Egy tanulságos kirándulás

BUJDOSÓ JUDIT

Első állomásunk a Mórakert TÉSZ volt. Hódi Pál elnök vezetett végig bennünket a tész területén és mutatta be az üzem felépítését. Az ország egyik legeredményesebb termelői értékesítő szövetkezetét ismertük meg, ahol előrelátóan felmérték a változó gazdasági környezetet, a fogyasztók megváltozott igényeit és a már Nyugaton jól bevált termelői összefogás gondolatát valósították meg. 1995-ben 52 vállalkozó szellemű gazda alapította meg a szövetkezetet. A tagságot jelenleg 750 termelő alkotja, mutatva a szövetkezet életképességét és létjogosultságát.

A tész a zöldség- és gyümölcstermelők szövetkezete. Alakításához először egy működési programot kell készíteni és jóváhagyásra benyújtani. Elfogadása és elindulása után is azonban csak az előzetes minősítést kapja meg, majd az eredményesség függvényében érdemelheti ki a végleges minősítést. Mórakert 2002-ben kapta meg a magasabb fokozatot. A tészek non-profit szervezetként működnek, ez által a kis- és nagytermelők egyaránt tagjai, beszállítói lehetnek. Hozzájárulnak a vidéki lakosság helyben maradásához. Közösen szerzik be a műtrágyát, vetőmagot, növényvédő-szereket, ezzel is hozzájárulva termelők munkájának megkönnyítéséhez, költségeinek csökkentéséhez (10-12%). Az egységes vetőmagbeszerzéssel a fajtára jellemző jó minőségű, megfelelő mennyiségű, homogén terméket tudnak előállítani, amely a fogyasztói igényeknek is megfelel.

A telep felépítése követi a termékek feldolgozási sorrendjét. A logisztikai centrumba hozzák be a termelők a termést, amit ott átvesznek, minősítenek és a gazda kódszámával látnak el. Ezután vagy a hatalmas hűtőkamrákban tárolják, vagy pedig megrendelés szerint osztályozzák, tisztítják és mára már a termékek 60%-át csomagolva adják el. Növelik a hozzáadott értéket és figyelembe veszik a különböző fogyasztói igényeket - sokféle méretű és összetételű csomagokat készítenek.

Felvásárlói a szupermarketek, az Auchan, a Tesco és a nagy üzletláncok. Az üzletláncok a szövetkezetet kihasználva olykor nem tarják be az amúgy is hosszú fizetési határidőket. Ezzel nehéz helyzetbe hozzák a tészt és a termelőket is.

A szövetkezet - pályázatokon nyert pénzekből - fokozatosan bővitette tároló-, hűtő- és feldolgozó kapacitását. Napi termékforgalmuk elérte az 50-60 tonnát. Ez azt jelenti, hogy idényben 30 kamiont indítanak útnak. 1996-ban 38-40 millió Ft, 2006-ban 8 milliárd Ft volt a pénzforgalom. A profit ennek a 0,6-1,6%-a. A közgyűlés - 750 tag - dönti el, hogy osztalékot kérnek-e, vagy pedig fejlesztésre visszaforgatják a nyereséget. 2005-ben a termékek 95%-a került hazai piacra, 5%-a exporta. 2006-ban ez az arány már 85%-15% volt. 90-100 főt foglalkoztatnak állandó jelleggel.

Nagyon örültem annak hallatán, hogy a szabványnak nem megfelelő, de egyébként kiváló minőségű zöldségek, gyümölcsök további feldolgozásra kerülnek. Sűrítményt, párlatot vagy savanyúságot készítenek belőlük.

A vezetés folyamatosan kapcsolatban áll a tagokkal. Október végétől március végéig téli szakmai képzés folyik, előadásokat szerveznek a termelőknek, akiknek nagy része ezüstkalászos, aranykalászos vagy OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkezik.

Novembertől januárig megkötik a szerződéseket a termelőkkel, körvonalazódik, hogy melyik zöldségféléből mennyit szeretnének termelni. Ha ez nem egyezik az előző évben eladott mennyiségekkel, akkor irányelveket adnak a gazdáknak, hogy melyik növény területét kellene csökkenteni, és melyikét növelni. Ez által elkerülik a nagy termékfelesleget és a hiányt.

