Az oktatásról és a versenyről


Közhelynek tűnik, de a globalizáció mindenre és mindenkire hat, főleg az olyan kis országokra, mint Magyarország. Nyilván a felsőoktatásnak is szembe kell néznie ezzel a kihívással. Kinyílt a világ, a hallgatók számára az országhatárok nem jelentenek gátat, bárhová eljuthatnak, a lehetőségeiknek csak az ambíciók szabnak határt.

Évszázadokon keresztül a diákok mindig keletről nyugat felé mentek. Én úgy látom, hogy a fő mozgásirány a jövőben is ez lesz, de ezt nem fogadhatjuk el megmásíthatatlan helyzetnek. A magyar egyetemek többsége MBA képzéseket indított nyugat-európai, amerikai egyetemekkel közösen, mi a Webster University-vel kettős, magyar-amerikai diplomát adunk ki. Az utca tehát nem teljesen egyirányú, de fel kell készülnünk arra, hogy a tehetséges hallgatóink, akiknek a szülei meg tudják fizetni, nyugat-európai egyetemeket fognak választani.

Minőségi fejlesztéssel tudunk a kihívásokra válaszolni. A magyar egyetemeknek, köztük a Szent István Egyetemnek sem kell félnie attól, hogy hallgató nélkül marad, inkább nagyobb a félelem, hogy a demográfiai folyamatok miatt az elkövetkező húsz évben egyre kisebb lesz a merítési bázis.

Negyvenkét éve dolgozom ezen a pályán. Nagyon sajnálom, hogy háttérelemzések nélkül a politikai és kulturális elit olyan könnyen hangoztatja, hogy egyes szakterületek, így például jelenleg az agrárágazat visszaesőben van. Emiatt - mondják - kevesebb agrárszakemberre van szükség, tehát csökkentsük az agrárképzés létszámát. Felvetődik azonban a kérdés: miért vonatkozik ez éppen az agrárképzésre, és miért nem a természettudományos képzésbe? A természettudományos képzést erősíteni kell, az agrárképzést visszafogni? Itt valami logikai bukfenc van!

Az agrárszektor megítélése nagyon komplex tudományos elemzést igényel. Ne csak a nyersanyagtermelésre gondoljunk, hanem ennek a társadalmi-gazdasági hatására, az agribusiness-től a világkereskedelemig. Ennek a területnek a képviselete magas minőségben csak jó szakemberekkel lehetséges! A területfejlesztő, a környezetgazdasági, a regionalitással foglalkozó mérnökök, Phd-s és MSc-s szakemberek, az európai uniós pénzek kifizetésével foglalkozó intervenciós ügynökségek szakemberei az agrár-felsőoktatással is foglalkozó intézményekben képezhetők.

Igazolja ezt hallgatóink elhelyezkedése, mivel volt hallgatóink jelentős része dolgozott és dolgozik Brüsszelben. Ott voltak a felzárkóztatási és csatlakozási tárgyalásokon, és most ott vannak a különböző EU-s kérdésekkel foglalkozó háttérintézményekben, így elsősorban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban. Nagy valószínűséggel a Nemzeti Fejlesztési Tervet, illetve az uniós források felhasználását már az általunk képzett szakemberek fogják irányítani.

Komolyan vesszük a karrierépítés figyelemmel kisérését, így Marketing Intézetünk folyamatosan vizsgálja a hallgatóink szakmai életpályáját, hogy hova, milyen munkakörökbe helyezkednek el. Nyilván mi a képzési kínálatunk középpontjába a szakmaiságot tesszük, de nyitottak a képzéseink, ily módon végzett hallgatóink a gazdasági élet nagyon sok területén el tudnak helyezkedni. Az egyetemet komolyan vett diplomásaink közel kilencven százalékának van biztos munkahelye. Lehet, hogy éppen váltanak, az egyik banktól a kifizető ügynökségig, de bizton állítjuk, mert ezt vizsgálataink igazolják, hogy piaci kihívások szerint tudunk képezni, és ez a célunk a jövőben is.

