Zöld Forgatag - A védelem kihívásai
November 13. és 16. között ötödik alkalommal rendezték meg egyetemünkön a Zöld Forgatag címen ismertté vált természet- és környezetvédelmi programsorozatot. A rendező szervek ezúttal is a GATE Zöld Klub Egyesület, a Göncöl Szövetség, a Szent István Egyetem Kulturális Missziója és a Tölgy Természetvédelmi Egyesület voltak; a meghívottak köre pedig az Energia Klubtól a WWF Magyarországig huszonegy civil szervezetet tett ki. Délelőttönként iskolai és óvodai csoportok ismerkedhettek természeti környezetünk értékeivel, az ezeket fenyegető veszélyekkel és a környezettudatos magatartással. Délután és este változatos témájú előadások tájékoztatták az érdeklődőket világunk szépségeiről és gondjairól.
RADÓ GÁBOR
A rendezvénysorozat megnyitásán dr. Molnár József rektor a megjelenteket köszöntve elmondta, az egyetem mindig örömmel biztosítja a programok sikeres lebonyolításához szükséges feltételeket. A résztvevőket Malatinszky Ákos, a GATE Zöld Klub Egyesület elnöke köszöntötte, majd Haraszthy László, a KVM természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára tartott előadást a magyar természetvédelem kihívásairól. Gondolataiból előző számunk rövid tudósításában lejegyeztük, hogy a történelem során az ország erdősültsége 85 százalékról 19 százalékra csökkent; az ugyancsak rendkívül fontos életközösségeknek helyet adó, kiegyenlítő szerepet betöltő árterek területe pedig 24 százalékról 2 százalékra. A magyarországi természetvédelemnek sajátos jelentőséget ad, hogy hazánk az eurázsiai erdőssztyepp-övezet legnyugatibb területe.
Haraszthy László arról is szólt, hogy védett területeinknek meg kell felelniük a Nemzetközi Természetvédelmi Unió, az IUCN modelljének. Az alföldi tér jobban megfelel ezeknek az elvárásoknak, a hegyvidékiek azonban - az erdőgazdálkodás következtében - kevésbé. A szakállamtitkár a Natura 2000 hálózatba sorolt területek működtetésének, a támogatási rendszer kialakításának kérdéseiről is szólt. Ezek olyan területek, amelyeket az Európai Unióban egységes szempontok alapján jelölnek ki védelemre. Magyarországon a védett területek 90 százaléka került az Európát behálózó védelmi rendszerbe. Ugyanakkor bekerültek olyan területek is, amelyek egyébként nem védettek. Ilyen például a Balaton, a garda élőhelye. Magyarországon 513 terület része a Natura 2000 hálózatának, összesen mintegy kétmillió hektárral.
A következő feladat az új források feltárása; a II. Nemzeti Fejlesztési Tervből mintegy 25-30 milliárd forintra számít a természetvédelem.
Végül jelentős kérdéskör a természetvédelmi fejlesztések megvalósítása és a természeti értékek ellen ható fejlesztések megakadályozása, illetve ezek „zöldítése" - fejezte be előadását Haraszthy László.
