Recenzió: Kitekintés – Perspective 2011

A Szent István Egyetem Gazdasági Karán a tudományos élet két leglátványosabb képviselője az évente megjelenő két tudományos kiadvány és a Magyar Tudomány Napjához kötődő nemzetközi jellegű konferencia. Ebben az ismertetőben a Kitekintés – Perspective című kiadványunk évi rendes száma kerül napirendre, habár már több évben is megjelentek a kiadványnak különszámai, melyek szintén méltán felkelthették a közönség érdeklődését.

DR. SIMON SÁNDOR

egyetemi docens, SZIE GK

E nemzetközi periodika először 1996-ban jelent meg. Elsőként a magyar-román együttműködésünk részeként indult, ehhez kapcsolódott később a szlovákiai fél. Így évek óta és jelenleg is az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem valamint karunk tudományos közleményeit adhatjuk közre több nyelven. Felelős szerkesztője Micheller Magdolna főiskolai tanár. E szám a Magyar Tudomány Napja alkalmából 2010 novemberében szervezett konferencia anyagát tartalmazza szerkesztett formában. A konferencia a Nemzetgazdaság és multinacionális tőke témakört fogta át.

A tanulmányok szerzői ezen egyetemek minősített oktatói, doktori iskolákban tanuló munkatársai illetve a kari tudományos diákköri konferencián kiemelkedő eredményt elért hallgatók. A kiadvány szerzői az új gazdasági, társadalmi kihívásokra adható válaszokat keresik. A magyarországi, a romániai és a szlovákiai gazdasági élet a nyilvánvaló különbségek ellenére sok hasonlóságot mutat. A százötven oldalas kiadvány tizennyolc publikációt tartalmaz. Elsők között kapott helyet a kötetben a konferencia plenáris ülése vezérelőadójának – Makó Csaba professzornak – a tanulmánya.

A széles spektrumú tematikus háttérrel rendelkező tanulmányokat tartalmuk alapján csoportokba szedve kívánom ismertetni.

A konferencia alapgondolatához legközelebb álló tanulmányi témák magyar fordításban a következők voltak (a szerző neve zárójelben olvasható): Új modernizációs modell Magyarországon – esettanulmány a magyar és szlovák tudásintenzív üzleti szolgáltatási szektorról (Makó Csaba); Az államadósság elméleti és gyakorlati kérdései (Nagy Rózsa); Rend és rendezetlenség a közgazdaságban – termodinamikai megközelítés (Ladislau Klein); A könyvszakértői tevékenység megszervezése és működése Romániában (Ioan Alexandru Szabo).

Mikroszintű ökonómiai témakörök voltak: A globalizáció és a KKV szektor új formái (Lubica Lesáková); Vállalati méret és felelősség (Szigeti Cecília – Mészáros Gábor – Borzán Anita); Mezőgazdasági termelők adóbevallásának vizsgálata az észak-alföldi régióban (2000-2008) (Gáspár Andrea – Takácsné György Katalin); A nemzetközi pénzügyi jelentések új fejlődési perspektívái (Stefan Dima (Cristea) – Delia David – Luminita Paiusan); Vállalati folyamatok újraszervezése  az információs rendszer újraformálása (Luminita Danciu – Paun Alan).

Regionalizmussal, turizmussal, fenntartható fejlődéssel foglalkozó munkák: Rurális térségek társadalmi szerkezetének vizsgálata (Bodnár Gábor); Az életminőség regionális egyensúlytalanságai a visegrádi országokban (Fodor Ákos); A romániai turizmus dinamikája – 2008-2010 (Daniela Popa  – Dorina Ardelean); Egyes gazdasági tevékenységek hatása a környezetre és az egészségre (Florin Dumescu – Ladislau Klein).

Oktatással és annak hatékonyságával foglalkozó tanulmányok: A vállalkozói ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata a Békés megyei fenntartású középiskolákban (Árpási Zoltán – Borzán Anita – Lakatos Vilmos – Szabóné Bohus Márta – Tóth János); Egy felmérés eredményei – végzett hallgatóink véleménye újabb tanulmányokról, illetve a békéscsabai képzésről (Krajcsóné Kraszkó Ilona).

Speciális témacsoportot képeznek: Villanymotor vezérlése digitálisan működtetett esz-közökkel (Végh Sándor); A tűzoltói hivatás megítélése a Mezőkovácsházi Tűzoltóparancsnokság illetékességi területén (Rajos István)

A kötet áttanulmányozva elmondható, hogy színvonalas volt a tavalyi, a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett tudományos konferencia Békéscsabán, és e tanulmányok munkaigényes kutatásokat összefoglaló tartalmuknál fogva a kari tudományos élet folyamatosságát és megújuló képességét is érzékeltetik.