Kitekintés – Perspective 2009


A Szent István Egyetem békéscsabai karán figyelemre méltó tudományos élet folyik. Az évente megjelenő két tudományos kiadvány és a Magyar Tudomány Napjához kötődő nemzetközi jellegű konferencia fémjelzi ezt. Ebben az ismertetőben a „Kitekintés – Perspective” című kiadványunk évi rendes száma kerül napirendre, habár már több évben is megjelentek a kiadványnak különszámai, melyek szintén méltán felkelthették a közönség érdeklődését.

E nemzetközi periodika először 1996-ban jelent meg. Elsőként a magyar-román együttműködésünk részeként indult, ehhez kapcsolódott később a szlovákiai fél. Így évek óta és jelenleg is az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem valamint karunk tudományos közleményét adhatjuk közre több nyelven.

E szám a Magyar Tudomány Napja alkalmából 2009 novemberében szervezett konferencia anyagát tartalmazza szerkesztett formában. A konferencia a Válság, válságkezelés témakört fogta át a munkanélküliség kezelésétől a roma problémákig, a befektetési piac változásától a pénzügyi ellenőrzés módozataiig.

A tanulmányok szerzői ezen egyetemek minősített oktatói illetve doktori iskolákban tanuló munkatársai. A tudománynapi tudományos diákköri konferencián elért kiemelkedő eredményük miatt két magyarországi és két romániai hallgató dolgozata is bekerült a kötetbe. A kiadvány szerzői az új gazdasági, társadalmi kihívásokra adható válaszokat keresik. A magyarországi, a romániai és a szlovákiai gazdasági élet a nyilvánvaló különbségek ellenére sok hasonlóságot mutat. Ez jelenik meg a határokon átnyúló kutatási együttműködéseink nyomán született többszerzős tanulmányainkban is.

A több mint kétszázötven oldalas kiadvány harminckettő tanulmányt tartalmaz. Elsők között kaptak helyet a kötetben a konferencia plenáris ülése vezérelőadóinak – Domokos Lászlónak és Puskás Jánosnak – gazdaságpolitikai illetve regionális gazdaságtani tanulmányai. A Tessedik Egyetemi Központ mb. rektorhelyettese által elemzett klaszter orientált gazdaságfejlesztés hatásaiban látványosan összecseng a megyei közgyűlés elnöke által bemutatott gyakorlati válságkezelési törekvésekkel.

A széles spektrumú tematikus háttérrel rendelkező tanulmányokat tartalmuk alapján csoportokba szedve kívánom ismertetni. Az említett előadók által kiemelt témához, a válság makroszintű jellegzetességeihez kötődik Nagy Rózsa a világgazdaságnak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásait elemző írása. Gurzó Imre a fenntartható gazdaságfejlesztés lehetőségeit értékelő tanulmányának éppen a válság ad különös aktualitást. Szlovákiai kollégák tanulmányában olvashatunk a válságjellemzők nemzetgazdasági szintű megjelenésének a vállalkozásokban történő visszatükröződéséről. Az aradi egyetem közgazdasági kara kancellárjának és kollégájának írása a tanácsadó cégeket érintő válságjelenségeket taglalja. Csenge Rita a válságnak a befektetési alapok piacára gyakorolt hatását vizsgálja. Egy romániai hallgató dolgozata a helyi vállalkozói lét válság alatti sajátosságait kutatja.

A válságkezeléshez nem közvetlenül kapcsolódó tanulmányok közé tartozik Kovács Mihálynak a magyarországi megyék versenyképességét kutató munkája. Bodnár Gábor publikációjában a regionális klaszterek vizsgálatának gyakorlatorientált értelmezhetőségét kutatja. Az egyik szlovákiai kolléga a helyi munkajogi szabályozás változásainak a kis- és közepes vállalkozásokra gyakorolt hatását vizsgálja. Romániai kolléga tollából születtek azok a magyar nyelvű írások, melyek a romániai pénzügyi ellenőrzési rendszert valamint a pénzügyi auditálás döntési folyamatát értékelik. Joó István elméleti közgazdaságtani elemzést írt az adaptív piacok elméletéről.

A matematikai, informatikai tárgyú közlemények közé sorolható Simon Sándornak a Microsoft Dynamics vállalatirányítási rendszert értékelő tanulmánya, Szakács Attilának az új gazdaságmatematikai jegyzetet bemutató munkája, Szakácsné Nagy Szilviának a Békés megyei látássérültek internet klubfoglalkozásait értékelő dolgozata, és három romániai kollégának a menedzsment költségek kalkulációja során használható objektum-orientált programozási lehetőségeket ismertető írása.

A kötetben megjelentek közül a turisztikai témakörbe sorolható Árpási Zoltánnak az egészség turizmus változási irányairól valamint néhány romániai kollégának a válságnak a turizmusra gyakorolt hatásairól írott munkái. Marketing és menedzsment témában készített elemzést egy romániai hallgató a vásárlói viselkedésről illetve egy szlovákiai kolléga a vállalkozásokban meghonosodott kiszervezési folyamatokról.

Az emberi erőforrásokkal foglalkozó tanulmányok közé sorolható a békéscsabai kar dékánjának, Borzán Anitának a kar képzéseinek a változó oktatáspiaci kihívások közti gyakorlati megítélését vizsgáló műve, az egyik szlovákiai kollégának a globális krízis kiváltotta HR menedzsment változásokra rávilágító tanulmánya, romániai kollégák Mihai Eminescu munkásságát méltató írása, egy német és román gazdasági fogalmakat nyelvészetileg értékelő tanulmány, Virágné Horváth Erzsébet „Olvasás és identitás” című pedagógiai munkája, Micheller Magdolnának a romológia oktatásának létjogosultságáról szóló elemzése, Máthé Ilonának a kultúraközi kommunikációs helyzetek menedzseléséről írott értékelése és Fábián Annának a Gazdasági Kar nappali tagozatos hallgatói között az érzelmi intelligenciaszintet vizsgáló tanulmánya.

Speciális csoportot képeznek a nők helyzetét kutató írások. Romániai kollégák egy csoportja értékelte a válságidőszaki munkaerőpiacon megjelent helyzetüket, és Árpási Krisztina a jövőbeni női fogyasztók modelljét igyekezett megalkotni.

A kötetet áttanulmányozva elmondható, hogy gazdag és színvonalas volt a tavalyi, a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett tudományos konferencia Békéscsabán, és e tanulmányok munkaigényes kutatásokat összefoglaló tartalmuknál fogva a kari tudományos élet folyamatosságát és megújuló képességét is érzékeltetik.

Dr. Simon Sándor

egyetemi docens

SZIE Gazdasági Kar