“Várjuk és elfogadjuk a segítő kezeket” – Beszélgetés Koósné Török Erzsébet főkönyvtárossal

 Koósné Török Erzsébet a Gödöllői Tudományos Könyvtár igazgatói megbízását elnyerve egy évvel ezelőtt látott munkához. Aki figyelemmel kísérte erőfeszítéseit, s főként részese is a folyamatnak, az azt a következtetést vonhatta le, hogy célja eléréséhez - egy modern könyvtár kialakításához - kétfokozatú rakétát kapott. Az első természetesen az igazgatói kinevezés, aminek apropóján a múlt év augusztusában nyilatkozott lapunknak. A második fokozat a rektori megbízás az „Intelligens tanulási környezet létrehozása" intézkedés kidolgozására a Rövid távú Rektori Program keretében. Ez a két fokozat olyan tolóerőt adhat, amely a kívánt pályára emelheti tékánkat a Gutenberg-galaxisban. Most ismét „kapcsoljuk" a könyvtárat, s először arról kérdezzük Koósné Török Erzsébetet, hogy hogy érzi magát nálunk.

B. G.

- Nagyon jól érzem magam. Gödöllőn élek, szeretem a várost, s érzékelem, hogy a kivételes festői- és kulturális környezetben fekvő, jó adottságokkal rendelkező egyetemnek egészen kiváló, nagyon nagy lehetőségei vannak. Mikor reggelente vagy napközben végig megyek a könyvtár impozáns, boltíves tagolású olvasótermein, vagy végig sétálok a belső udvaron a könyvtár főbejáratához, mindig jó érzés van bennem. Az épület, ezen belül a könyvtár bővítését és felújítását követően a legkiválóbb felsőoktatási könyvtárrá válhat, megfelelő tartalommal minden szempontból alkalmas lehet küldetésének ellátására. Nem csak új épületben alakítható ki egy 21. század elején elvárt, korszerű könyvtár. Az új szerep, az elektronikus dokumentum, információ közvetítése mellett a hagyományos könyvtár és tudástár megőrzést kimondottan segíti is ez a környezet.

Ilyenkor gyakran felidéződik bennem az a páratlan egyetemtörténeti adalék, hogy Móricz Zsigmond már 1919-ben arról az ideáról szól Egy koronagyémánt s ezer koldustarisznya című cikkében, hogy a gödöllői uradalmat kell a „magyar földmívesképzés igazi központjává" alakítani (Forrás: Az Est 1919. február 26.). Igaz ez akkor is, ha közben már jóval szélesebb a képzési és tudományos kutatási területe az egyetemnek.

Nem igazán szeretnék felsorolást tenni arról, hogy mit sikerült eddig elérni, megvalósítani céljaimból. Szerintem az az igazi értéke az elért eddigi szerény eredményeknek, ha a hallgatók, az oktatók, kutatók és a külső használók tapasztalják a változást. Bízom abban, hogy több mindent tapasztal az olvasó, az egyetem közössége. A változást a könyvtári környezetben, a könyvtár megjelenésében. Talán már sokan megismerték arculatunkat, (többen jelezték, mennyire jó a „Könyvtárba mentem" feliratunk), s látnak változást a tájékoztató munka kiszélesítésében, a különböző szintű könyvtárhasználati és szakirodalom keresési képzéseinkben. Haszonnal forgatják könyvtári jegyzetünket, olvassák Könyvtári Hírlevelünket, használják könyvjelzőnket. Figyelik, részt vesznek programjainkon, s érzékelik a használókkal, az egyetem különböző szervezeti egységeivel való kapcsolat folyamatos keresését. Értékelik a nagyon várt, s ha nem is olyan régen megteremtett Wireless környezet adta lehetőségeket. Bízom benne, egyszerűen jól érzik magukat a könyvtárban. Az eredményeket pedig csak ez mutatja.

Napokban zajlik a végzős hallgatók kölcsönzött dokumentumainak leadása. Jó hallani, a hallgatók megköszönik a könyvtárosok segítségét, figyelmét.

Az igazi eredménynek tehát az tekinthető, hogy sikerült az elmúlt évben felhívni a figyelmet a könyvtárra, a könyvtári tevékenységre. Arra, hogy mennyi mindenre lehet képes a hallgatók, az egész egyetem szolgálatában. Talán mára tudjuk érzékeltetni, mit is jelent az a törekvésünk, célkitűzésünk, hogy legyen a könyvtár az egyetem életében meghatározó, kiemelt intézmény, igazi szellemi központ. Úgy gondolom, sikerült megfogalmazni egy olyan rövid és hosszú távú programot, amelynek a lényege a következő:

  • csak egy egységes, az egyetem feladatait, célkitűzéseit támogató;

  • valódi igényekre épülő;

  • használókkal együtt alakított;

  • tudásmenedzselő, tudásközvetítő;

  • a jelenlegi és leendő hallgatók számára tanulási központként funkcionáló;

  • az egész életen át tartó tanulás programjának megvalósításában részt vevő;

  • a digitális írástudást, az e-learninget, a távoli hozzáférést támogató;

  • magas színvonalon, integrált, közös felületről (LibPortál) szolgáltató;

  • az egyetemen keletkezett hallgatói, oktatói és kutatói teljes tudásanyagot feltáró, bemutató archívumot (SZIA) létrehozó és működtető;

  • a hagyományos és az elektronikus teljes szövegű adatbázisokat (e-folyóiratokat, e-könyveket) biztosító;

  • minden egyetemi érintettel és országos könyvtári szervezettel együttműködő;

  • az értékekre, az elért eredményekre támaszkodó;

  • folyamatosan fejlődő Egyetemi Könyvtár szervezetet kell létrehozni az egyetem támogatásával.

