Tanítják és alkalmazzák az akadálymentes építészetet

Az Európai Unió Phare programjának támogatásával a közintézmények akadálymentesítése pályázati program keretében 12 általános és középiskola, 12 felsőoktatási intézmény és 16 sportlétesítmény átalakítása valósult meg közel 5 millió eurós keretösszegből. A sikeres pályázók között szerepelt a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kara. A Thököly úton végrehajtott 284 ezer eurós beruházás a kari akadálymentesítési program első, a nagyobb üteme volt. Eredményeként az építészmérnök diákok alma materük példáján tanulmányozhatják az akadálymentes építészet megoldásait, amit – az országban egyedülállóan – az alapképzésben azonos című tantárgy keretében hallgatnak is. A fejlesztés jelentősen növelte az épületek valamennyi használójának kényelmét és komfortérzetét.

B. G.

Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar projektjének is természetesen az volt a célkitűzése, hogy az évszázados épületegyüttest alkalmassá tegye a fogyatékossággal élő emberek fogadására. Miért van erre szükség?

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, érdemes távolabbról nekirugaszkodni a témának. Mi a magyarázata annak, hogy (ha az építési gyakorlat még nem is mindig igazolja vissza) világszerte polgárjogot nyert, természetessé vált az épített környezet akadálymentes használata iránti igényünk?

Pandula András főiskolai adjunktus, a téma avatott szakértője, a kari projekt bonyolítója szerint a gazdasági fejlődésben, az életminőség javításának igényében rejlik a válasz. Az esélyegyenlőség eszméjének terjedését nagymértékben elősegítette a Fogyatékosok Európai Évtizedének meghirdetése, amelynek egyik gyümölcse lett az Európai Bizottság támogatásával 1996-ban elkészült és elfogadott az „Akadálymentesség Európai Eszméje” című kézikönyv.

A kézikönyv lefekteti az egyetemes tervezés alapelveit és feltételeit:

- „a cél olyan környezet létrehozása, amely – a fogyatékosokat is beleértve – mindenki számára kényelmes, biztonságos és kellemes.”

- az egyetemes tervezési alapelvek nem fogadják el az emberi népesség felosztását éptestűekre és fogyatékosokra.”

- Az egyetemes tervezés magában foglalja a kiegészítő létesítményeket, ahol azok szükségesek.”

A folyamat az Egyesült Államokban is lezajlott, s a tengeren túl még erősebb követelményeket határoztak meg. Példaként Pandula András megemlítette, azt is szabályozzák, hogy mekkora erőt igényeljen egy ajtó kinyitása.

A mind inkább polgárjogot nyerő – talán mert a társadalom többsége számára is hasznosabb – egyetemes tervezés persze nem keverendő össze az akadálymentesítéssel. Az utóbbira többnyire olyan régi épületek esetén van szükség, mint amelyekben éppen az Ybl kar működik.

Az elvégzett munkát a projekt bonyolítója a következőkben összegezte. A kar megoldotta az "A" és a "B" épületek akadálymentes megközelíthetőségét a belső udvar felől, ahol ugyancsak akadálymentes parkolókat is kialakítottak. Az épületbe történő akadálymentes bejutást az újonnan készült, a két épületet összekötő hídba szerelt, két irányba dolgozó lifttel biztosították. Az új lift az "A" és a "B" épület összes szintjén, valamint az udvari szinten is megáll.

A műemlékvédelem alatt álló "A" épület Thököly úti bejáratát is átalakították. A nagy, nehéz szárnyú kaput gombnyomással működtethető elektrohidraulikus ajtónyitó berendezéssel látták el, a bejárati ajtó előtt biztosították a megfelelő méretű pihenőt. Az akadálymentesítés első ütemében egy akadálymentes vizesblokk készült el az "A" épület földszintjén. A további ütemek során az "A" és a "B" épületnek valamennyi szintjén egy-egy akadálymentes vizesblokkot alakítanak majd ki.

Az első ütemben az "A" épületben három tanterem akadálymentesítése történt meg. Ennek nem is a küszöb nélküli ajtó a specialitása, hanem az úgynevezett aszimmetrikus (eltérő szélességű) szárnyú ajtók alkalmazása. (Ezek nyitásával kerekes székkel is be lehet jutni a terembe.) A két legnagyobb befogadó képességű tanterembe indukciós hurokrendszert építette be, amelyek a nagyothalló diákok és tanárok közötti audio-kapcsolatot biztosítják. Egy hordozható indukciós hurokrendszert is beszereztek, amelyet a szükséges tanteremben illetve az iskolai ügyek intézéséhez (tanulmányi osztály, konzultáció, diplomavédés, stb.) lehet használni. Az első ütemben az információs rendszer jelentős részét kiépítették mindkét épületben. A feliratok mellett szimbólumok segítik az eligazodást, a tájékozódást.

A további ütemek során az összes tanterem, a könyvtár, valamint a tornaterem kerül majd akadálymentesítésre, ezáltal az összes oktatási funkció elérhető, használható lesz minden fogyatékossági csoport számára.

Bizonyára többünkben felmerül a leplezetlen kérdés, mégis, kinek segít ez a beruházás? Magunktól is rá kell, hogy ébredjünk: öregedő társadalomban élünk, ahol ráadásul egyre tovább kell/szeretnénk dolgozni. Mindenki – fiatal is – kerülhet valamilyen korlátozottságba. Az A és B épületet eddig abszurd lejtésű folyosók kötötték össze. Az épületek között emelt új hídban a lift mellett közösségi és kiállítási terek jöttek létre, amelyek a téglakötési módokat is a hallgatók emlékezetébe vésik.

Pandula András azonban az említetteknél kézzelfoghatóbb érveket is említ. A mérnökképzésben az elmúlt évtizedekben orvosi alkalmassághoz kötötték a felvételt, ezért a mozgásukban korlátozottak a műszaki oktatási intézmények többségébe gyakorlatilag be sem kerülhettek. Az informatika rohamos fejlődése, a mérnöki tevékenység jelentős részének számítógépes lehetőségei azonban alkalmassá teszik a fogyatékossággal élő embereket is arra, hogy teljes mértékben ellássanak mérnökirodai, tervezői, szakértői tevékenységeket. Ezért kívánja az intézmény számukra is biztosítani az oktatás lehetőségét. A felvételihez kötött orvosi alkalmassági vizsgából, valamint az akadálymentesség követelményeinek egyáltalán nem megfelelő épületekből adódóan a karnak eddig nem volt mozgássérült, látássérült illetve értelmileg akadályozott tanulója. A 2003/04-es tanévben egy súlyosan hallássérült építészhallgató vett részt az oktatásban.

A karon az építészmérnök hallgatók számára a 2003/04-es tanévtől kezdődően az alapképzés része az Akadálymentes építészet című tantárgy, ezáltal az Yblről kibocsátott valamennyi építészmérnök (évi mintegy 60 fő) már ilyen ismeretekkel felvértezve hagyja el az intézményt. A fakultás a projekt egyes fázisait folyamatosan dokumentálta, azokat oktatási segédanyagként is használja, az előadások során megismerteti a hallgatókkal.

Az Ybl Miklós Építéstudományi Karon fogyatékosügyi bizottság működik, amelynek a fogyatékossággal élő hallgatók támogatása, maximális felkészülésük és felkészítésük elősegítése a feladata. Az ismertetett átalakítások hatására várhatóan megnő a fogyatékossággal élő hallgatók, dolgozók, külsős látogatók száma, így ez a bizottság is szélesebb feladatkört láthat el.

Pandula András felvételei