Magashegységtől a sztyeppterületig

A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Természetvédelmi mérnök BSc szakos nappali hallgatói számára komplex terepgyakorlatot ír elő a tanrend. A 2007/2008-as tanév II. féléve végén vált esedékessé a terepgyakorlat, amelyet tehát idén kellett először megszervezni. A választás Loksa Gábor, a terepgyakorlat felelőse javaslatára a Fertő-Hansági Nemzeti Park (FHNP) területére esett, ahol különböző élőhelyek sokasága található, valamint ahol a természetvédelem gyakorlati tevékenységeit - erre a munkára készülnek hallgatóink - magas színvonalon végzik és mutatják be.

A program előkészítéseként minden hallgató megkapta a részletes programot, a területről szóló írásos anyagot - amelyet Falusi Eszter készített -, továbbá a meglátogatandó helyeket tartalmazó pontos térképet. Június 13-án indultunk Gödöllőről. A busz Budapesten a Szépművészeti Múzeum előtt vette fel a fővárosban lakó hallgatókat. A Budapesten való „átvergődés" elhúzódása miatt a buszra várakozás hosszabbra sikerült, de addig sem unatkoztunk, mert míg várakoztunk sorban érkeztek csillogó-villogó régi autók a Hősök terére egy későbbi rendezvényre. Lám-lám a „védelem", a gondos hozzáértés nemcsak a természet esetében hozza meg azt az eredményt, hogy minél többen és minél tovább élvezhessék szépségét...

Csalogány Tábor

Hátrahagyva a fővárost, megérkezvén a Hanságba, elsőként a Nyirkai-Hany területén időztünk, ahol a FHNP munkatársa, Takács Attila Gábor kalauzolt bennünket.

Ezeken a vizenyős területeken az 50-es évek lecsapolásai előtt nagyjából összefüggő vízborítás volt, az akkori élővilág mára már csak foltokban felfedezhető. Vezetőn a park területén folyó élőhely rekonstrukciós programokról is széleskörű áttekintést adott, színes, élvezetes stílusban. Ezek után megtekintettük a fokozottan védett Csíkos-éger területét és a Király-tavat. Útközben a korábbi tőzegbányászat jeleit is láttuk, továbbá az Eszterházy birtokon működött keskeny-nyomközű vasúti hálózat nyomaira is rábukkantunk.

A széleskörű szakmai ismereteket nyújtó nap után várt még ránk egy meglepetés, vajon hol fogunk aludni. Kapuváron jól bevásároltunk az elkövetkezendő napokra, mert a sűrű program miatt a továbbiakban erre nem jutott időnk. Nemsokára megérkeztünk Csapodra, ahol a Csalogány Táborban várt bennünket egy kis „tündérkert". A falu szélén, hatalmas zöld területen, az erdőszélen három kedves kőház, közöttük fedett szabadtéri asztalsor fogadta csapatunkat. Kényelmünket felszerelt konyha és praktikusan berendezett vizesblokk szolgálta, no meg a „gazda", aki egyben a tábor megálmodója és építője is volt: Horváth Sándor. Kedvessége, vendégszeretete végig kísérte ottlétünket. Néhányan a falu másik végén szépen berendezett faházakban laktak.

Másnap az FHNP Igazgatóságának központjában, a Sarródi Kócsagvárban indult a szakmai program, ahol Fersch Attila, a park munkatársa várt bennünket. Bevezetésként áttekintést adott a hazai természetvédelem történetéről és az FHNP megalakulása óta eltelt időszakról. Hosszasan vázolta a megváltozott társadalmi-gazdasági helyzet eredményezte új természetvédelmi megközelítéseket, tennivalókat különös tekintettel arra a speciális szituációra, hogy az országhatár miatti korábbi zártságot egy nagyfokú látogatói és sokirányú vállalkozási hullám váltotta fel.

Csapody Természetiskola

A területen a Fertő-tó melletti szikeseket és a vizes élőhelyeket tekintettük meg. Láttuk a hagyományos magyar állatfajok növekvő állományait a szürkemarhákból, a bivalyokból és a rackákból, tanulmányoztuk a terület páratlanul gazdag madárvilágát. Kedves pillanat volt, amikor a területen barátai körében kiránduló dr. Rakonczay Zoltánnal találkoztunk, aki sokat tett a hazai természetvédelem megizmosodásáért és hatalmas irodalmi munkássága révén milliók számára hozta közelebb hazánk természeti értékeit.

