Indiáról – Indiából – Beszélgetés dr. Molnár József egyetemi tanárral

Éppen úgy van, ahogyan az útikönyvek írják: India kontinensnyi ország, sokféle nép és sokféle kultúra bölcsője, dajkája, a feltörekvő országok egyik éllovasa is. Jelenében együtt van a régi, a múltból itt maradott, a tradíció, és az új, sőt, a legkorszerűbb, így a high-tech is - mondja dr. Molnár József egyetemi tanár, aki a közelmúltban tért vissza egyhónapos útjáról, amelynek során előadásokat tartott az indiai Birla Intézetben és a Delhi Egyetemen, továbbá különböző konferenciákon vett részt.

R. L. - B. G.

  - Milyen előzmények után került sor indiai előadóútjára?

  - Rektori megbízásom idején célirányosan kerestünk kapcsolatot olyan külföldi partnerekkel, amelyekkel operatívan együtt lehet működni, s amelyekben a partner számára is fontosak lehetünk. A szubkontinensen elsőként az Indiai Pénzügyi Intézettel léptünk kapcsolatba, amely széleskörű társadalmi és politikai kontaktusokat ápol az országban, majd a Birla Intézettel, amely elsősorban a gazdasági élet nagy csoportjaival működik együtt. Mindkét magánintézmény képviselte magát a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar jubileumi konferenciáján. Részben ennek kapcsán hívott meg a Birla Institut of Management Technology egy a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó konferenciára, amelyen előadást tartottam a magyar kkv-szektor helyzetéről és szerepéről gazdasági életünkben. A felkérésnek annál is inkább eleget tehettem, mert elnöke vagyok a szféra cégeivel sokoldalú kapcsolatot ápoló Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak. Bangaloreban (India Szilíciumvölgyében) egy környezetvédelmi konferencián vettem részt, ahol hallatlanul fontos információkhoz jutottam e hatalmas állam környezeti problémáiról, amelyek tőlünk több ezer kilométerre is újfent ráébresztettek, hogy „csak egyetlen Földünk van".

  - Egyetemi hallgatóknak is tartott előadást?

  - Igen. A Birla Intézet mester- és doktorképzést végez. Vendégprofesszorként ott mintegy 70 hallgatónak tartottam tízórás kurzust az európai Magyarország illetve az Európai Unió üzleti környezete témakörökről. Beszéltem a magyar gazdaságról, annak fejlődési tendenciáiról, a két ország közötti kapcsolódási lehetőségekről, és többféle aspektusból az EU működéséről. A hallgatók - lehettek úgy hetvenen -, igen aktívak voltak, sokat és érdemlegeset kérdeztek. Az előadottakból vizsgáztak, is és erről tanúsítványt kaptak. A Delhi Egyetem két önálló üzleti intézetében is tartottam előadásokat hallgatóknak és tanároknak is.

  - Milyen benyomásokat szerzett erről a kontinensnyi méretű országról?

  - Indiához nem lehet - de mindenképp hamisságra vezet - előítéletekkel közeledni. Olyan sokarcú ország ugyanis, hogy - amiképp mondani szokták - minden és mindennek az ellenkezője is igaz. Ha valaki a nyomorról akar képet kapni, a mérhetetlen, féktelen, fekete nyomorról, akkor Indiában találkozhat vele. És találkozni fog sok ezer éves kultúrával, és szélsőséges vagyoni és jövedelmi különbségekkel. De meg lehet találni a felhőkarcolók lenyűgöző világát is! Sok, gyorsan fejlődő város körül óriási, százmilliós vidéki tömegek nyomorognak - bámulatos nyugalommal. Naponta néhány centből élnek. Feltűnő és elgondolkodtató, hogy ahol a közösség, a régi kultúra még védi, óvja az egyént, ott mentálisan jobb a helyzete az embereknek. Mindennapi tapasztalat, hogy közlekedési rend lényegében nincs. Hatalmas az autóforgalom, óriási a tülekedés, és mintegy közlekedéstörténeti kiállításon megtalálhatók az autómatuzsálemek. Sokféle, Európában már leamortizálódott autóval találkozni az utcán, miközben India maga is gyárt korszerű autókat. Ezeket a kifejezetten magas igényekre tervezett gyártmányokat azonban, ahogyan további indiai partnerünk, a Tata cég is, exportra is viszik. India tele van élettel, dinamizmussal.

