Tájékoztató a pénzügyi átvilágításról és az egyetemi stratégia megújításáról
Augusztus 29-én tartotta 2007/2008. tanévi első rendes ülését a Szent István Egyetem Szenátusa, melyet első alkalommal vezetett dr. Solti László rektor. Külön szeretettel köszöntötte a két korábbi rektort, a szenátus tagját, dr. Szendrő Pétert és vendégként dr. Molnár Józsefet. Mint elmondta, mindkettőjüket fel is kérte, ne csak jelen legyenek, hanem ha úgy alakul, szóljanak hozzá, mondják el az észrevételeiket. A testület elsőként tájékoztatót hallgatott meg a SZIE folyamatban lévő pénzügyi átvilágításáról, az egyetemi stratégia megújításának menetéről.
BALÁZS GUSZTÁV
- Az átvilágítás a gazdasági tanács és az előző rektor kezdeményezésére, a teljes egyetértésemmel indult el - mondta bevezetőjében dr. Solti László. - Úgy gondolom, hogy a nyilvánosságot tájékoztatnunk kell arról, és ez a következő szenátusi üléseken szóba is kerül majd, hogy milyen lenne az a struktúra, amely megfelel az általam remélt és ígért karcsú, átlátható és naprakész jelzőknek. Az a célunk, hogy olyan struktúrát hozzunk létre, amely költségtakarékosabb és talán kicsit professzionálisabb a mostaninál. Az átvilágítást műhelymunka követi az egyetemi polgárok szélesebb körének bevonásával. Én tehát olyan, többé-kevésbé konszenzusos változtatásra törekszem, amit meg is tudunk valósítani.
Az idő szorításában
Vácziné dr. Takács Zita, a Szinergia Projekt-, Működés- és Változásmenedzsment Kft. vezető tanácsadója bár Budapesten szerzett agrárközgazdász diplomát, elmondása szerint magáénak érzi a Szent István Egyetemet, mivel az elmúlt években az intézmény különböző pályázataiba, képzési területeibe és projektjeibe is bekapcsolódott.
- Eddig két feladatot végeztünk párhuzamosan - kezdte tájékoztatóját. - Közismert, hogy a nyáron rektorváltás történt, ez önmagában is kiváltott egy audit jellegű munkát: nézzük meg és dokumentáljuk, mi volt eddig, milyen állapotban veszi át az egyetemet az új rektor. Tudva, hogy az egyetem is komoly kihívások előtt áll, a gazdasági tanács úgy döntött, hogy kiszélesíti a munkát, nem egyszerű átadás-átvételi audit készül, hanem az egyetem gazdálkodási átvilágítása fog megtörténni. A munkára a Reorg Rt-t kérte fel. A gazdálkodási vizsgálat először az egyetem egészére terjedt ki. Ennek a nagy részét a nyáron elvégeztük, de a megvitatás alatt álló anyagot még korrigálni kell. A következő lépésben a karok tevékenységét világítjuk át. Így valósághű képet kapnak az SZIE állapotáról az egyetemi és a kari vezetők.
- Elkezdődött az egyetemi jövőképben való gondolkozás is - folytatta a vezető tanácsadó -, hiszen sok minden megváltozott az intézmény környezetében. A nyáron három workshopon mértük fel azt, hogy mit tartanak a felső vezetők, a kari és karközi egységek vezetői, valamint a nagy projektek vezetői az egyetem olyan legfontosabb stratégiai kihívásainak, amelyekben gyorsan előre kell lépni. Az idő szorít, hiszen az ősszel napirendre kerül a három éves költségvetés tervezése, ami érinti SZIE stratégiáját. Időben meg kell határozni, hogy mit akar képviselni az egyetem ezeken a tárgyalásokon.
