Aki angol dalokon tökéletesítette nyelvtudását – Beszélgetés Vas Judit nyelvvizsgaközpont igazgatóval

BALÁZS GUSZTÁV

- Szaladjunk előre 2000-ig, amikor az akkreditációs anyagok kidolgozásával, benyújtásával és a vizsgaközpont felállításával bízták meg! Nehéz időben vállalta a feladatot, mondta a legutóbbi, az Ön kinevezéséről is véleményt nyilvánító szenátusi ülésen dr. Szendrő Péter, a SZIE az idő szerinti rektora. Mire gondolhatott?

- Szinte a semmiből, enyhe, de érezhető ellenszélben kellett felállítanunk a magunk „Rigó utcai vizsgaközpontját". A tanárkollégák nemigen bíztak a szakmai nyelv újfajta, kommunikatív oktatásában, ami más, mint a nyelvtan és a fordítás puszta gyakorlása. Az élet bebizonyította, hogy ez is eredményre vezető módszer. Vizsgaközpontunk a Nyelvi Intézetből nőtt ki. Dr. Heltai Pál a fordítás elméleti vonatkozásokat dolgozta ki. A vizsgafeladatokat Tóth Ildikó, a British Council és Györéné Szabó Judit, a Goethe Intézet tesztelési csoportjában is tevékenykedő munkatársaim dolgozták ki, én a vizsgaközpont felállításának feladatát és az akkreditációs anyagok koordinálását, illetve az ezzel járó szervezési feladatokat vállaltam. Mindehhez természetesen kellett a tanári gárda segítsége. Ők bevitték az órákra a feladatokat, véleményezték és javaslatokat tettek a tananyagok mélységére. Ma is szoros az együttműködésünk, és az intézet képviselői érték el, hogy szaknyelvet taníthassunk az egyetemen. A segítségükkel lett egyre több vizsgázónk.

- Miért kapta a keresztségben a Zöld Út nevet a vizsgaközpont?

- Ennek két oka is van. Az első az, hogy a nevében is azt sugallja az idegen nyelve(ke)t tanulóknak, hogy a vizsgakövetelmények teljesíthetők, ezen az úton át lehet menni, előre lehet haladni. Válasszanak tehát bennünket! A névadással arra is utaltunk, hogy a szakterület-specifikus témák mellett általános környezetünkkel és a gazdálkodással kapcsolatos kommunikációs helyzetekkel is találkoznak a vizsgázók, amelyek - egyébként - minden-napjaink velejárói.

- Mi a mai kínálat?

- Vizsgázni angol, német és francia nyelvből lehet, a vizsga fajtái: gazdálkodási menedzsment és mezőgazdasági. Országszerte nyolc vizsgahelyünk van, és újak létesítéséről is tárgyalunk. (Itt említem meg, hogy a jelentkezés, az ügyintézés az interneten történik, a gyakorló feladatokat is a honlapunkról lehet letölteni.) A legtöbb gödöllői vizsgázónk a GTK hallgatója. Szaknyelvi tanulmányaikat azért szeretik, mert alkalmazott közgazdaságtani ismereteket ölel fel. A kar arra törekszik, hogy minél több hallgatónk legyen. A harmadéveseknek akkor is kell szaknyelvet tanulniuk, ha van és akkor is, ha nincs nyelv-vizsgájuk. Úgy érzem ezen a fakultáson megértették, akkor lehet jó szakembert képezni hazai és külföldi állásokra, ha a nyelvtanításra is figyelmet fordítanak. Én is tanítok, én is alátámasztom e gyakorlat helyességét.

- Mi az önhöz legközelebb álló szakterület?

- A szakfordító képzésben a marketing és a menedzsment. Második éve „kirándulok" a műszaki szaknyelv területére, és több gyakorlókönyvet is összeállítottam. Szeretnénk akkreditáltatni a műszaki szaknyelvi vizsgát. Kezdeményezésünket örömmel fogadták a gépészhallgatók. Óráink iránt igen nagy az érdeklődés.

- Milyennek látja a hozzánk érkező hallgatók nyelvtudását?

- A középiskolai oktatás színvonala alacsony. Ennek több oka is lehet. Ami az angol nyelvet illeti, sok átképzett orosztanár tanít középiskolában. Az orosz nyelv azonban másképp épül fel, mint az angol. Tapasztalataink szerint az említett kollégák jó része nem tudja kommunikatívan tanítani az angolt. Emellett az angol nyelvtanár képzés sem áll a helyzet magaslatán. Sajnos számos elkedvetlenedő diákkal találkoztam, akik a középiskolában főleg az olvasást és a fordítást gyakorolták. Attól félek, nekünk kell átvennünk az idegen nyelvoktatás középiskolai feladatait.

- Ettől viszont az egyetemek ódzkodnak.

- Biztosan nem azért, mert nem tartják fontosnak az idegen nyelvek ismeretét, hanem a képzés költségeit igyekeznek minimalizálni, megpróbálják a szakmai nyelv tanulása felé terelni a hallgatókat, nem is eredménytelenül. Megismétlem: nálunk szeretik a szaknyelvet a diákok. „Csak" az a baj, hogy nem tudják, hogyan tanuljanak. A középiskola előnye, hogy ott napról napra kikérdezik a tanulót. Azt tanácsolom az egyetemi hallgatóknak, hogy minden nap ismételjenek, mert felejtünk. Hallgassanak és nézzenek sok idegen nyelvű műsort, és építsenek az oktatási hanganyagokra. Amit az ember számtalanszor megismétel, kívülről megtanul, benne marad az agyában és beszélgetés során jól tudja alkalmazni. Elárulom, én Beatles dalokon tanultam meg angolul...