Elnök úr társaságában elfogyasztottuk az ebédet, majd Szentesre vezetett tovább az utunk. A környékbeli fóliák és üvegházak sokasága sejtette, hogy az itteni szövetkezet fő profilja az üvegházi hajtatás.

A hajtató üzem elnöke, Ledó Ferenc fogadott bennünket. Elmondása szerint a bolgárok kezdték ezen a területen a kertészkedést. A 22 ha fólia és üvegház, 6 ha egyéb fedett tér - baromfitelep, szociális épületek - fűtését a termálkút 90 Celsius fokos vize látja el. A szövetkezet paprika, paradicsom és kínai kel hajtatásával foglalkozik, de legjelentősebb a paprika. Üvegházakban nevelik a palántákat, egy részüket a környező fóliákban ültetik el, a többit belföldre és esetenként külföldre tápkockás palántaként adják el. Néhány éve a talaj nélküli termesztésre tértek át. Kőzetgyapotot használnak. Svédországból hozott 24 komponensú tápanyagot adnak az öntözővízbe. A termálvíz sótartalma nagyon magas, ezért szikesít. Ezért egy ozmózisos módszer alapján működő víztisztítót kellett beállítani, amely a nátriumt és az annál nagyobb molekulákat kiszűri a vízből, alkalmassá téve az öntözésre is. A kihülő termálvizet tóba, majd a Tiszába vezetik.

Az üvegházakat ősszel kezdik feltölteni palántákkal. Kőzetgyapottal feltöltött "paplanokra" helyezik a palántákat. A pangó víz elvezetésére megszúrják a paplanokat és a víz szabadon távozhat.

Biológiai növényvédelemre állnak át a paprika szedése előtt két héttel, ragadozó atkát és ragadozó poloskát használnak. Így kevesebb vegyszert kell alkalmazniuk és olcsóbb is a növényvédelem. A költségek 80%-át a kaliforniai virágtripsz elleni védekezés teszi ki. Négy embernek csak a növénymonitorozás a feladata. Egyesével újra és újra végignézik a növényállományt, és jelzik a beteg növényeket, két ember pedig ezeket a növényeket lekezeli.

A szövetkezetnek 600 tagja és saját szaktanácsadói vannak. Laborral is rendelkeznek, amelyben el tudják végezni a talajvizsgálatokat. A tagok családi klánokat alkotnak, egymás között megoszthatják a munkát. A munkacsúcs a szedés és a válogatás. Ekkor a klánok besegítenek egymásnak. A tagok a bruttó árbevétel 17%-át kapják kézhez, ami bruttó 150-160 ezer Ft-ot jelent havonta. Emellett otthon is gazdálkodnak.

A termálvíz nagy gazdasági előnyt jelenthetne a szövetkezetnek, azonban a víz felhasználásáért háromszorosan kell adózniuk. Bányadíjat, vízhasználati díjat, majd szennyvízbírságot kell fizetniük.

Az egyik hallgató kérdésére válaszolva Ledó Ferenc elmondta, hogy az elhasznált kőzetgyapotot az emberek szigetelésre használják fel, a kimaradó részt pedig trágyaszóróval elszórják a földekre (a kőzetgyapot bazalttufa hőkezelésével készül).

Az üvegházak után a fóliasátrakat néztük meg. A másodlagos - 40-45 fokra lehűlt - vízzel talajfűtést alkalmaznak. A 3 rétegű fóliasátor -28 fokig fagymentes marad.

A korszerű technika és az ötletes megoldások ellenére egy dologgal nem értek egyet. 69' óta monokultúrában paprikával foglalkoznak, ezért pl. a fonélféreggel nagyon sok problémájuk van. Eddig a metil-bromidot használták "talaj-fertőtlenítőként" (talajélet-kiölő), azonban ennek betiltása után mást kellett kitalálniuk. Így az oltott növények alkalmazására tértek át.

Miután az összes kérdésre kielégítő választ adott az igazgató úr, búcsút vettünk tőle és visszaindultunk Gödöllőre.

A két gazdaság példázza, miként kell az agrárértelmiséginek összefogni a kisebb gazdákat, létrehozni egy ütőképes érdekvédelmi és értékesítési szövetkezetet létrehozni a termelők kiszolgáltatottsága ellen.

Ezúton mondunk köszönetet szervező és kísérő tanárainaknak, a megyei kluboknak, hogy segítségükkel tanulságos és hasznos kiránduláson vehettünk részt.

Mikó Péter felvételei