Vadvirágos pázsit – Beszélgetés dr. Szemán László egyetemi docenssel
Dr. Szemán László egyetemi docens a Gyepgazdálkodási Osztály oktatója a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetben. A szakterülettel kapcsolatos szemlélet a változásoknak megfelelően módosult az idők során, az ágazat jelentősége azonban nem változott: a füves területek hasznosítása a továbbiakban is döntő fontosságú. Szemán Lászlóval a gyepgazdálkodással kapcsolatos oktatási és kutatási, szaktanácsadási feladatokról, az ágazat jövőjéről beszélgettünk.
D. G.
- Hogyan változtak a gyepgazdálkodás feladatai az évek során?
- Amikor még tudományos diákkörös voltam, az volt a szemlélet, hogy minél több füvet termeljünk meg, minél több állat eltartására, intenzív gyepgazdálkodással. Azóta persze eltelt egy kis idő; közben a Gyepgazdálkodási Tanszék vezetője lettem, jelenleg pedig a Növénytermesztési Intézet keretében, Gyepgazdálkodási Osztályként látjuk el feladatunkat. Most a fenntartható gyepgazdálkodás az irányadó; a természetvédelem gyepgazdálkodási módszereket alkalmaz a füves területek fenntartásában, a bio-gyepgazdálkodás módszerei pedig az egészséges élelmiszer előállítását szolgálják. A gyepgazdálkodás másik ága, az urbanizációs gyepek kezelése és fenntartása, a környezetre irányuló viszonylag fiatal szakterület, ez a pázsitgyep-kertészet.
- Egyetemünkön mindez hogyan jelenik meg a képzésben?
- A BSc-képzésben az MKK Állattenyésztő mérnök, Mezőgazdasági mérnök, Környezetgazdálkodási agrármérnök és Természetvédelmi mérnök szakán önálló tantárgyként oktatjuk a gyepgazdálkodást, a Kertészmérnöki szakon pedig a pázsitgyep-kertészetet. A GTK-n csak a növénytermesztésen belül oktatjuk a szakterületet. Az MSc-képzésben a gyepgazdálkodási rendszereket oktatjuk a leendő tervező mérnököknek. Ami a PhD-képzést illeti, vannak doktorandusz hallgatóink a gazdasági gyepek mellett már a pázsitgyep-kertészet területén is.
- Melyek a kutatás fő irányai?
- Általánosságban azt mondhatom, hogy a támogatott programokhoz kell igazodnunk. A gazdasági gyepek tudományterületén a konzorciumos kutatásban vannak lehetőségeink, de végzünk szaktanácsadási adaptációs kísérleteket sport- és pázsitgyep témakörben is, amelyek során vizsgáljuk, hogyan válik be a hazai körülmények között egy adott technológia, a műtrágya, vagy a gép. Ezekben a vizsgálatokban a termékeket forgalmazó cégek a partnereink és az együttműködés a szakképzési támogatásukban is megnyilvánul. A hazai gyepflórát több mint kétszáz faj alkotja a különböző élőhelyeken. Az előforduló gyógynövények hasznosításával is foglalkozunk - a gyógynövények ugyanis foltokat képezhetnek az adott területen; ha ezt nem akadályozzuk, akkor gyűjthető állományt kapunk. A pázsitgyep-kertészetben új irányzat a vadvirágos díszgyep és pázsit, amit természetesen más időközönként kell nyírni, mint a hagyományos pázsitalkotó zöld fűtengert.
- A nemzetközi kapcsolatok közül mit említene?
- Ismernek és elfogadnak bennünket a nemzetközi szakterületen is. Az egyetemek közül a giesseni és a bécsi egyetemmel vannak közös kutatásaink, továbbá Nyitra és az ausztriai Gumpenstein kutatóintézetével vagyunk szorosabb kapcsolatban.
- Miként hasznosulnak a kutatási eredmények?
- Publikálunk a tudományos és szaklapokba, szakmai bemutatókat tartunk. Számon tartanak bennünket; a legkülönbözőbb helyekről fordulnak hozzánk, így megkerestek már bennünket a Puskás Stadionból és a Kincsem Parkból is, de a parlagfű elleni biológiai védekezésben is meghatározóak a kutatási eredményeink a pázsitgyep fenntartás területén.
- A jövő hogyan alakulhat?
- Egyelőre azzal kell számolnunk, hogy a gazdasági gyepeknek gyenge a kihasználtsága, hiszen alacsony az állatlétszám. Ez a probléma a természetvédelmi szempontok szerint kezelt gyepekkel is, amelyeket kaszálni kell, ha nincs elég haszonállat, ami legel. Ha a területen földön fészkelő madarak költenek, a kaszálásra csak későn kerülhet sor és így a széna sem hasznosítható. A gyepgazdálkodásban egyébként szakosodás figyelhető meg, hiszen ma egy kisebb felhasználó nem tud bálázó gépsort fenntartani, inkább vásárolja a szénát. Az urbanizációs gyepek esetében pedig teret nyer a gyepszőnyeg-termesztés, aminek szüksége van a megfelelő tudományos háttérre. Az árvédelmi töltéseken, a vasutakhoz és közutakhoz kapcsolódó tereptárgyak, műtárgyak környezetében az erős igénybevételt is elviselő gyepborításra van szükség - és gyepet igényelnek a sportpályák, közöttük a már nálunk is üzemelő golfpályák is.
- Mit tehetünk őshonos növényeink védelmében és a parlagfű ellen?
- Gyepgazdálkodási módszerekkel kell kezelni a területet, akkor az invazív növények nem tudnak teret nyerni és maradnak az őshonosak. A parlagfű pedig akkor tud kikelni, ha tavasszal telepítjük a gyepet, vagy a fenntartásnál túl rövidre nyírjuk a füvet és így erősebben fölmelegszik a talaj. Inkább gyakrabban kell nyírni, de meg kell hagyni négy-öt centiméteres magasságúra. Jó tanácsként: a nyírásnál be kell tartani az egyharmados szabályt, vagyis ha négy centiméteres pázsitot akarunk, akkor mindig abban az állapotában kell megnyírnunk a füvet, amikor eléri a hat centiméteres magasságot - ekkor a pázsitalkotó fű leveles marad, amitől nemcsak szép lesz a gyep, hanem egészséges mikroklímát is biztosít.
A szerző felvétele
