Botanikus Kert a Fácánosban

Az Erdő című folyóirat 1966. évi 2. füzetében Tallós Pál ismertette Fekete Gábor: A Gödöllői dombvidék erdővegetációja (Die Waldvegetation im Gödöllőer Hügelland) címmel az Akadémiai Kiadónál a „Magyar tájak növénytakarója” (Die Vegetation Ungarischer Landschaften) c. sorozatban 1965-ben megjelent német nyelvű munkáját. Amint a recenzens írta: „A könyv … általános bevezető után a területen található erdei növénytársulások kimerítő leírását adja. Ezek közt két, a tudományra nézve is új asszociációt ismertet: a gyertyánelegyes mezei juharos-tölgyest [Aceri (campestri) -Quercetum petraeae-roboris] és a hársas-tölgyest (Dictamno-Tilietum cordatae). A mezei juharos-tölgyes a Gödöllői dombvidék klímazonális erdeje, mely a terület sajátos éghajlati viszonyai következtében alakult ki. A Gödöllői dombvidék éghajlata ugyanis jóval hűvösebb, mint az Alföldé, de szélsőségesebb, mint a Középhegységé s így hazánkban csaknem egyedülálló klímaviszonyokkal rendelkezik. Ez növénytakarójában is feltűnő módon kifejezésre jut a középhegységi cseres-tölgyes és az alföldi tatárjuharos-tölgyes zónák közé ékelődő mezeijuharos-tölgyes öv jelenlétében.”

Másfél emberöltő telt el e szűkebb pátriánk páratlan értékeire a tudományos világ figyelmét felhívó munka megjelenése óta és most elmondhatjuk, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv 100 százalékos támogatásával ez az országosan ritka növénytársulás is megújult az egyetem Botanikus kertjében, a Fácánosban. (A kertet a városi képviselő-testület 2008. április 3-i ülésén nyilvánította helyi jelentőségű természetvédelmi területté.) A június 7-én átadott beruházás során közel 500 növényfaj mintegy 4000 növényegyedének betelepítésére, két veszélyeztetett növénytársulás kialakítására, három vizes élőhely rekonstrukciójára, valamint a kertben lévő üvegház és az azt ellátó kazánház felújítására is sor került.

A fő célkitűzés a változatos élőhelyek átfogó rekonstrukciója, a növényállomány jelentős bővítése, valamint a helyi adottságokhoz igazodva új speciális homoki élőhelyek kialakítása volt. A munkálatok révén nemcsak az elmúlt évtizedekben leromlott értékeket állították helyre, hanem egy színvonalas, sokszínű botanikus kertet alakítottak ki a közoktatásban tanuló diákok, kutatók és az idelátogató érdeklődők számára. Az öntözőhálózat kialakítása mérföldkövet jelent a kert növényállományának hosszú távú fenntartásában és gondozásában.

A kert országos jelentőségű, reliktum (maradvány) gyertyánelegyes mezei juharos-tölgyes erdőrészletének rekonstrukciója során eltávolították a társulás-idegen növényfajokat, elsősorban az akácot és a gyepszintből például a túlzottan elszaporodott a borostyánt és a podagrafüvet. Ezt követően telepítették be a társulásból korábban kipusztult fás- és lágyszárú fajokat. A háromnegyed hektáros erdőfolt területén madár- és peleodúkat kis kihelyeztek.

A speciális élőhelyek megújítása keretében a térségre egykor jellemző homoki gyeptársulásokat, homoki sztyepprétet és egy nyílt, évelő, mészkedvelő homokpuszta-gyepet is létesítettek. A telepített fajokat részben a Gödöllői dombvidékről, továbbá saját gyűjtésből és magcsere révén szerezték be.

Az elsősorban trópusi- és szubtrópusi fajokat bemutató üvegházba új, korszerű, gázfűtésű, zárt égésterű kazánt szereltek be. A régi kazánházi helyiségben teleltetőt létesítettek. Az üvegházi épület egyik részén 35 Cº, a másikon 20-25 Cº hőmérsékletű részeket alakítottak ki, így biztosítva a növények hőigényéhez való jobb igazodást. A nyári túlmelegedés elkerülését új árnyékoló szerkezet segíti.

A meglévő két fóliás vizes élőhely rekonstrukciója során a szigetelés, majd a vízgépészet felújítását követően alakították ki és telepítették be a növényszigeteket. A kert bejáratánál lévő fóliás tó új, folyamatos vízmozgást biztosító vízgépészeti berendezése, patakmeder szerű kialakítása révén nem csak egy értékesebb élőhellyel, hanem egy attraktív kertépítészeti elemmel is gazdagodott a terület.

A betonmedence falában elhelyezett vízszintérzékelő gondoskodik az elpárolgó/kifolyó víz automatikus pótlásáról, az állandó vízmagasságról.

A rendszertani parcellákba közel 500 új növényfajt, 2000 új növényegyedet telepítettek be. Kialakítottak egy mediterrán tematikus gyűjteményt, amely az előre jelzett klímaváltozással összefüggésben hosszú távú ökológiai és ökofiziológiai kutatások tárgyaként is működik.

A rendszertani és a bemutató állományokban szereplő taxonokat faj- és családnevüket tartalmazó jelölőtáblákkal helyezték ki, így a növénygyűjtemény hathatós segítséget nyújthat az egyetemi oktatáson túl az idelátogatók növénytani ismereteinek bővítésében is.

A megújult Botanikus Kert, melynek látogathatóságáról a Növénytani és Ökofiziológiai Intézetnél kell érdeklődni (telefonszám: 522-000), színvonalas szolgáltatásokat nyújthat Gödöllő és térsége számára az ökológiai ismeretterjesztésben és környezeti nevelésben.

*

A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytani és Ökofiziológiai Intézetének Botanikus Kertje 1951-ben kezdte meg a működését Budán. A kar Gödöllőre költözése miatt szükségessé vált egy oktatási és kutatási célokat egyaránt szolgáló új Botanikus Kert létesítése Gödöllőn, az egyetem kísérleti területén. A gondos előkészítő munkálatok gyümölcseképpen az 1960-as évek elejére egy jól megtervezett, kellő szakmai tudással és gondossággal kivitelezett, alapvetően az agrárjellegű oktatást szolgáló; a kutatást laboratóriumi háttérrel és kísérleti területtel segítő kert jött létre.