Hogyan használjuk az adatbázisokat?
A Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Az Egyetem szolgálatában programsorozat legutóbbi rendezvényén a 21. századi könyvtár állományába tartozó elektronikus szolgáltatások és adatbázisok közül mutattunk be egyet. A résztvevők magas száma is mutatja, hogy az adatbázisok mind az oktatói, mind a hallgatói kört érdeklik. A könyvtár terveiben szerepel az eddigi képzési paletta kiszélesítése, az egyetem által előfizetett adatbázisok népszerűsítése, bemutatása. A könyvtári forrásokat a gólyasétától kezdve, órarendbe épített önálló órákon át vagy a szakórákba illesztve eddig is terjesztettük és népszerűsítettük. Célunk a továbbiakban különböző szakok, különböző hallgatói és oktatói igényeinek megfelelően, és általánosan is a könyvtári források, különösen az elektronikus adatbázisok bemutatása. A most lezajlott rendezvény is ebbe a körbe illeszkedik.
KRISTÓF IBOLYA
tájékoztató könyvtáros, képzésfelelős
November 23-án, hétfőn Kmety Andrea, az Elsevier kiadó magyarországi trénere mutatta be a Science Direct és a Scopus adatbázist.
A Science Direct nemzeti licenc alapján érhető el az egyetem területéről. Az adatbázis az Elsevier kiadó saját kiadású folyóiratait és könyveit tartalmazza. A folyóiratcikkek 1997-től férhetők hozzá teljes szöveggel, a korábbi éveknél csak a folyóirat tartalomjegyzékét és a cikkek rövid tartalmi összefoglalóját, az absztraktot, a referátumot láthatjuk. Könyvekre eddig nem fizettünk elő, így ott csak a tartalomjegyzék tekinthető meg az oldalon. A Science Direct adatbázist nem jellemzi a máskor oly gyakori embargó, így egyes folyóiratcikkeket már a nyomtatott folyóirat megjelenése előtt is olvashatunk az oldalon. Az így talált érdekes cikkre azonban érdemes később is rákeresni, ugyanis a nyomtatásban megjelent verzió eltérhet a kezdeti, még kiadatlan cikktől.
Egy cikk későbbi megtalálását, az irodalomkutatást is segítheti a saját felhasználói profil létrehozása. Ennek a több adatbázisból is elérhető szolgáltatásnak a segítségével elmenthetjük korábbi kereséseinket, emlékeztetőket, témafigyelést állíthatunk be, együtt tárolhatjuk a minket érdeklő, már megtalált cikkeket stb.
Az adatbázis az Elsevier kiadó jellegéből adódóan főleg természettudományi, de kis mértékben társadalomtudományi témában tartalmaz dokumentumokat.
A böngészés és a keresés után a hivatkozások, idézések keresését is bemutatta az előadó. A Science Direct nem citációs adatbázis, de a részletes keresésnél van lehetőségünk a cikkekhez tartozó irodalomjegyzékben keresni. A references-t kiválasztva, az idézett szerző nevét beírva megkapjuk azokat a cikkeket, ahol az irodalomjegyzékben szerepel az adott név. Így az adatbázis lehetőségeit kihasználva hivatkozásokat is kereshetünk. A Science Direct adatbázisban nem építenek szerzői indexet, azaz nincs felsorolva egy betűrendes listában az összes, az adatbázisban előforduló személynév, így adott szerző cikkeire történő keresésnél próbálkozni kell a különböző névalakokkal.
Az adatbázis az egész egyetem területéről elérhető (az összes karról) az EISZ-en keresztül, vagy közvetlenül a http://www.sciencedirect.com címről. Mindkét esetben IP-cím alapján lehetséges a hozzáférés, de az EISZ (http://www.eisz.hu) oldalán még egyéni regisztráció is szükséges.