Szeretnénk folytatni a kiterjedt helyzetértékelő munkát. Szeretnénk megtudni, mit gondolnak az egyetemről a vezetők, a dolgozók és a hallgatók. A véleményekből és az átvilágítás információiból kialakuló közös helyzetkép alapján lehet majd javaslatot tenni a stratégia megújítására. Mivel csak finanszírozható javaslatokkal számolunk, ezért minden egyes elképzelést pénzügyi szempontú fenntarthatósági vizsgálat alá vetünk.
A stratégia megújítása mellett Vácziné dr. Takács Zita célként jelölte meg egy olyan koncepció elkészítését, amely meghatározza, hogy 2008-ban milyen konkrét lépeseket kell tenni az egyetem működésének korszerűsítésére, milyen játéktere van a kari stratégiáknak és mely kiemelt projektek vállalhatók fel egyetemi szinten. Az egyetem kihívásai közül nyolc került a vizsgálat középpontjába. A workshopok résztvevői azt kérték, olyan stratégia legyen, amely feltétlenül és markánsan kitér ezekre.
Kihívások
Első helyen az egyetemi munka minőségének a javítását jelölték meg. Nagyon fontos a gazdasági stabilitás szem előtt tartása. Érezhető, hogy a szervezeti átalakulásra mindenki számít, és ez egy fontos eszköz lesz a megújulásban. A következő feladat a belső szolgáltatások átláthatóvá tétele, korrekt belső működési szabályok kialakítása. Fontos továbbá az erőforrások számbavétele és megfelelő allokálása; az interdiszciplináris területek kihasználása az oktatásban és a kutatásban a karok közötti együttműködésben; a belső információs rendszer megújítása a döntéshozatal támogatására. Végül erősíteni kell az egyetem érdekérvényesítő képességét, különösen regionális tekintetben.
Drahos Péter másfél évtizede vesz részt felsőoktatás-fejlesztési munkákban. Dolgozott az intézményfejlesztési tervek értékelési módszertanának kidolgozásában, az OM világbanki projektjeiben, számos magyarországi és külhoni felsőoktatási intézmény stratégiájának, működés-fejlesztésének kialakításában.
Az őszi munka projektvezetőjeként a szenátus ülésén elmondta, arra törekednek, hogy egyensúlyt találjanak az egyetemi szintű gondolkozás és a karok saját problémáinak a megoldása között.
- Bár a SZIE eltérő profilú és helyzetű karokból áll, meg kell találni azokat a közös lehetőségeket, amelyek kiemelik az egyetemet a többi intézmény közül és hosszú távon egyedülálló helyet, sajátos küldetést adnak neki itthon és Európában, a túlkínálati jellegű felsőoktatási piacon - szögezte le. - Meg kell határozni azokat a területeket is, amelyek az egyes karok, a karok által gondozott szakok oktatói és hallgatói számára fontosak. Ezzel a két kérdéskörrel párhuzamosan foglalkozunk. Dönteni kell a korábban független, ma az egyetembe integrált intézmények közötti együttműködés alapelveiről és meg kell határozni, mely területeken tudnak új profilokat kialakítani a kooperáló karok. Az együttműködési alapelvek segítségével gondolják végig a közös szabályozásokat és a közös szolgáltatásokat, mindazt, amit érdemesebb közösen végezni, mint külön-külön. A fejlesztési projektekhez és a közös kínálat eléréséhez forrásszerzésre és bizonyos mértékű belső átalakításra van szükség. Ezek terveit is leteszik az asztalra.
Gazdák kerestetnek
- Megnézzük, hogy a kari kitörési pontokból milyen speciális kari kínálat alakítható ki vagy fejleszthető tovább; milyen funkciókat szeretnének megtartani, vállalni a közeljövőben is a fakultások és ez milyen szabályozást igényel - folytatta Drahos Péter. - Személyes vezetői interjúkat készítünk, megbeszéljük azokat a problémákat, amelyek a közös gondolkodásban eddig egyetemi szinten esetleg nem kerültek elő.
