Kutatói összefogás a termőterületek megmentéséért

November 19-én dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, dr. Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora és dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora szakmai konzorciumot hoztak létre, hogy elősegítsék a vörösiszap-katasztófa által sújtott területek rehabilitációját és a termőterület revitalizációját. A konzorciumi megállapodást sajtótájékoztató keretében írták alá Gödöllőn. Az eseményen részt vett a szakmai konzorcium védnökségét vállaló dr. Németh Tamás, az MTA főtitkára, a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsának elnöke, a konzorciumot vezető dr. Gyuricza Csaba, a SZIE MKK Növénytermesztési Intézetének egyetemi docense valamint Szabó Csaba, a mentesítést koordináló miniszteri megbízott.  A konzorcium legfontosabb feladata olyan technológiai javaslatok kidolgozása, amelyek Kolontár és Devecser térségében a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek újraéledését segítik elő. Ennek érdekében a résztvevő intézmények szakértői az elmúlt hetekben már elvégezték a teljes külterület állapotfelmérését.  Megállapították, hogy a vörösiszap által sújtott szántóterületek élelmiszer- és takarmány alapanyag előállítására néhány évig alkalmatlanok lesznek, viszont – különösen a Kolontár és Devecser közötti szántóterületek - energetikai célú növények termesztésére alkalmassá tehetők. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes szántóterület földhasználati módjának megváltoztatása. A vörösiszap eltávolítása után a felső, legfeljebb 10 cm talajréteg eltávolítása szükséges, majd ezt követően kezdődhet az érintett terület rekultiválása és betelepítése energianövényekkel. A szakértők szerint a Kolontár és Devecser közötti terület ideális gyorsnövésű fás szárú energianövények (elsősorban fűz és nyár) termesztésére. Ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfém-tartalmának csökkentésére, ugyanis nagy mennyiségben veszik fel ezeket, miáltal jelentős biológiai talajtisztító hatást fejtenek ki. A konzorcium által javasolt projekt megvalósítása biztosíthatja a károsodott termőterületek hasznosítását, a nehézfém-terhelés csökkentését vagy megszűntetését biológiai úton, ugyanakkor hosszú távon olcsó energiaforrást teremthet.  A Szent István Egyetemen 2003 óta folynak kutatások, amelyek a kedvezőtlen adottságú termőhelyek energianövényekkel történő hasznosítására irányulnak. A kutatások eredményei az egyetem és a konzorciumi társintézmények együttműködésével most közvetlenül átültethetők a gyakorlatba, ezáltal a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek helyreállíthatók.