„Nem megírni, hanem megvalósítani nehéz”

Harmincezer lelkes városok fejlesztési kereteihez mérhető az a pénzösszeg, amit egyetemünk az Informatikai Hivatal által koordinált HEFOP (Humán Erőforrás-fejlesztési Program) 4.1.2 projekttel 2004-ben nyert el forrásközpontok, gyakorlatorientált képzési helyek kialakítására és informatikai korszerűsítésére. A pályázat költségvetése 851 millió forint, ebből az I. Nemzeti Fejlesztési Terven belül érkező európai uniós támogatás 720 millió forint, tájékoztatott Ritter Dávid projektvezető. A fejlesztés Jászberényben, az Ybl és az Állatorvos-tudományi Karon gyakorlatilag már megvalósult. Gödöllőn, ahol kétezer négyzetméteren lehel életet a központi épület üresen pusztuló alagsorába, a hajrájához érkezett a beruházás. A SZIE - mondhatni - többszörösen összetett célra pályázott kiemelkedő eredményességgel.

B. G.

A fejlesztés első összetevője tanulást szolgáló közösségi terek (forrásközpontok) létrehozása, amelyek lehetővé teszik a hallgatók egyéni és csoportos munkavégzését, elektronikus és hagyományos információforrásokhoz történő hozzáférését. Jászberényben 113 négyzetméternyi területen újították fel a földszinti könyvtárat és folyóirat olvasót, s kialakítottak egy számítógépes labort, ahol 15 multimédiás számítógép áll szolgálatba. A gödöllői kampuszon 1960 négyzetméternyi terület építészeti és épületgépészeti felújítása, akadálymentesítése zajlik (a volt uszoda és pinceklub területén, alagsori raktárakban és öltözőkben), ahol összességében 250 férőhelyes forrásközpontot alakítanak ki, kutatószobákkal, rekreációs helyiségekkel, kávézóval.

A projekt második komponense gyakorlatorientált oktatói és képzési terek létesítése. Az Állatorvos-tudományi Karon 175 négyzetméter építészeti felújítása történt meg az „N" épület III. emeletén, ahol 2 multimédiás labort alakítottak ki 15-15 multimédiás számítógéppel. Az Ybl Miklós Építéstudományi Karon 261 négyzetméter építészeti felújítását tartalmazták a tervek. Az „A" épület pinceszintje 3 multimédiás laborral 70 multimédiás számítógéppel gazdagodott. Az Általános Bölcsészettudományi Karon a 2. emeleti szertár és kémia labor építészeti felújítása történt meg 126 négyzetméteren, s egy multimédiás könyvtár-informatikai gyakorlati labort alakítottak ki 15 multimédiás számítógéppel. A gödöllői forrásközponthoz csatlakozva 40 férőhelyes mérnök-informatikai labor nyert kialakítást.

A fejlesztés harmadik eleme az egyetem belső optikai gerinchálózatának és az ehhez szükséges aktív elemeknek a bővítése a forrásközpontok és a szaklaboratóriumok kiszolgálása érdekében. A megnövekedett kapacitásigényt kiszolgálni képes központi szerverpark, menedzsment rendszer és háttértároló rendszer (SAN) kialakítása úgy történt meg a gödöllői központban, hogy az a külső karokat is kiszolgálja. Ritter Dávid kiemelte: a belső informatikai hálózat bővítése úgy valósult meg, hogy semmit sem kellett kidobni. A lecserélt eszközöket más területeken állították szolgálatba.

*

Lapunkban rendszeresen beszámoltunk azokról a korábbi fejlesztésekről, amelyek a SZIE informatikai rendszereit a hazai felsőoktatás élvonalába emelték. A HEFOP támogatás hallgatóink „számítógép-elvonási tüneteit" szünteti meg. Gödöllőnél maradva, az oktatási épületekben máig nincs olyan hely, ahol tanórán kívül, jelentősebb létszámban - akár százan - egyszerre szabadon leülhetnének számítógép elé és használhatnák az otthonukban vagy kollégiumi szobájukban jobbára már bármikor elérhető informatikai szolgáltatásokat. Amikor arról kérdeztem Ritter Dávidot, hogy mi vezette sikerre ezt a pályázatot is, tágabb összefüggéseket vázolt fel.