Úgy gondolom, hogy a könyvtárigazgatói pályázattal sikerült megalapozni a könyvtári feladatokat, rá tudtam építeni a könyvtári illetve a szélesebb értelemben vett intelligens tanulási környezet programját. Igaz, gyorsan hozzá kell tennem, hogy akkor is érzékeltem a feladat nagyságát a jelentősége mellett, de a feladat még az elképzeltnél is nagyobb volt, és a nehézség is nagyobb a megvalósítás során, mint gondoltam a feltételek, az adottságok és a körülmények miatt.

A programalkotás során gyakran lapozgattam Kosáry Domokos könyvtárigazgató dokumentumait, aki mellőztetésének időszakában több éven át dolgozott könyvtárunkban. Mindaz, ami nevéhez kötődik, ma is programunk lehet. Többek között: a könyvtár tudományos műhellyé alakítása; az elvárható tudományos színvonalú tevékenység megszervezése; a rendkívül fontos szakszerű állománygyarapítás és feldolgozás; továbbá a külső kapcsolatok kiépítése, a külföldi kiadványcsere megszervezése, a szakirodalmi bibliográfiai munka és adatszolgáltatás elindítása.

Tervet dolgozott ki az Agrártörténeti Munkaközösség létrehozására, megindította az Agrárirodalmi Szemle című folyóiratot, valamint további kiadványsorozatot, köztük az Agrártörténeti tanulmányokat.

- Milyen új felismeréseket hozott az egy év?

- Más így belülről látni a felsőoktatást. Az előttünk álló számtalan feladat, teendő ellenére hiszek a változásban, a változni akarásban. Abban, hogy a könyvtár legyen több mint az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény. Legyen egy intelligens tanulási környezetet támogató központi szervezeti egység, amelynek meghatározó szerepe van az egyetemi versenyképesség támogatásában.

Örülök, hogy itt is szeretik és kedves színfoltnak tekintik az OTDT-ben gondozott, s magammal hozott bagoly-gyűjteményt, mint a tudás, a tudomány és bölcsesség szimbólumát. A gazdag gyűjtemény számos szép darabbal gyarapodott az elmúlt évben, minden szervezés nélkül. Talán itt is egy közösséghez, a könyvtári közösséghez tartozás szimbólumává válik.

- A Szenátus a Rövid távú Rektori Program végrehajtása során elsőként az Intelligens tanulási környezet létrehozása intézkedés munkaprogramját fogadta el.

- Igen, egyértelműen, egyhangúan támogatásra került a minőségi munka egyik feltételét jelentő intézkedés, azzal a megjegyzéssel, hogy bevezetése, megvalósítása a szükséges feltételek, források függvényében történjen. Ez a másik igazi eredmény: átfogó, mindenre kiterjedő rövid és hosszú távú program kidolgozása. Talán megengedhető, ha megjegyzem, nagy tisztességnek érzem, hogy ezen intézkedés kidolgozásának vezetésére én kaptam rektori megbízást. A létrehozott csoportok megkezdték az egyes intézkedések bevezetésének részletes munkálatait. Ezek közül csak néhányat emelnék ki:

  • az egységes egyetemi könyvtári szabályzatok átfogó, minden területre vonatkozó átdolgozása, köztük a könyvtári munkakörök, feladatkörök kidolgozása, s a betöltésükhöz szükséges kompetenciák meghatározása;

  • jól halad az egyetemi szintű e-learning keretrendszer kidolgozása (első változatát már megtárgyalta az egyetem rektora által irányított Informatikai Bizottság);

  • az Egyetemi Hírszolgálat feladatainak kidolgozása, a sajtó megújítása, amely éppen irányításoddal zajlik, s ennek is elkészült első formája;

  • a könyvtár-informatikai rendszer, a SZIE Archívum (SZIA) építése;

  • a könyvtári tartalomszolgáltatás részleteinek kidolgozása;

  • az elektronikus dokumentumok feldolgozása, a széles körű digitalizálás előkészítése;

  • szakemberek bevonásával készül a magyar, angol nyelvű könyvtári honlap, amely alkalmas szabványos felépítésű LibPortállá való alakításra is;

  • említhetném az elvárt, megfelelő levéltári szervezet feltételeinek tervezését is levéltári szakemberek bevonásával;

  • a tanszéki könyvtárak munkájának áttekintése, állományuk rendezése, az egységes könyvtári rendszerbe való bekapcsolásuk is jól halad - közben felfedeztünk néhány igen értékes és tanulóbarát környezetet, melyeket támogatni kívánunk a közeljövőben.

