélú növénytermesztés másik fontos területe a bioetanol-előállítás, aminek alapja Magyarországon elsősorban a kukorica - a gazdák számára azonban egyelőre nem tisztázott, hogy milyen fajták alkalmasak leginkább a célra" - írta a gazdanapról Bedő Péter a Magyar Mezőgazdaság című hetilap június 20-i számában, majd így folytatta: - „Erre próbál választ adni egy kutatócsoport a gödöllői egyetemen, akik hat, jelenleg is közter-mesztésben lévő martonvásári kukorica hibridet vizsgáltak szántóföldi körülmények között. A kutatást vezető Nyárai-Horváth Ferenc a kísérletsorozat eddigi eredményeiről elmondta: az etanol-előállítás szempontjából a mag keményítőtartalma a leglényegesebb tulajdonság, ami a kinyerhető etanol mennyiségét befolyásolja. A kíséletek egyelőre csak annyit bizonyítottak, hogy a nitrogénellátás növelése pozitívan hat a keményítőtartalomra, és a hosszabb tenyészidejű (nagyobb FAO számú) fajták keményítőtartalma magasabb, de a kísérletben vizsgált hibridek mindegyike teljesíteni tudta a nemzetközi tapasztalatok alapján várható tonnánkénti 400 literes etanol-hozamot.
