Értelmiségi körökben

A közelmúltban rendezték meg Kósa András, egyetemünk professor emeritusa Értelmiségi körökben (Egy matematikaprofesszor feljegyzései) című novelláskötetének harmadik bemutatóját. Szervezője a Kultúra és Művészet Egyesület volt, a könyvet ismertette és az utána következő több órás eszmecserét Madarász Imre, a Debreceni Tudományegyetem tanszékvezető professzora vezette.

VARGA ZOLTÁN

egyetemi tanár

Madarász Imre kiváló italianista, neves irodalomtörténész, mintegy félszáz könyv szerzője. Kósa professzor könyvét alaposan ismerte, egyórás előadásában a novellákat – mind tartalmi, mind irodalmi szempontból – nagyra értékelte. Szerinte a könyv olyan érdekes, hogy ha valaki a kezébe veszi, nehezen tudja letenni. Felhozta régi természettudósok jelentős irodalmi műveit, és éreztette, hogy az Értelmiségi körökben című könyv is közéjük sorolható.

  Kósa András a szép Kemenesalján volt ifjú, utána egyetemi évtizedek következtek, az utóbbi kettő a mi egyetemünkön. Előtte közel öt esztendőt vendégtanárként külföldön, több európai országban és Dél-Amerikában is dolgozott. Az iskolai, egyetemi és általában az értelmiségi körök rengeteg problémájával, örömével, bánatával találkozott. Emlékező novelláinak jelentős része személyes élményeit örökíti meg. Hangja bölcs, derűs, tiszta és érdekes, szinte a kötetlen beszélgetések hangulatát idézi. Külön érték a könyv szép magyar stílusa, a sok leleményes nyelvi megoldás. Az említett bemutatón többen is arról szóltak, hogy a könyv olvasása során mintha az író mellettük ülve, személy szerint nekik mesélte volna el az izgalmas, gyakran mulatságos, néha elrettentő, de szinte mindig valamilyen erkölcsi tartalmat is magába rejtő történeteket. Ugyanezt fogalmazza meg Kósa professzorhoz írt levelében egyetemünk egyik volt gépészhallgatója:

Tisztelt Professzor Úr! Engedje meg, hogy a napokban történteket megosszam Önnel. Feleségemmel a kecskeméti könyváruházban nézelődtünk, amikor ráakadtam az Ön által írt "ÉRTELMISÉGI KÖRÖKBEN" című könyvére. Nagy büszkeséggel meséltem nejemnek, hogy a könyv szerzője Gödöllőn megbecsült tanárom volt, és alig vártam, hogy hozzáfoghassak az olvasáshoz. Tanár Úr! Jól kibabrált velem, mert nem tudtam letenni. Az érdekesebbnél érdekesebb történetek olvasásába úgy beleéltem magam, mintha Ön mesélte volna. Még így jó tíz év után is előttem van a Professzor Úr kiváló előadásmódja, egyedi orgánuma. [ … ] Elnézését kérem, ha untattam, de engedje meg, hogy gratuláljak Önnek és további munkájához erőt, jó egészséget kívánjak. Szeretnék még sok ilyen élménnyel gazdagodni. Tisztelettel: Renner Tamás okl. gépészmérnök, gyártmány- és gyártástervező

  Néhány téma, kulcsszavakban: a szegedi vasutas intézetben eltöltött két „kemény” esztendő (1942-44); legkedvesebb gimnáziumi osztálytársa, akit horvát vezetékneve miatt Titóval hoztak kapcsolatba, és kicsapták az ország összes középiskolájából (1949); középiskolai és egyetemi kiváló, illetve kevésbé „kiváló” tanárai; magyar professzorok sikerei és botrányai Olaszországban; szemezgetés a diákság rendkívül sokszínű életéből; a hivatal packázásai; a 80-as években nagy port kavart „matematikus probléma”; az egyetemi és a tudományos élet ellentmondásai; olaszországi és chilei történetek stb. Kiemelném azt a két novelláját (Először Rómában, Bizonyos akadémikusi körök), amelyekben – még korábbi munkahelyén – „feljebbvalói” és más „hatalmasságok” példátlan rosszindulattal kívántak ártani neki, de ez a törekvésük fordítva sült el: éppen ezek következtében jutott soha nem remélt lehetőségekhez és sikerekhez.

  Kósa András kapcsolata nem szűnt meg szülőföldjével, alapító elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke a Kemenesaljai Baráti Körnek, Celldömölk díszpolgára. Soha nem engedte el gyökereit; egykori történelemtanára, Koltai Katalin („Katica”) így emlékezik rá, kedvenc tanítványára:

  Sohasem felejtek el egy jelenetet. Az érettségije után, amikor több tanárkollégám – mint az osztály legjobb tanulóját, akit bárhova felvennének – le akarta beszélni a tanári pályáról, a félig még gyerek Kósa András igen meglepő magabiztossággal kijelentette, hogy életét a szülőföldjét is magába foglaló nagyobb közösség, hazánk szolgálatának kívánja szentelni, és erre a legtöbb lehetőséget a tanári pályában látja. Utólag megvallom, büszke voltam magára.

  E szolgálat teljesítésének szándéka Kósa Andrásnak ebből a könyvéből is lépten-nyomon kiviláglik.

  Természetes, hogy a legtöbb novella az oktatást érinti, Kósa professzor nagyon veszélyesnek látja az egyetemi oktatás jelenlegi helyzetét. Az utolsó szóbeli vizsga című elbeszélés bevezető részében a következő lehangoló, de nagyon is reális jellemzését adja a hazai felsőoktatás jelenlegi helyzetének:

  Nem mennék bele annak a részletes boncolásába, hogy a közoktatás öntelt irányítóinak ernyedetlen szorgalma milyen elsöprő sikereket ért el a magyar közoktatás tönkretételében. Az a tapasztalatom, hogy a felvett hallgatóknak talán a negyede van felkészülve a felsőfokú tanulmányokra. A mai felsőfokú tanulmányokra, amelyek gyakran csak töpörödött öcsikéi a hajdan volt világszínvonalú magyar egyetemi oktatásnak.

  Sok tízezer fiatal egyetemista-főiskolás találkozik tanulmányai során rendszeresen olyan problémával, amely nem érdekli, amelynek megoldásához nincs meg az előképzettsége, és a teljesítés szorgalma sem hajtja. Egy magára hagyott, illetve félrevezetett generáció áldozatai. A legnagyobb bűnt azok követik el, akik elhitetik velük (és szüleikkel), hogy olyan világ várja őket, ahol a nem diplomás emberek csak a „futottak még” kategóriába tatozhatnak. És fiatalok tömegeit csalogatják évenként a tudomány meredek hegyeire, megfelelő felkészítés és felszerelés nélkül, arra számítva, hogy a tanárokból álló mentőosztagok a többséget majd csak feltuszkolják, ha nem is a beígért csúcsokra, de legalább azokig az irodákig, amelyek évről-évre lejjebb ereszkedve a hegymászói diplomákat kiállítják.

A könyvet igen széles olvasóközönségnek ajánlom. Bepillantást nyújt – hiteles formában – a 20. század második felének értelmiségi életébe. Várjuk a nagy tapasztalatú, bölcs professzor további feljegyzéseiből álló újabb kötetet.

  A szép, kifogástalan nyomdai előállítású könyv lassan kifogy a könyvesboltokból. Elérhető viszont a kiadónál: Kairosz Kiadó, 1134 Budapest, Apály utca 2/b, illetve a www.kairosz.hu címen.