Szakma, módszertan, struktúra
Egyetemünkön jelentős múltja van a szaktanár-képzésnek; az oktatást folyamatosan alakították a változó követelményekhez. Így történik ez napjainkban is. Erről beszélgettünk Dr. Emőkey Andrással, a GTK Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetének docensével abból az alkalomból, hogy a pedagógus nap alkalmából a gyakorlati oktatás terén végzett kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül Nagyváthy János-díjjal tüntette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
RADÓ GÁBOR
- Szervezetileg hogyan épül föl most a tanárképzés?
- Az intézeten belül két docentúra szolgálja a tanárképzést. Az egyik a Pedagógia Docentúra, amit Rakaczkiné dr. Tóth Katalin irányít, a másik pedig az Oktatásmódszertan Docentúra, amit a tanárképzésért felelős igazgatóhelyettesként én vezetek.
- A múltba meddig tudunk visszamenni?
- Egyetemünk elődjénél 1934-ben, Budapesten jött létre a Gazdasági Szaktanárképző Intézet, majd 1942-ben Kassán létesült a Gazdasági Tanárképző Szaktanfolyam. E két intézmény tekinthető a mai tanárképzés megalapozójának. Konkrétan 1950-től beszélhetünk mezőgazdasági szaktanár-képzésről, ami a Magyar Agrártudományi Egyetem keretein belül működött, és 1968-ban került Gödöllőre. Itt szakirányú egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők tanulhattak. A Tanárképző Intézetben a posztgraduális mérnöktanár képzés ideje levelező formában két év volt, de egy rövid ideig nappali formában is létezett ez az oktatás, egy éves kurzusként. Elsősorban agrármérnökök, kertészek, élelmiszeripari és faipari szakemberek, de gépészek és állatorvosok is jelentkeztek.
- A továbbiakban hogyan változott ez a képzés?
- 1977-től megkezdődött a szakoktató-képzés is, ami 1995-től főiskolai szintre emelkedett. Ide középfokú végzettséggel, szakmával és érettségivel lehetett jelentkezni. Közben 1981-ben beindult a graduális kétdiplomás képzés: a nappali tagozatos hallgatók a második évtől felvehették a mérnök-tanári szakot. 2005. július elsejétől a karon szervezeti átalakítás történt, ennek eredményeként alakult meg a jelenlegi Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet. A tanárképzés jelenleg ezen az intézeten belül folyik.
- A bolognai folyamat hogyan érinti a tanárképzést egyetemünkön?
- Követve a változásokat, korábban kidolgoztuk a mezőgazdasági szakoktató BSc alapszak létesítési, majd indítási kérelmét; ezeket a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyta. 2006. szeptember elsejétől már az új rend szerint kezdődött az oktatás, de a korábban kezdett évfolyamok még a régi rend szerint futnak ki. A BSc alapszakra jelentkezés feltétele érettségi és mezőgazdasági szakképzettség, a levelező képzés hét féléves. Három szakirányból lehet választani, ezek az általános mezőgazdasági, a kertészeti és a mezőgazdasági gépészeti szakirányok. A cél továbbra is az, hogy a középfokú szakképző intézményeket gyakorlatias szakmai tudással és megfelelő pedagógiai felkészültséggel rendelkező szakoktatókkal lássuk el.
- A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek milyen lehetőségeket biztosítanak?
- Most van akkreditációs eljárás alatt az Agrár-mérnöktanár MA szintű képzés. Ide a végzett szakoktatókon kívül jelentkezhet más, az agrár-területhez kapcsolódó alapszakon végzett hallgató is. Aki már MSc fokozattal rendelkezik, az posztgraduális képzésben vehet részt.
- Milyen jellegű változtatásokra lesz szükség a továbbiakban?
- A bolognai rendszerbe való belépés a strukturális változtatások mellett indokolja a tanárképzés folyamatos szakmai és módszertani megújítását is. A szakmai megújítást illetően a tanárképzést szeretnénk kiterjeszteni más, az agrár-szakképzésen kívüli OKJ-s szakmák irányába is. Terveink között szerepel például az üzleti szakoktató képzés indítása. Szükség van az oktatás tartalmát érintő változtatásokra is, továbbá új, korszerű pedagógiai szemlélet bevitelére. A módszertani felkészítés során a szaktanár-képzésben figyelembe kell venni a középfokú szakképzésben bevezetésre kerülő moduláris rendszert. A tanárjelölteket fel kell készíteni az úgynevezett kooperatív tanulási-tanítási technikák elsajátítására, a probléma-orientált, korszerű tanulási-tanítási stratégiák alkalmazására. Feladatunk az információs és kommunikációs technológiák oktatásban való felhasználására történő felkészítés is. Végső soron teljesen új, a korábbiaktól jelentősen eltérő módszertani kultúrát kell kiépíteni.
- Mindezek alapján hogyan látja a jövőt?
- Tudjuk, hogy Magyarország gazdasági alapját mindig a mezőgazdaság jelentette. Az európai uniós tagsággal a gazdasági súlypontok áthelyeződhetnek, de úgy gondolom, hogy a mezőgazdaság éltető szerepét nem lehet és nem szabad elvitatni a jövőben sem - ez a tény továbbra is távlatokat biztosít a mi munkánk számára.
