Emlékezés dr. Prieger Károlyra

Dr. Prieger Károlyra, a GATE volt tanárára, a gödöllői kollégium egykori igazgatójára emlékeztek május 6-án, 70. születésnapján. Az eseményen családtagjai jelenlétében leleplezték portréját.

 

– Régóta készültem rá, hogy összehívjam a régi munkatársakat – mondta a meghitt hangulatú találkozón dr. Bujáki Gábor kollégiumi főigazgató, aki ezt megelőzően az alagsortól a tetőtérig végigvezette vendégeit „birodalmán”.

– Köszönöm az elődömnek, hogy a rá való emlékezés összehozott bennünket – folytatta a házigazda. – Mindenki úgy születik – ebben hiszek –, hogy feladata van a világon. Prieger Károly a rá szabott munkát el tudta végezni. Működése alatt a kollégium háromszor nyerte el a kiváló címet – ez a mi területünkön Pap Laci teljesítményével ér fel, aki három olimpián szerzett aranyérmet.

Dr. Szemán László egyetemi docens a tanár kollégára is emlékezett.

– 1970-ben, elsősként kezdtem a TDK munkát a Földművelés- és növénytermesztéstani tanszék gyepgazdálkodási csoportjánál, s így kerültem vele is kapcsolatba. Barcsák tanár úrral új gyakorlati oktatási tematikát alakítottak ki. Az elméleti alapokra építették a mérnöki feladatokat, a gyakorlatnak átadható tudás szem előtt tartásával. Ma sem lenne rossz, ha tudnánk, pontosan mit is kíván a gyakorlat, milyen mérnökre van igény. Harmadéves koromban én lettem az Mg. Karon az első diák TDK titkár, és mint diákvezetővel, megosztotta velem a szobáját. Ez akkor olyan természetesnek tűnt nekem, pedig a mából visszagondolva nem mondanám, hogy ez akkoriban bevett oktatói szokás volt.

Prieger Károly működése alatt sokat erősödött a kollégiumi önkormányzat. Évfolyamfelelős kollégiumi titkárként vettem részt a munkában, majd a végzés után nevelőtanárként folytattam. Elvárta a ránk bízott hallgatóság nevelését. Valahogy úgy, hogy a hallgatók helyett semmit sem csinálunk meg, de segítjük a tevékenységük eredményességét. A reális kérések teljesítése elől nem zárkózott el és, ha úgy alakult, megvédte az embert a kari vezetéstől is.

Nagy Miklós, a kollégiumi önkormányzat kortárs vezetője Szemán Lászlóhoz hasonlóan hiteles embernek ismerte Prieger Károlyt, akinek nagy presztízse volt a hallgatók előtt.

– A 80-as évek derekán, amikor az egyetemen és a nagyvilágban egyaránt komoly változások előszelét lehetett már érezni, ő igyekezett felkészíteni bennünket az új helyzetekre – emlékezett. – Életem egyik fordulópontja várt rám itt és én igyekeztem elsajátítani vezetői szemléletét, magatartását. Tanácsai közé tartozott, hogy „figyelj oda az emberekre és a termelésre” – azaz a gazdálkodásra, ami alapvetően befolyásolja a kollégiumi élet lehetőségeit. A másik útmutatása az volt, hogy folyamatosan változásra van szükség; változást kell szervezni, hogy a hallgatók jó és dinamikus közegben érezzék magukat. Ebből fakadt az az „irányelv”, hogy szoros kapcsolatokat kell ápolni a környező, többségében lányokat tanító felsőoktatási intézményekkel. Prieger Károly gondolatai vezettek oda, hogy a felsőoktatási kollégiumok közül elsőként a GATE-n alakult ki valódi diákönkormányzat, s itt lépett „hivatalba” először választott igazgató. Erre építve lehettem sikeres diákvezető.