Dr. Solti László rektor: „A döntés után megyünk előre”

  - Szeptemberben közöltük félidős beszámolóját a rektori program végrehajtásáról, amelyben a következő feladatokat is kijelölte, köztük azt, hogy pontot kell tenni a gödöllői kampusz PPP konstrukcióban történő felújításának ügyére (vagy más alternatívát keresni), s kezdeményezni a budapesti képzési helyszínek szűkös ingatlanhátterének megoldását. A Szenátus október 21-én nagy többséggel támogatta a PPP projektet, ami jó belépő a rektori ciklus második felébe. Miért kellett erre ennyit várni?

  - Hogy miért kellett várni, az nem magyarázható el egyetlen mondatban. Rektori megbízatásom kezdetén már aláírt szerződés volt a Maszer Rt-vel, a cég szerette volna azonnal elkezdeni a bontást. Az ösztönöm mégis azt súgta, hogy alaposabban nézzek utána a projektnek, mert talán nem is olyan szép a menyasszony, mint amilyenre festik. Bizony kiderült, hogy a szerződés elég sok szempontból hátrányos volt az egyetem számára, erről az általam fölkért ügyvédi iroda ötoldalas listát adott, de ami még fontosabb: a Maszer nem tudta felmutatni a szükséges bankgaranciát. Képviselői ugyan már sejtették, hogy felszámolás-közeli állapotban vannak, de amikor erre egyenesen rákérdeztem, hevesen tagadták. Ha akkor beengedtem volna őket bontani, akkor most itt állnánk egy másfél éve szétvert aulával - ott akarták elkezdeni a munkát - és esélyünk sem lenne, hogy a bontás fejében rajtunk behajtott összegeket valaha is visszakapjuk. Szerencsénk volt - kizárólag azért tudtunk ebből veszteség nélkül kiszállni, mert a Maszer felszámolás alá került. Ismét meg kellett tehát hirdetni a tárgyalásos közbeszerzési eljárást és ennek a lebonyolítása sok időt igényelt. 

A PPP közismerten sokat vitatott konstrukció, nemcsak nálunk, hanem másutt is. Akárcsak a közbeszerzést, ezt is körüllengi a korrupció gyanúja. A Gazdasági Tanács legutóbbi ülésén a Kincstár képviselője kifejtette, hogy az ajánlat az egyetem számára megfontolandó lehet, de az állam számára kétségkívül drága a PPP konstrukció. A rektornak azonban nem az államháztartás egyensúlyát, hanem a rá bízott egyetem érdekeit és szempontjait kell szem előtt tartania, hogy a dolgozóknak fizetést tudjunk adni, az infrastruktúra pedig vonzó legyen a jelentkező hallgatók számára. A közelmúltban Bajnai Gordon miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy több PPP-projektet nem hirdetnek meg. A Szent István Egyetemé lehet az utolsó, ami megvalósítható, mert a Maszeres projekt bedőlt ugyan, de a szerződésünk a kormánnyal jogfolytonos. Ettől kezdve kényszerpályára kerültünk, ugyanis nyilvánvalóvá tették, hogy más forrás nem fog megnyílni a közeljövőben. Azt is tudjuk, hogy az egyetem gödöllői kampuszának, egyben központjának az infrastruktúrája rendkívül leromlott, versenyhátrányt okozó.

  - Gazdasági válságban (is) élünk. Egy éve még Magyarország fizetőképessége forgott kockán. A minap egy félreütött tőzsdei ügylet miatt tíz forintot zuhant a magyar fizetőeszköz értéke. Az egyetem egyszemélyi felelős vezetőjeként nyilván nem mindegy az Ön számára, milyen kötelezettséget vállal.

  - Nagyon sok mindenen múlik, hogy az ember egy-egy döntését megelőzően mennyit gondolkodik, ez kétségtelenül összefügg az összeg nagyságával. Most egy közel 7 milliárd forintos projekt mellett kell elköteleznie magát 20 évre az egyetemnek. Ha ezt egy felelős vezető nem gondolja át alaposan, akkor nagyon rosszul teszi. Nem csak a saját ciklusomért van felelősségem, mert ha bármi baj történik, annak a következményeit az utánam következő rektoroknak kell viselniük.

  - A Szenátus ülését megelőző Gazdasági Tanács ülésen tartózkodott, sőt úgy tudjuk, azt mondta, döntése inkább a nem irányába hajlana.

  - Igen, ez így volt. De hadd tegyem hozzá, hogy volt olyan ülése is a Gazdasági Tanácsnak, ahol a testület több tagja ellenezte ezt a konstrukciót, ugyanis hátrányosnak tartották az egyetem számára. Korábban pedig azt a Maszer-szerződést támogatták, amelyről már szóltam. Nemcsak nekem nehéz tehát döntenem.

