Kerepes történelmi kulturális öröksége a Csörsz-árok
Kerepes egy olyan kincset őriz és ezzel lehetőségek sokaságát is, amit még csak nagyon kevesek ismernek. Kerepes és Mogyoród határában, az erdő és a szántó találkozásánál megmaradt az ókori sánc-árok rendszer egy szakasza, ami a Római Birodalom elővéd vonala volt.
HARKÁNYINÉ DR. SZÉKELY ZSUZSANNA
PhD egyetemi docens
SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Csörsz-árok és földrajzi elhelyezkedése
A Csörsz-árok, római irányítással épült szarmata sánc-árok rendszer minden bizonnyal a Kárpát-medence legnagyobb ókori építménye. Építői hatalmas munkát végeztek, mintegy 15 millió köbméter földet mozgattak meg, jelentősége túlmutat a mai ismertségén és elfogadottságán. Nem csak hossza, hanem ősi volta is kiemelkedővé teszi. A Dunakanyarból indul, végigfut az Észak-Alföldön, majd Délre fordul, Debrecen után kilép a mai országhatáron és Nagyvárad, Arad, Temesvár, Versec érintésével az Al-Dunáig ér. Helyenként párhuzamos szakaszokból áll. Dunakeszitől Kisköréig Kisárok vagy Csörsz-árok, Csánytól Oszlárig Csörsz árka, A Tiszántúlon Ördög árok, Temesvár környékén pedig Római sánc néven emlegetik.
A teljes árokrendszer hossza 1260 km, mai szélessége 4 – 10 m között változik, mélysége 1,5 – 3 m a jelenlegi szinttől mérve. A megmaradt sáncok kb. 2 méter magasságúak. A sánc Ny−K irányú szakaszán (Dunakanyar – Debrecen, Újfehértó) az árok a sánc északi oldalán, míg az É−D irányú (Debrecen − Al-Duna) esetén a keleti oldalon található.
A Csörsz árok mentén számos természeti és épített örökség található. A védmű néhány, jól látható szakasza: Alag, Kerepes, Gödöllő és Valkó között, Jászfényszaru, Kisköre, Jászárokszállás, Visznektől Tarnabodig, Dormánd, Erdőtelek, Debrecen (Nagyerdő), Arad, Temesvár.
A Csörsz-árok napjainkban
A sánc ma már nem minden helyen követhető nyomon egyértelműen, egyes szakaszok megsemmisültek, az idők folyamán betemetődtek, beszántották, így csak fúrásokkal, kartográfiai módszerekkel, légi felvételek segítségével lehet következtetni a nyomvonalra.
Egyes vélemények szerint határoló vonal vagy úthálózat része lehetett, vízelvezető árokkal.
Az 1500 évig jól látható védmű főleg a hatvanas években, a nagyüzemi mezőgazdálkodás, a nem okszerű erdőgazdálkodás miatt és a vízszabályozási munkák során jelentős károkat szenvedett.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény oltalma alá vonja az arra érdemes természeti értékeket és területeket, így a földvárakat is. Egyesek a földvárakhoz sorolják ezt az ókori kulturális történelmi örökségünket, eszerint ’ex lege’, vagyis elvi védettséget élvez ebben a törvényben Magyarországon. Ugyanakkor például az egykoron hasonló funkciót betöltő és szintén a rómaiakhoz köthető skóciai Antoninus-fal a Hadrianus fallal együtt ma már a Világörökség részét képezik, és a kulturális- és örökségturizmus fontos célpontjai.
Április 12-én Kerepesen is megjelenik a Csörsz-árok vándorkiállítás és szeminárium. A kiállítás anyaga április 15-ig tekinthető meg a „Forrás” Művelődési Házban. A szemináriumon ismeretterjesztő előadásokat tart a gödöllői Szent István Egyetem „Csörsz-árok kutató csapata” Harkányiné Dr. Székely Zsuzsanna vezetésével.
