Visegrádi konferencia

Május 24-27. között rendezték meg Gödöllőn, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetének szervezésében a „DEVELOPMENT PROSPECTS OF RURAL AREAS LAGGING BEHIND IN THE CEE REGION” című, az International Visegrad Fund pénzügyi támogatásával megvalósult tudományos konferenciát és PhD workshopot.

A konferencia elsősorban a kelet-közép-európai, azon belül is a Visegrádi országok szakmai találkozója volt, amely tekintetben Gödöllő hagyományt teremtett azzal, hogy idén második alkalommal rendezett ezen országoknak tematikus konferenciát. A hátrányos helyzetű térségek gazdaságfejlesztési lehetőségeinek témaköre nemcsak az említett országok szakembereit vonzotta. Érkeztek résztvevők Ukrajnából és Oroszországból is. A közel 70 résztvevő az alábbi két szekcióban tartott előadást:

  1. A regionális gazdaságfejlesztés és a vidéki térségek fejlesztésének lehetséges elméleti, módszertani vonatkozásai.

  2. Esettanulmányok, illetve gyakorlati szempontok érvényesülése a hátrányos helyzetű térségek fejlődésében. A regionális fejlődést célzó intézkedések sikeressége, hatékonysága a Visegrádi országokban az EU csatlakozást követő időszakban. Elért eredmények, sikertörténetek.

A konferencia általános céljai:

  • a szakmai kapcsolatok elmélyítése a regionális és vidékfejlesztéshez kapcsolódó intézmények, kormányzati szervek, illetve az üzleti szféra között,

  • tapasztalatcsere az akadémiai, a közszféra és a vállalkozói szféra között a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlesztését célzó közös kezdeményezések, beavatkozások megvalósítása érdekében,

  • a Visegrádi országokban alkalmazható közös regionális- és vidékfejlesztési módszerek kialakítása.

A konferenciát a PhD hallgatók számára szervezett workshop követte, mely során a hallgatók ellátogattak a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar által „örökbefogadott” 4 hátrányos helyzetű Nógrád megyei zsáktelepülésre. A települések vezetői, illetve helyi szakemberek segítségével betekintést nyertek a települések életébe, gazdasági, társadalmi jellemzőibe. Ezt lehetséges fejlesztési irányokat fogalmaznak meg közösen a helyi adottságokra alapozottan, figyelembe véve a különböző országok gyakorlatait is.

A résztvevők jelzései alapján egyértelműen sikeresnek tekinthető mind a két rendezvény. Ezekre építve az Intézet további tudományos együttműködést tervez a Visegrádi országok megjelent felsőoktatási intézményeinek képviselőivel a területi folyamatok vonatkozásában.