Drahos Péter szerint fontos előre rögzíteni, milyen eredményeket várnak a munkától. Elsőként meg lehet határozni a kiemelt egyetemi fejlesztési projekteket, amelyekkel a SZIE felkészülhet például a második Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak megpályázására. Részletes forrástérképet is készítenek, amely bemutatja, hogy egy-egy projekt mikor, milyen finanszírozással indulhat el. Következőként a belső változások akcióterveit gondolják végig. Ebből a kettőből foglalható össze a rövid távú rektori program, amely kézzel foghatóvá teszi a vezetés számára a következő időszak gyorsan megoldandó feladatait.
A következő időszakban az egyetemnek fel kell készülnie finanszírozásának hároméves tervezésére. Európa más országaiban ennek már kialakultak a tárgyalási hagyományai. Nálunk az intézményfejlesztési tervek kapcsán ugyan kértek az intézményektől stratégiai elképzeléseket, de azokat még nem kötötték össze a finanszírozással. A három éves tervezés szempontjainak és az eddig mondottaknak megfelelően frissítik a SZIE Intézményfejlesztési Tervét és elkészülnek a karok saját fejlesztési koncepciói is.
Drahos Péter kiemelte: „gazdákat" keresnek, akik a kari és az egyetemi vállalások mellé állnak, és meg is valósítják azokat. Segítséget kért továbbá a szükséges adatok közös meghatározásában és validálásában, részvételt az elemző és kitöréskereső műhelyek munkájában továbbá a fejlesztések és változások közös megfogalmazásában.
Az előterjesztést zárva dr. Solti László elmondta, hogy az előadók által vázolt úton még kevés egyetem ment végig. Ha a Szent István Egyetemnek ez sikerül, akkor versenyelőnyhöz juthat az agrár-felsőoktatási intézmények mezőnyében. Hozzátette: lépéskényszerben vagyunk, hiszen a gyereklétszám fogy, a finanszírozás pedig lényegesen nem javul.
A szenátus a következőkben támogatta egyetemi tanári pályázatok kiírását a GTK Európai Tanulmányok Intézetébe, Közgazdaságtani Intézetébe, Vállalatgazdasági és Szervezési Intézetébe, Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetébe, a GÉK Mechanika és Géptani Intézetébe, Gépipari Technológiai Intézetébe, az MKK Kertészeti Technológiai Intézetébe, az YMÉK Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézetébe, az ABK Andragógia és Társadalomelmélet Tanszékére, Neveléstudományi Tanszékére. Főiskolai tanári pályázatot írnak ki az ABK Magyar Nyelvi, Irodalom és Művészeti Nevelés Tanszékére (2 fő) valamint Neveléstudományi Tanszékére (1 fő és 1 félállású).
A szenátus dr. Hornok László rektorhelyettes előterjesztésére jóváhagyta a doktori iskolák intézkedési terveit, 2008. február 28-ig meghosszabbította az EDHT mandátumát és megbízta az iskolavezetők tanácsát a doktori iskolák átszervezésével.
A testület elfogadta az SZMSZ 5/A mellékletét a felvételi eljárás rendjéről, majd az SZMSZ 5/D mellékletét, a hallgatói juttatások és térítések szabályzatát; az OKM törvényességi észrevételei alapján módosította a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot.
Dr. Fodor László, az ÁOTK dékánja előterjesztése alapján támogatta a szenátus az egzotikus állatok gyógyászata szakirányú továbbképzési szak létesítését és indítását.
Levették a napirendről a Kollégiumi Kft. létrehozására vonatkozó előterjesztést. Tárgyalták és elfogadták az egyetem balatonfenyvesi ingatlanának értékesítésére Tatár Imre gazdasági főigazgató által benyújtott javaslatot. Az értékesítési bevételt a működő ingatlanok felújítására kell fordítani.
A szenátus támogatta kortárstánc-instruktor felsőfokú szakképzési szakirányú továbbképzési szak indítását a jászberényi karon.
*
Az Állatorvos-tudományi Kar képviseletében a testület új tagjaként vett részt az ülésen dr. Hullár István egyetemi docens.