  - Az anyag szenátusi előterjesztésekor is elmondta, még mindig nem tudja, hogy hogyan fog szavazni.

- És most sem tudom biztosan, vajon helyesen döntöttem-e vagy sem! A bevezetőben igyekeztem érzékeltetni, hogy én itt nem tudok jól dönteni. Az igennek és a nemnek is vannak előnyei és árnyoldalai. A tétet számomra még az is emelte, hogy ha első nem gödöllői rektorként nemmel szavazok, akkor az a vád érhet, hogy külső karról jött vezetőként nem a gödöllői karokat és az integrált egyetem székhelyét tartom fontosnak, sokkal inkább a „külső" karok ellenérdekeit és félelmeit. Ha viszont igennel döntök, akkor a „külső" karok mondhatják, lám, bekerült a rektor az egyetem székhelyére és azonnal elfelejtette a nem gödöllői karok szempontjait. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, a Szent István Egyetem azon kevés felsőoktatási intézmény közé tartozik, amely a béreket, közüzemi díjakat, adókat, közterheket mindig időben fizette és fizeti, likviditása az utóbbi időben soha nem került veszélybe. A PPP-vel épp ezt a likviditást nem akartam veszélyeztetni. Bár tudjuk, hogy vannak milliárdos hiányokkal küzdő egyetemek, amelyeket a mindenkori kormányzat úgysem enged bedőlni, nekünk azonban kockázatos lenne erre alapoznunk.

  - Végül is mi nyomott többet a latban, aminek a hatására a projekt mellett tette le a voksát?

  - Több okból választottam mégis az igent. Beláttam, hogy a Szent István Egyetem székhelyének leromlott állapota az egyetem állapotát is szimbolizálja. A karoknak is érdekük, hogy a központ rendben legyen. A másik: ha nemet mondunk, akkor előbb-utóbb ugyanolyan összeget kellett volna fizetni a közös kasszából (és annak a felét nem fizette volna az állam) olyan javításokra, amelyek a beszakadt tető, a beázott plafon vagy az elárasztott pince miatt váltak volna szükségessé. A toldozás-foltozás pedig rendszerint többe kerül, mint egy teljes körű felújítás. Az is fontos információ volt, hogy az oktatási kormányzat megemeli a PPP projektek költségeihez adandó hozzájárulását. Mellesleg a szenátus olyan jelentős többséggel szavazott a projekt mellett, hogy az én szavazatom nem döntött volna el semmit.

  - Meglepte az igenek ekkora aránya?

  - Igen, sokkal szorosabb eredményre számítottam, sőt azon sem csodálkoztam volna, ha nem kap többséget.

  - Minek tulajdonítható ez?

  - Gondolom, ugyanazoknak az érveknek, melyek az én döntésemet is befolyásolták: a karok figyelembe vették az egyetemi összérdeket. Ugyanakkor kimondva vagy kimondatlanul azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a következőkben azokra a karokra kell fordítani a megszerezhető forrásokat, amelyek kimaradtak a PPP-ből. Fejlesztésre van szükség az Ybl Miklós Építéstudományi Karon azért, hogy el tudják helyezni a hallgatóikat és az Állatorvos-tudományi Karon azért, mert annyira lepusztult az infrastruktúra. Fontos jelzésnek tartom, hogy a nem gödöllői karok képviselői elfogadták: a gödöllői kampusz felújításának terheit nem csak az itteni három egységnek kell viselnie, hanem a központ részesedésének arányában a többi karnak is. Ez az attitűd, ez a bizalmi tőke ígéretes az egyetem jövője szempontjából. Úgy vélem, rektorként sikerült partneri viszonyt kialakítanom a kari vezetőkkel. A bizalom fenntartása állandó egyeztetést igényel.

  - A projekt bonyolítója, az Épber Zrt. kihirdette a közbeszerzési eljárás eredményét. Mi lesz a következő lépés?

  - Szerződést kell kötni, majd elkészíteni a részletes terveket. A demokrácia szabályai szerint a döntés után az összes eddigi kételyemet elásom és megyünk előre. Megpróbálom a projektet a lehető legsikeresebben megvalósítani, a legtöbbet kihozni belőle műszakilag és biztosítani hozzá a fedezetet az egyetem költségvetésében. De azért még egyszer elmondom, nagyon nehéz szívvel hoztam meg a magam döntését. Júniusban nemet mondtam volna, de az Oktatási és Kulturális Minisztérium javasolta, hogy még egyszer fontoljuk meg a döntést. Igaz, ha nem fogadtuk volna el, akkor talán most azt érezném, hogy elmulasztottunk egy soha vissza nem térő lehetőséget.