A másik bemutatott adatbázis az Elsevier által forgalmazott Scopus. Ez a bibliográfiai adatbázis, ami kb. 4000 kiadó, valamint konferenciák anyagát tartalmazza, főleg hivatkozáskeresésre használható. Az adatbázis a h-indexet használja a hivatkozások mérésére. A Scopus adatbázis az egyetem területéről nem hozzáférhető, de a http://www.scopus.com oldalról elérhető az Author Preview, ahol egy keresés erejéig, a találati lista első 20 elemét meg lehet jeleníteni (ha a találati listában szeretnénk további kattintásokat végezni, azt már nem engedi a rendszer).
A rendezvényen felmerült az adatbázisok előfizetésének kérdése, hogy miket fizet elő az Egyetem. Tájékoztatásként Koósné Török Erzsébet igazgató elmondta, hogy 2009-től az idén már 10 éves Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) program az eddiginél szélesebb kört felölelő, nyílt konzorciummá alakult át. Az EISZ nemzeti program központilag, nemzeti licenc alapján nemzetközi és magyar információforrások használatát teszi lehetővé többek között a felsőoktatás hallgatói, oktatói és kutatói számára. A program központi finanszírozója, támogatója az OKM, az MTA és az NKTH. 2009-től a felhasználókat érintő legfontosabb változás az, hogy csak az Egyetem által igényelt és támogatott adatbázisokhoz férhettünk hozzá, mivel az EISZ keretein belül elérhető adatbázisok előfizetési díjához az igen jelentős központi források biztosítása mellet a tagintézményeknek - különböző számítási módok alapján - önrésszel kell hozzájárulniuk. A Szent István Egyetem az EISZ alapító tagja, karaival az önrésszel fizetett adatbázisok használatára jogosult intézmény. Erről részleteket az EISZ és a könyvtárak honlapjain olvashat az érdeklődő.
Nemzeti licenc keretében van előfizetésünk az EISZ felületéről elérni a most bemutatott Science Direct adatbázist. Így férünk hozzá a szintén multidiszciplináris, de az impakt faktorokat, hivatkozásokat is tartalmazó Web of Science adatbázishoz, valamint a Springer kiadó könyveit és folyóiratait tartalmazó multidiszciplináris SpringerLink adatbázishoz. A felületről elérhető még a Lecture Notes in Computer Science adatbázis tartalma 1997-2008-ig. Szintén az EISZ felületéről lehet hozzáférni az agráradatbázisokhoz, így az állattannal foglalkozó Zoological Record, a mezőgazdasággal és kapcsolódó tudományterületekkel (gazdaság, kereskedelem stb.) foglalkozó CAB Abstracts, vagy az élelmiszeripari FSTA adatbázisokhoz. További elérhető adatbázis az Egyetem számára igen fontos Econlit elektronikus bibliográfiája, melynek indexei több mint harminc év közgazdasági irodalmát fogják át a világ minden tájáról.
Az EISZ használata többféleképpen is korlátozott: az IP-cím ellenőrzése mellett regisztrációt is igényel, ugyanis csak saját felhasználónév és jelszó segítségével lehet belépni az oldalra. Ott azonban a friss, külföldi szakcikkeket is tartalmazó nemzetközi adatbázisok mellett szakszótárak és nyelvi tesztek is elérhetők.
A megjelent nagyszámú érdeklődő is mutatta, hogy a modern könyvtári szolgáltatásokra, az adatbázisok reklámozására, népszerűsítésére szükség van. Terveink között szerepel a tavaszi félévben egy sorozat, amikor az egyetem területéről elérhető adatbázisokat mutatnánk be. Ehhez kérnénk az Önök segítségét is: milyen témájú adatbázisokat mutassunk be? Valamint az adatbázisok hiteles bemutatásához releváns, valós keresésekre is szükség van, ebben is várjuk az Önök javaslatait! A szervezett, előre meghirdetett alkalmakon kívül akár egyéni konzultációra is van lehetőség, vagy szakórába beillesztett könyvtári sétára, forrásbemutatóra, önálló könyvtári órára!
Ezúton is nagyon köszönjük érdeklődésüket, hogy megtisztelték rendezvényünket!