  - Úgy tudjuk, a lakosság fele 25 év alatti. Milyen a fiatal India?

  - Az ország népessége már túlhaladta az 1,1 milliárd főt. Kínával halad fej-fej mellett. Az egyetemeken, amelyek az angolszász rendszer szerint működnek, rengeteg fiatal tanul, a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel. Kiválóan használják az informatika legújabb vívmányait - India információtechnikában is világhatalom! - igaz, a rendelkezésre állással még vannak problémák, erről saját tapasztalatot is szereztem, amikor szállodai szobámból a világhálóra próbáltam csatlakozni. A fiatalok motiváltak, optimisták, szorgalmasak. Tudják, hogy mit akarnak.

  - Ma még nagyon alacsony az áruforgalom Magyarország és India között.

  - Érdeklődésük mégis feltűnő Magyarország iránt. Azt is tudva, hogy eltérőek a feltételek, hatalmasak a különbségek, mégis vannak megfontolásra érdemes tapasztalatok és nyitott kérdések mindkét oldalon. Például a kis- és közepes vállalkozások jelentőségéről a globalista modernizáció körülményei között. Vagy a népességmegtartó vidékfejlesztés módjáról, a környezetvédelemről. Alighanem azért is figyelnek ránk, mert mi nem voltunk náluk, pláne nem gyarmatosítóként, nem ismertek minket, mint a portugálokat, az angolokat, franciákat és nem is kell tartani tőlünk. Magyarországot szívesen látják. Ugyanakkor országunk jó bázisa lehet a terjeszkedő indiai tőkének, amely piacokat keres. A korábbi léthelyzetet, azt, hogy India az angol korona ékköve volt, most előnyükre tudják fordítani. Kiválóan, tömegesen beszélik az angol nyelvet, s ennek révén is bekapcsolódtak a világ, a világgazdaság tudományos vérkeringésébe. Úgyhogy, amennyiben friss és minden szempontból izgalmas élményre volna szükségük, én biz' azt javaslom, menjenek Indiába.

  - A látottakból-hallottakból milyen következtetéseket vont le a következő időszak tennivalóira?

  - Kivált a tapasztalatok fényében elgondolkodtató, hogy miképpen hasznosabb országaink között a tudományos és oktatási együttműködés. Úgy-e, hogy időről-időre idejön, odamegy egy-egy küldöttség, ilyen-olyan téma tanulmányozásának jó szándékával, és végigszaladja a terepet; kénytelen végigszaladni. Vagy úgy, hogy ösztöndíjasokat küldünk és fogadunk, akik érhetően sokkal mélyebben, alaposabban megismerik a fogadó országot, mint a szaladók, és magasan képzettségüknél fogva hatékonyabban is dolgoznak akár a kultúra, akár az oktatás, akár a mind fontosabb gazdasági kapcsolatok terén. Az emberiség jövője múlik azon, hogy nagyon különböző kultúrájú és hagyományú országok, amelyeket a technika olyan közel hozott egymáshoz, miként tudják ezeket a különbözőségeket kezelni, elfogadni vagy megérteni. Az az érzésem, hogy a nagy feszültségpontok nem elsősorban gazdasági vagy politikai, hanem kulturális alapúak lesznek. Ami a GTK törekvéseit illeti, a múlt évben létrehozott Tata Központ kiindulópontja lehet egy indiai intézet létesítésének, amelyben már nem csak egy céggel működünk együtt egy adott szakmai programban, hanem egyéb akár kulturális területeken is. Mindehhez kiváló partnerünk India budapesti nagykövete, Ranjit Rae, a kar honoris causa professzora.