Természetközeli továbbtanulás – Beszélgetés dr. Árpás Krisztinával
Árpás Krisztina - lapunk volt munkatársa - sikeresen megvédte a Transzgénikus kukorica (DK 440 BTY, MON 810, Cry1Ab) környezeti hatásvizsgálata a kóró törpepók (Theridion impressum L. Koch) felhasználásával című doktori (PhD) értekezését a május 7-én tartott nyilvános vitán. A tanévzárón avatták doktorrá. Ebből az alkalomból kérdeztük.
B. G.
- Kedves Krisztina! Először is engedd meg, hogy szerkesztőségünk nevében gratuláljunk a sikeres védéshez! És azt is, hogy megkérdezzük: sosem féltél a pókoktól?
- Nagyon szépen köszönöm a gratulációt! Én azon generációhoz tartozom, akik még a Vízipók-csodapók rajzfilmeken nőhettek fel, így már gyerekkoromban is csodálattal figyeltem őket.
- Annak idején miért választottad egyetemünket továbbtanulásod színtereként?
- Általános iskolás koromtól aktívan sportolok. Emellett a természet és annak védelme mindig is nagyon érdekelt, így a természetközeli továbbtanulás számomra nem volt kérdéses. Itt, az egyetemen, megtaláltam az érdeklődési körömnek megfelelő képzést és nem kellett elhagynom a városi röpi csapatot sem, ami szintén nagyon sokat jelentett.
- Hogy jutottál arra az elhatározásra, hogy doktorképzésre jelentkezzél?
- Az öt év eltelte és a Kertészeti és a Növényvédelemtani Tanszék együttműködésében írt szakdolgozatom megvédése után úgy véltem, szívesen kipróbálnám magamat a kutatómunkában. A Növényvédelemtani Tanszék dr. Kiss József vezetésével éppen ekkor nyert el egy három éves, Bt kukorica környezeti hatásvizsgálatával foglalkozó EU-pályázatot, amelybe dr. Tóth Ferenc segítségeként én is bekapcsolódhattam. Innen egyenes út vezetett a PhD képzéshez, illetve a növényvédelmi szakmérnöki képesítés megszerzéséhez.
- Kérünk, foglald össze doktori értekezésed eredményeit!
- Dolgozatom célja, hogy egy modellszervezeten keresztül bemutassak egy új módszert, amellyel a Bt transzgénikus kukorica nem-célszervezetekre gyakorolt közvetett - a táplálékláncon keresztül érvényesülő - hatását fel lehet mérni. Modellszervezetnek a kóró-törpepókot választottuk mind a szaporodási folyamatának, mind a zsákmányösszetételének nyomon követhetősége miatt. A vizsgálat egyik legfontosabb módszertani eredménye, hogy a kóró-törpepók egyedsűrűségének, zsákmány-összetételének és szaporodási jellemzőinek a vizsgálata kivitelezhető a faj állományának zavarása nélkül is, így lehetőség nyílik az egész tenyészidőszakra kiterjedő folyamatos felvételezésre. A kóró-törpepók népességének, hálótartalmának, egyedfejlődési és szaporodási jellemzőinek vizsgálata során nem találtunk egyértelműen bizonyítható különbséget a Bt transzgénikus és izogénes kukorica hatása között.
Az általunk kifejlesztett vizsgálati módszerek egyszerűségük és szabványosíthatóságuk miatt értékes kiegészítői lehetnek a Bt növények ökológiai hatásvizsgálatának.
- Mi a véleményed arról a felismerésről, hogy az olcsó élelmiszer kora lejárt, századunkban a mezőgazdaságra talán minden eddiginél fontosabb szerep hárul az élelmiszerellátásban, az energiatermelésben és a környezetvédelemben?
- Való igaz, hogy a mezőgazdaságnak szinte már lehetetlen igényeket kell kielégítenie: a szegény országokban egyre nagyobb embertömeget kellene táplálnia, a gazdag országokban pedig egyre képtelenebb igényeket kellene kielégítenie, miközben a termőföldek állapota folyamatosan romlik, az éghajlat pedig egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Az éghajlatváltozás szélsőséges hatásait egyébként eredményesebben lehetne mérsékelni nagyszabású erdősítési és erdővédelmi programokkal, mint a jelenlegi széndioxid-kibocsájtást korlátozó tervekkel.
- Munkád egyszerre érintette a biotechnológia és a környezetvédelem vonatkozásait. Mivel folytatnád kutatói munkádat?
- Minden biotechnológiai fejlesztés közös hátránya, hogy genetikailag szinte teljesen egyöntetű állományokat hoz létre. Márpedig a változatosság nem csak gyönyörködtet, hanem a fenntarthatóság alapja is. Éppen ezért, ellensúlyozandó a jelenlegi fősodrú kutatásokat, a növényállományon belüli genetikai változatosság növelésének a lehetőségeit, illetve ennek a várható hatásait kutatnám. Ez a folyamat első körben a fajták jelenlegi határait mosná el, hosszabb távon viszont új tájfajták születését eredményezhetné.
- A valóság viszont az, hogy teljesen más munkakörben dolgoztál az elmúlt években. Mivel is foglalkozol?
- Egy munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégnél dolgozom, immár 3 éve. Cégünk harmadik legnagyobb ügyfelénél vagyok irodavezető, ahol főleg fizikai munkát kereső pályázóknak segítünk elhelyezkedni.
- Mik a terveid a jövőre vonatkozóan?
- Mindig tanuláson töröm a fejem. A munkámat támogató képzéseket nézegetem mostanában.
- Mi köt téged ma az egyetemhez még?
- A doktori képzés befejezésével jelenleg nem köt az egyetemhez semmi, de reméljük hamarosan fog, ha sikerül felvételt nyernem egy HR képzésre. Természetesen örömmel járok vissza meglátogatni régi kollegáimat, egyetemen maradt PhD társaimat; illetve a volt egyetemi röplabda csapatom is együtt maradt és továbbra is együtt játszunk, igaz már a Budapest Bajnokság keretében.
- Visszatérve a kukoricára, szereted? Mi a kedvenc kukoricás ételed?
- Bármely módon elkészítve: főzve, pattogatva nagyon szeretem. Olaszországi utam során megkóstoltam a puliszka olasz változatát a polentát is. De tervezem még egyéb kukoricából készült ételek tesztelését is: tortilla, kukoricasör.