Megmaradt az ember a tájban – Beszélgetés Malatinszky Ákossal

Megmaradt az ember a tájban – Beszélgetés Malatinszky ÁkossalMalatinszky Ákos néhány nappal a Zöld Forgatag után, november 23-án védte doktori értekezését. A fiatal szakember 2002-ben szerzett kiváló minősítésű oklevelet a környezet- és természetvédelmi szakirányon, majd a SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájának hallgatójaként folytatta tanulmányait. Malatinszky Ákos ismert környezetvédő; több szervezetben és testületben tölt be funkciót. 2000-től ő az elnöke a GATE Zöld Klub Egyesületnek; a következetes és elkötelezett munkát végző civil szervezet jelentős szakmai és társadalmi elismertséget vívott ki az évek során. Malatinszky Ákos doktori értekezésének címe: Botanikai és tájgazdálkodási vizsgálatok a Putnoki-dombságban.

R. G.

- Mit kell tudnunk erről a munkáról?

- Az értekezés egy transzdiszciplináris, a tudományterületeket átfogó tevékenység eredménye. Magában foglalja a növénytani feltárást, az élőhely-térképezést, a talajtani vizsgálatokat és az eróziós folyamatok vizsgálatát, a tájtörténet és a gazdálkodás-történet kutatását. Komplex tájökológiai és fenntarthatóság-központú szemlélettel végeztem a munkát, feltárva, megismertetve a veszélyeztető tényezőket. Mindezek alapot adhatnak az értékek hosszú távú megőrzésére.

- Pontosan milyen területet fogott át ez a kutatás?

- Mintegy 28 ezer hektárt, ami a Sajó folyó és az Aggteleki Nemzeti Park közé esik. Tizennyolc, kultúrtörténeti és természeti értékekben bővelkedő település található itt, melyeknek összlakossága nem éri el a 19 ezer főt. Időben hét vegetációs időszakot fogott át a munka; összesen mintegy 370 terepnappal.

- Milyen eredményeket említhetünk?

- Témavezetőmmel, Penksza Károllyal közösen egy, az ország jelenlegi területére nézve új fajt találtunk, ez a bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale), de számos további eredményt is hozott a növénytani feltárás. A terület mozaikossága az, ami nagy jelentőségű. A védett botanikai értékek az emberi hatásra, másodlagosan kialakult, illetve felhagyott mezőgazdasági területeken fordulnak elő. Így például a felhagyott szőlőkben a korábbi művelés és a természetes erózió következményeként a felszín közelébe került az alapkőzet, ami lösz vagy löszös üledék - a sajátos élőhelyen tizenkilenc védett orchidea-faj fordul elő. Összességében elmondhatjuk, hogy megőrződött a természeti adottságokhoz igazodó földhasználat; a természetességi állapot kevésbé romlott le, mint hazánk más tájain, mert megmaradt az ember a tájban. Ma is legeltetnek, kaszálnak.

- Ön jelenleg tanársegéd az MKK KTI Természetvédelmi Tanszékén. Nos, hogyan tovább e jelentős mérföldkő után?

- Szeretek tanítani. Növénytant és környezeti nevelést oktatok. Úgy érzem, megtalálom a hangot a hallgatókkal; jók a visszajelzések.

Taxonomy upgrade extras: