Újabb ezer kilométerrel kevesebb?

  A Zöld Forgatag című rendezvénysorozat egyik előadása a vasúti mellékvonalak megmentéséért emelt szót. Somodi Mária a vasúti közlekedés barátait tömörítő Magyar Közlekedési Klub képviseletében szívhez szóló képekkel illusztrált beszámolót tartott a mellékvonalakon tett utazásokról, amelyekkel a klub aktivistái a vasúti közlekedés fontosságára hívták fel a figyelmet.

  Láthattuk, amint nagy halmokban áll a cukorrépa a festői szépségű alföldi tájon és a nevesincs kis megállónál a rakodásra készülnek - az utolsóra, mivel a vonalat megszűnésre ítélték.

  Láthattuk a gyönyörűen rendben tartott vésztői állomást és még sok kicsi, tiszta és virágos vasútállomást, ahová öröm megérkezni, hiszen az otthonosság érzetével szállhat le az utazó.

  Láthattuk a sarkadi állomást övező tengernyi kerékpárt is. Ott tovább él az előadó szavaival ősi magyar hagyománynak nevezett B+R program - ami annyit jelent, hogy kerékpárral a vasútállomásig, ott lelakatolni és vonattal tovább a munkahelyre, este pedig fordított sorrendben haza.

  És mindennek örökre vége lehet?

  Magyarország üzemelő vasúti hálózata az 1960-as években mintegy tízezer kilométernyi volt. Ma már csak hétezer kilométer, és ha a gazdasági nehézségek miatt megvalósul a „karcsúsítás", lényegében csak a fővonalak maradnak. Első lépésben huszonnyolc mellékvonalat ítéltek megszüntetésre, ami ezer kilométernyi vasúttól fosztaná meg az országot.

  Lehet persze a számokra hivatkozni. A mellékvonalak kihasználatlanok, fenntartásuk veszteséges, az elkerülhetetlen felújítások milliárdokba kerülnének. Az amúgy is csekély forgalmat egyszerűbb és kifizetődőbb a közutakra terelni.

  Nos, rövidtávon biztosan. Csakhogy a vasút a jövőt jelenti és boldogabb országokban jól tudják ezt. Kevesebb helyet vesz el a környezettől, kevesebbet vagy semmit sem szennyez. A vasút fenntartható a „tiszta" energiával, hiszen a vonalak villamosítottak vagy villamosíthatók. Az áram előállítható a környezet szennyezése nélkül is. A vasút akkor is üzemelhet, ha nincs kőolaj. És ha már a számok kerültek szóba: a mellékvonalak felszámolásával a töredéke sem takarítható meg annak az összegnek, amennyibe a közutak fejlesztése kerül.

  Boldogabb országokban nemzetközi turistaforgalmat alapoznának a 11-es járatszámra. A Veszprém és Veszprémvarsány közötti 45 kilométeres távon a vonat a Cuha-patak vadregényes völgyében kanyarog, egyszer alagútban szelve át a hegyet, másszor viadukton haladva át a szurdokon. Útba esik a jelentős idegenforgalmi vonzerővel bíró Zirc, a Bakony belsejében megbúvó Porva-Csesznek megálló pedig erdei túrák és az egyik legépebben megmaradt várunkhoz vezető út kiindulópontja. Veszprémvarsányból három irányba vezet tovább vasút: Pápára, Pannonhalmán át Győrbe és Kisbéren át Tatabányára.

  A Magyar Közlekedési Klub és más civil szervezetek a 11-es járatért is szót emelnek. A remény hal meg utoljára.