„Pihenés" gyanánt a Fertőújlaki Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont vetítőtermében egy csodálatos filmet láttunk a parkról. Itt egy sor értékes kiadványhoz is hozzájutottunk. Az intézményben készítette éppen diplomamunkáját az egyik KTI-s hallgatótársunk. Vele és szakdolgozatának témájával is megismerkedtünk. Délután még egy pillantást vetettünk a tó és környékére, majd a Soproni Tájvédelmi Körzet felé vettük utunkat és hamar megérkezünk a Soproni-hegységbe, ott is a Várhely területre. Itt az erdészeti, talajtani vonatkozásokról kaptunk tájékoztatást, láttuk a nemrég feltárt kelta halomsírokat és a régi „vár" maradványait is. Ez a nap is igen gazdagon telt, hiszen vezetőnk fáradhatatlanul és igen széleskörűen beszélt az éppen bemutatás alatt lévő terület geológiájáról, talajtani viszonyairól, növény és állatvilágáról, kultúrtörténeti vonatkozásairól.

Drótkötél és virágszőnyeg

Sok-sok érdekes tudnivalóval bővültek ismereteink például arról, hogy hogyan segítenek tájékozódni a fák levelei vagy a madárhangok az erdőben. Gyarapodott a tudásunk a Soproni-hegység lucfenyőinek problémáiról is. Szinte csak kapkodtuk a fejünket a sok ismeret, érdekes történet, megszívlelendő jó tanács hallatán. Gazdag, értékes és emberléptékű volt ez a nap, melynek végén rövid zh írására és egy kvíz-kérdőív kitöltésére került sor. Az utóbbi eredményes megírásáért értékes jutalmak jártak Falusi Esztertől.

A következő nap célja az ausztriai Rax-Alpok meglátogatása volt. Drótkötél-vasúttal jutottunk fel 1545 méter magasságba, ahol egy körülbelül 15 kilométer hosszú gyalogtúrát tettünk. Pompás virágszőnyegen is sétáltunk, melyen dr. Penksza Károly és dr. Turcsányi Gábor elemükben voltak és tengernyi szép, érdekes virágra, növényre hívták fel a figyelmünket, és bennünket is fényképezésre késztettek. A változatos terepen különböző növénytársulások mellett haladtunk el és élveztük a magashegység nyújtotta egyedi természeti szépségeket. Örömmel láttuk a sok kultúrált turistaházat, menedékházat, melyek a vándorokat segítik és arra gondoltunk, hogy vajon hogyan lehetne a hazánkban korábban működött hasonló turistaház láncolatot újraéleszteni. A természetvédelemhez mindig is hozzátartozott a „bemutatás", mint feladat, amelynek alapja a jó és korrekt tájékoztatás és a látogatók kiszolgálása többek között ilyen turistaházakkal is. Emlékezetes élmény volt a túra, melynek a végére tisztességesen elfáradtunk.

Terepgyakorlatunk utolsó napján kenukba szálltunk a Fertő-tavat szegélyező hatalmas nádrengetegben. Vezetőnk ebben az esetben is Fersch Attila volt. A kenuzás alapjaiból tartott oktatás után szálltunk vízre és jártuk be a területet. A szűk vízi folyosókon ügyesen kellett evezni, de főleg kormányozni, míg elértünk egy nagyobb nyílt vízfelületre. Útközben többször megálltunk és meghallgattuk vezetőnk ismét gazdag ismeretanyagot átadó szavait és együtt füleltük a különböző madarak hangját. A kenuzás két csoportban zajlott, míg az egyik csoport vízre szállt, addig a másik csoport a Fertőrákosi Kőfejtő területén tett látogatást. Ezen a programon, ugyanúgy, mint a Rax-Alpokban. élvezhettük Bardóczyné dr. Székely Emőke kedves társaságát is.

Sajnos hamar eltelt a terepgyakorlatra szánt idő, de mi sok ismerettel gazdagodtunk, amiért hálásan gondolunk helyi és egyetemi vezetőinkre. Reméljük, hogy a Természetvédelmi mérnök BSc szak következő hallgatói is részesülnek majd ezekben az élményekben, amelyek nagyban szolgálták ismereteink szélesítését, a hazai természetvédelemről alkotott képünk bővítését, és közösségünket is erősítették.

ZIMMERMANN ZITA
egyetemi hallgató
KTI Természetvédelmi mérnök BSc II. évf.
LOKSA GÁBOR
egyetemi tanársegéd
KTI Természetvédelmi és Tájökológiai Tsz.