Ez az első lehetőség arra, hogy megköszönjem mindazok munkáját, akik eddig is kitartóan, nagyon megfeszített szakmai munkával járultak hozzá az intézkedések bevezetéséhez, megvalósításához.

Könyvtárunk programjainak megvalósulását pénzügyileg jelenleg több sikeres pályázat is segíti, összesen valamivel több, mint 8 millió Ft értékben.

Az Egyetemi Könyvtár két tagkönyvtára pályázatot nyert:

  • a régi és ritka könyvek állományvédelmére;

  • a könyvtári minőségfejlesztés elindítására;

  • olvasói elégedettség vizsgálatra;

  • könyvtártörténet megírására;

  • A legnagyobb értékű összeget a „Reneszánsz Év - 2008" keretében meghirdetett pályázattal nyertük el. Ennek keretében a már digitalizált képeink konvertálására és tartalmi feltárására, valamint a digitális tartalmak szolgáltatását lehetővé tevő számítástechnikai eszközök beszerzésére van lehetőségünk. A két tagkönyvtár összesen 1200 képpel járul hozzá a Magyar Digitális Képkönyvtár állományának kialakításához.

Természetesen ezek még nem biztosítják a teljes anyagi forrást a céljaink eléréséhez, programunk megvalósításához. A tartalomszolgáltatást támogató nagy pályázatok kiírása ősszel várható, amelyre nagyon készülünk. Fontosnak tartom megemlíteni, jó tapasztalni, hogy az ismét napirendre kerülő PPP program tervező szakemberei támogatnak egy bővülő, az egyetemhez méltó könyvtári komplexum kialakítását, az egyetem, a hallgatók által igényelt könyvtári, közösségszervező feladatok ellátására.

De mindez csak a kezdet, elindultunk egy általunk legjobbnak gondolt ösvényen, de ezt az utat még végig kell járnunk, együtt, az egyetemmel. Várjuk és elfogadjuk a segítő kezeket ezen az úton.

- A könyvtár programsorozatot indított, amelyben már hallhattunk előadásokat, volt gyakorlati bemutató és konzultáció. Mi lesz a folytatás?

  - „Az Egyetem szolgálatában" programsorozatot azzal a céllal indítottuk, hogy a felvázolt, közösen kidolgozott feladataink megvalósítására, a könyvtárak megváltozott szerepére felkészüljünk. Célunk: alkalmassá válni a SZIE és az országos könyvtári törekvésekben szereplő célok megvalósítására. Azaz alkalmassá tenni a könyvtárakat és könyvtárosokat arra, hogy megfelelhessenek a legkorszerűbb, a használók által igényelt szolgáltatási, kiemelten információszolgáltatási kihívásoknak. A programok egyszerre szólnak a könyvtárosoknak (köztük az intézeti és tanszéki könyvtárakat gondozó munkatársaknak), az egyetem oktatóinak, hallgatóinak (akiknek fontos és szükséges a könyvtár), és szól az egyetem falain kívüli partnereinknek is. Meg kell mutatni magunkat ahhoz, hogy jól szolgálhassunk.

Ősszel folytatódik a sorozat. Egyre gyakrabban szeretnénk szervezni szak- és több tudományterületre kiterjedő adatbázis bemutatókat, az azokban való keresési gyakorlatokat különböző felhasználói szinten (CAB Abstracts, FSTA, Econlit, EBSCO, Science Direct, Web of Science, Spinger Link stb.). Ezek mellett a hagyományos könyvtár értékeit is őrizve könyvbemutatókat, beszélgetéseket is szervezünk. Az SZIE Archívum kialakításának, az e-learninget támogató könyvtár lehetőségeinek bemutatását tervezzük más egyetemek jó példáival, kezdeményezéseivel.

- Hogyan telik majd a nyár a könyvtár életében?

- Nagy munkába kezdünk. Állományrendezést végzünk a szabadpolcos terekben és a raktárakban, az olvasói terek átrendezése is megtörténik, ami az olvasók könnyebb eligazodását, a közös, csoportos tanulást segítik majd. A szépirodalmi állományt is áttekintjük, amely megalapozza a hosszú ideje nem épített állomány ismételt, szerény mértékű gyarapítását. A korábbi évektől eltérően egész nyáron állunk az olvasók rendelkezésére korlátozott nyitva tartással, illetve az öthetes nyári zárás alatt heti egy napos ügyelettel, s folyamatosan fogadjuk könyvtárközi kölcsönzéseket. Várjuk a gólyákat, hogy már az első egyetemi napok alatt könyvtári ismeretekkel is megismerkedhessenek.

Végül köszönettel tartozunk az egyetemi lap, az egyetemi honlap szerkesztőinek, hisz figyelmükkel, folyamatos tájékoztatással, tudósítással jelentősen segítették munkánkat.