Sokat változott a világ az elmúlt két évtizedben, ez a változás hatott ránk is. Felismertük, hogy a közvetlen termeléssel foglalkozó agrárszakemberekkel szembeni foglalkoztatási igény csökkenni fog. A képzés belső struktúrájában az agrárképzés csökkent, a közgazdász-képzést, illetve a közgazdasági tudományok különböző ágait fejlesztettük. Így az új alapszakjaink (BA) jelentős része már a menedzsment, a marketing, a pénzügy-számvitel, az emberi erőforrások, az andragógia - munkavállalási tanácsadók, valamint a kommunikáció és médiatudományok körére épül. Mindemellett megtartottuk és akkreditáltattuk a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki és a mezőgazdasági szakoktató alapszakjainkat (BSc).

Ahogyan az élet minden területén, az oktatásban is verseny van. A Szent István Egyetemen belül a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnak van a legtöbb, közel hétezer hallgatója. Az idei felvételin nagy túljelentkezéssel, magas pontszámokkal közel ezernégyszáz elsős hallgatót tudtunk felvenni, ebből ezerszáz a költségtérítéses hallgató. Bízom benne, ha az új felsőoktatási törvény lehetővé teszi az átjárást a költségtérítés és az állami finanszírozott hallgatók között, akkor ez a színvonal emelkedésére, a versenyre fog ösztönözni. Akkor a költségtérítéses hallgatók legjobbjai az állami finanszírozású kevésbé jól teljesítő hallgatók helyére kerülhetnek. A SZIE GTK országos beiskolázású, információs anyagaink révén eljutunk tulajdonképpen valamennyi középiskolához. Az egyetem alapító okiratában, küldetési nyilatkozatában úgy van megfogalmazva, hogy a Szent István Egyetem a vidék egyeteme. Szeretném hangsúlyozni, nem vidéki egyetem, hanem a vidék egyeteme. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hagyományos fővárosi beiskolázási környezetünkről lemondanánk, sok budapesti és nagyvárosi hallgatónk van, de leginkább a vidéki, agrárkötődésű szülők küldik ide gyerekeiket.

Mondhatom azt, hogy az ország minden részéről jönnek diákok, ugyanakkor sok külföldi hallgatónk is van. Közel háromszáz gazdasági agrármérnök dolgozik Hargita, Kovászna és Maros megyében a Szent István Egyetem, illetve a megelőző Gödöllői Agrártudományi Egyetem honosított diplomájával. Mi erre nagyon büszkék vagyunk. Vannak más országokból is diákok. Már nincsenek a hagyományos kormányközi kulturális egyezmény alapján ide jövő hallgatók, de azért az intézmény hírét jelzi, hogy vannak költségtérítéses európai uniós, határ menti országbeli (orosz, szerb, román, ukrán), és távolabbi földrészekről is érkező (Afrika, India) hallgatók, akiket többségükben angol nyelven képezünk.

A versenyben minden egyetem folyamatos fejlesztésre kényszerül, és ehhez támogatásokra, forrásokra van szükség. Elhelyezkedésénél fogva nehéz helyzetben van a Szent István Egyetem. Amikor a budapesti felsőoktatást fejlesztik, akkor Gödöllő vidék, amikor a vidéket fejlesztik, akkor a központi régióhoz, Budapesthez tartozik. Szóval ez nekünk nagy kihívás, és ha valamelyik felsőoktatási intézményt érinti a piaci verseny, akkor minket érint. Tizennégyezer hallgatónkkal és tizenötmilliárdos költségvetésünkkel a szűkebb környezetünk számára nagyok vagyunk, de az ország számára kicsik.

A nagy tudományos koncentrációt jelentő nagyvárosi és budapesti egyetemekkel nagyon korrekt szakmai kapcsolatokat ápolunk, sok tanár tanít nálunk a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Corvinusról, de Pécsről, Szegedről, Debrecenből is, mert igyekszünk e kooperációs lehetőségeket kihasználni. A fiatal professzorokat, tanárokat olyan irányba kell ösztönözni, hogy inkább a kooperáció, a kapcsolatok legyenek a motiválók. Amiben jobbak vagyunk, ott szeretünk piaci pozíciókat szerezni, ahol gyengébbek vagyunk, ott pedig a kooperációs kapcsolatainkat igyekszünk kihasználni. Bízom abban, hogy a közép-magyarországi régióban, de országos szinten is a Szent István Egyetemet és ezen belül az egyetemi karok összehasonlításában az elsők között szereplő GTK-t, hosszú távon is jegyezni fogják, és az sem baj, hogyha versenytársként.

Dr. Villányi László

dékán