- A pályázati kiírás a felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerűsítését jelölte meg az elnyerhető támogatások céljának. A SZIE vezetése több elképzelést is megvitatott, majd úgy döntött, hogy elsősorban a hallgatóknak kíván jobb szolgáltatásokat nyújtani, a fejlesztést pedig egybeköti az építészeti felújítással, amelynek legjelentősebb eleme kétségkívül a gödöllői központi épület évek óta inaktív területeinek „revitalizációja" (Bokorné Maccechini Judit egyetemi főépítész javaslatára). Nem gigaberuházás, nem zöldmezős építkezés forrására nyújtottunk be koherens pályázatot, hanem értéknövelő korszerűsítésre.

A több hónapja zajló kivitelezés bizonyos részei - például a könyvtár előtti folyosón, ahol több szint födémjét bontották ki - mindannyiunk szeme előtt zajlanak. Költői a kérdés, amivel a projekt vezetőjéhez fordultam:

- Mennyire volt „ugrás a sötétbe" a forrásközpont elhelyezése?

- Eléggé - felelte velősen Ritter Dávid. - Az épület nyolcvan éves és ebben a szárnyában szinte megállt az idő. Pályázatunk költségvetése elég szigorú korlátok közé szorított. Bizonyos állagmegóvási feladatokat - ilyen például a falszárítás - beterveztünk, de arra nem számítottunk, hogy ezen a szakaszon például ki kell cserélni a teljes szennyvízelvezető hálózatot. Gondunk támadt az új lift beépítése körül. Menet közben műemlékké nyilvánították az egész kampuszt. A műemlékvédelmi előírások miatt a kicserélésre szoruló ablakokat és ajtókat kizárólag az eredetihez hasonló faszerkezetekkel pótolhatjuk. Mit ne mondjak, a gyártás előtt az asztalos célszerszámait kellett elkészíteni. A nehézségek azonban nem vették el a kedvünket. Már csak azért sem, mert tudjuk: a kampusz élete is megváltozik, ha megvalósul a beruházás. A felújított szárny üzembe helyezésével újra átjárható lesz az öreg épület. A hallgatói önkormányzatok is a forrásközpontba költöznek, a hallgatók nap, mint nap rutinszerűen találkozhatnak képviselőikkel. Itt működik majd a másoló- és a karrierközpont, valamint a kávézó. Még ruhatár is lesz, nem kell egész nap magukkal cipelniük a kabátot a diákoknak, ami ugyancsak forradalmi újítás nálunk.

A hallgatók diákigazolványukkal vehetik igénybe a szolgáltatásokat, akár helyben is feltölthetik pénzzel a kártyájukat. A számítógépes termek egy részében az asztalokon nem önálló PC-k lesznek, hanem egyszerűen karbantartható, üzembiztos, központilag menedzselt vékony kliensek. Hadd említsük meg ezeknek egy jellemzőjét: a képernyők csupán 40 wattot fogyasztanak majd, ami ilyen mennyiségű gép egyidejű működésénél nem kis megtakarítást jelent. Persze a forrásközpont üzemeltetése pénzbe kerül. Elég csak arra utalni, hogy ezután világítani kell ott is, ahol éveken át nem kellett.

*

„Ilyen szintű pályázatot nem megírni, hanem megvalósítani nehéz" - összegezte tapasztalatait Ritter Dávid. Elhúzódtak a közbeszerzési eljárások, ám ezt a program 13 nyertes intézménye egytől-egyig átélte. Negyedévente kell (kb. 500-500 oldalas) projekt-előrehaladási dokumentációt készíteni a pályázatról, amelynek megvalósítását részben elő- részben utófinanszírozza a program. Gyakoriak az ellenőrzések, a helyszíni szemlék és még sorolhatnánk tovább a megpróbáltatásokat.

Az előbb említettek miatt sem értékelhető túl az a tény, hogy az irányító hatóságként közreműködő Szociális és Munkaügyi Minisztérium, továbbá az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Államkincstár, valamint a kivitelező GÉV-Huniber Rt. és a Tóth Sándor vezetésével működő Informatikai Hivatal a kezdetektől megbízható partnerei voltak egymásnak és együtt örülnek majd az eredménynek, aminek beérését február közepére jövendöli a projektvezető. S ami az egyik oldalról a munka végének látszik, az a másikról az ígéretes szolgáltatások kezdetét jelzi majd Budapesten, Gödöllőn és Jászberényben a versenyképes Szent István Egyetemért.

*