Természeti értékek védelme Babatvölgyben
A Gödöllői-dombság egyik legszebb területe, Babatvölgy, az Árpád-korban lakott település volt. Őseink nem tették tönkre a tájat, a völgy nagy része természetvédelmi terület. A valamikor templom helyét emlékkő őrzi, nem messze a Babatvölgyi Területfejlesztési és Szaktanácsadási Tanüzem központi épületétől, amely szeptember 24-én nagy jelentőségű eseménynek adott otthont. A külső homlokzatán elhelyezett vaddisznófej domborműről ismert egykori vadászházban tartották a Természeti értékek védelme Babatvölgyben című kétéves projekt nyitórendezvényét. A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (MKK) szakembereivel összefogva 313 millió forintos, önerőt nem igénylő pályázati támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programjától. Azonosító: KMOP-3.2.1/A-09-2009-0002
B. G.
A Gödöllőtől pár kilométerre, az Aranyos-patak völgyében elhelyezkedő Babatvölgyet a mindennapok zajától természetes határként elszigetelő erdők és gyepek övezik. A völgyben évszázadok óta dokumentált a gazdálkodás. Az 1700-as években elsősorban vadászati céllal hasznosították a területet. (Itt építette fel 1750 körül Grassalkovich I. Antal barokk stílusú istállókastélyát. Az U alakú épület középső szárnyát lakásnak, az oldalsó szárnyakat juhistállónak rendezték be. Grassalkovich tüdőbeteg leányát gyógyíttatta ebben a kastélyban, a juhistálló jótékony hatású levegőjével.) Később a halgazdálkodás is teret nyert, ennek a bizonyítéka a 11 tó, amit ma elsősorban csapadékvíz táplál.
– A projekt végrehajtása során megújítjuk a babatvölgyi tavakat, békaátjárókat építünk a természetvédelmi területen, elbontjuk az ott található romos épületeket, védő erdősávot és cserjéket telepítünk – jelentette be dr. Káposzta József egyetemi docens, tanüzemvezető. – Emellett tudományos tanácskozásokat tartunk és óvodásoktól az egyetemista korosztályig népszerűsítjük a völgy élővilágának értékeit.
Az eseményen dr. Solti László rektor kifejezte azt a reményét, hogy a fejlesztés tovább erősíti az egyetem zöld imázsát. Dr. Csányi Sándor, az MKK dékánja a környezetgazdálkodási agrármérnökök, a természetvédelmi mérnökök és a vadgazda mérnökök képzéséhez tartja fontosnak a projekt megvalósítását. Dr. Villányi László, a GTK dékánja kifejtette: mi sem természetesebb annál, hogy a példaértékűnek ígérkező projekt még közelebb hozza egymáshoz a résztvevő partnereket. Hozzátette: sokszor szembeállítják, a gazdaságosságot és a környezet-védelmet, mint ha az utóbbit csak veszteségesen lehetne gyakorolni. A kar éppen arra keres gyakorlati, működőképes megoldásokat – a tanüzem tevékenységében is! –, hogy hogyan lehet fenntartható módon minőségi környezetet biztosítani s egyben lehetővé tenni a minőségi fogyasztást.
A GTK mintegy 300 hektáron gazdálkodó Babatvölgyi Területfejlesztési és Szaktanácsadási Tanüzeme több lábon áll. Dr. Káposzta József egyetemi docenstől megtudtuk, hogy bevételeik jelentős részét képezik a falusi turizmushoz, gyermek- és erdei táborok szervezéséhez, a környezeti neveléshez és az egyetemi hallgatók gyakorlati képzéséhez kapcsolódó tevékenységek. Ha értékesebb lesz a környezet, még szívesebben keresik majd fel Babatvölgyet a tanüzem szolgáltatásait igénybe vevők. A növénytermesztést a 2-3 aranykoronás földek adottságaihoz kell szabniuk. Tavaly száz hektár szántóterülettel bekapcsolódtak a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programba. A csapadékos időjárás számukra rendkívül kedvező volt, a homokról korábban nem látott termést tudtak betakarítani és elegendő vízutánpótláshoz jutottak a tavak is. Az utóbbi azért is fontos, mert a tanüzemnek elegendő vizet kell átengednie a tórendszerből a Besnyő-patak völgyében található ugyan-csak védett láprétre.
Az egyre gyorsabb tempóban pusztuló természeti környezet megóvása érdekében mind nagyobb jelentőséget kapnak a termé-szetvédelmi területek és szakszerű működte-tésük, innovatív fejlesztésük. Ezek a terüle-tek éppúgy szolgálják a természettől egyre távolabb került ember szellemi és testi kikap-csolódását, mint a biológiai ismeretszerzést, az oktatást és tudományos kutatást.
Dr. Kiss István egyetemi docens (MKK) el-mondta, hogy a terület természetvédelmi ér-tékét a flóra és faunaterületek találkozása, a mozaikos élőhelyszerkezet, a változatos mikroklíma, a vizes élőhelyek meghatározó szerepe, az intenzív gazdálkodás hiánya, a sok évtizedes viszonylagos „háborítatlan-ság” adja. Babatvölgy botanikai értékei közé tartozik a bársonyos kakukkszegfű a szálkás pajzsika, a homoki kikerics és a homoki ár-valányhaj. A zoológiai értékek közül meg-említjük a 28 planktonikus kisrákot, a 21 vízi poloska fajt (ennél többet csak a Hortobágyi Nemzeti Park területén találtak Magyaror-szágon), a 492 lepkefajt és a 30 vadméh fajt. Megtalálható itt 8 kétéltű és 7 hüllő, továbbá 130 madárfaj. A projekt fő célja e gazdag élővilág fenntartásának elősegítése.
A 11 meglévő halastó természetvédelmi cé-lú felújítása a megroncsolódott tavak, lápok helyreállítását, vizes helyek rekonstrukció-ját, a természet közeli állapot elérését szol-gáló védőművek, műszaki létesítmények, vízháztartást szolgáló műtárgyak (gátrend-szer, vízkormányzó művek, árkok) kiépítését öleli fel.
A békaátjárók kiépítésével a védett termé-szeti területeket összekötő, a fajok migrá-cióját elősegítő, úgynevezett mikro-ökoló-giai folyosók teszik lehetővé a kétéltű fajok szabad mozgását, a különböző élőhelyek közötti kapcsolatok fenntartását.
A több mint két tucat romos épület és épü-letrész bontása, területük természetes álla-potának visszaállítására bővíti a természetes élőhelyet, az ott élő fauna szabad mozgását.
A védő erdősáv kialakításával és a cserjésí-téssel a fokozottan védett NATURA 2000 terület élőhelyének javításával, az invazív fajok eltávolításával és őshonos fajokból álló növénytársulások telepítésével növek-szik a területen élő védett madarak költő-helye, bővül a hüllők élettere.
A szerző felvételei
