Zöld Forgatag vs. Koppenhágai Klímakonferencia
SZABÓ BOGLÁRKA
III.. évf., természetvédelmi mérnök szak
A globális klímaváltozás fogalomkörét azt hiszem, mindenki ismeri, hallott már róla, hiszen akarva-akaratlanul, nap mint nap „belebotlik" az ember, lassan beékelődik mindennapjainkba. Hogy miként kapcsolódik a témához a Zöld Forgatag? Erről később lesz szó, előtte kicsit ugorjunk vissza a történelemben, nézzük meg, hogyan is alakult napjainkig a klímaváltozás története, ismerjük meg a főbb eseményeket!
A második világháború után került a figyelem középpontjába a népességnövekedés, és a környezet súlyosbodó megterhelésének negatív hatása. Ezen globális problémák megoldására egyre több vonalon indultak meg nemzetközi környezetvédelmi intézkedések, cselekvések. Az első ilyen, a környezet megóvásával kapcsolatos program kidolgozására 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferencián. Az 1979-es Genfi Egyezményben a szakemberek már kimutatták egyes, az emberi tevékenység által kibocsátott gázok káros hatását. 1988-ban az ENSZ Környezeti Programja és a Meteorológiai Világszervezet létrehozta az Éghajlat-változási Kormányközi Testületet (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC), mely 1990 óta hatévente adja ki a témában a leghitelesebbnek nevezhető értékelő jelentését. Az első IPCC jelentést követte a legfontosabb világkonferencia, melyre 1992-ben került sor Rio de Janeiróban, ahol az egyik legfontosabb megállapodás egy keretegyezmény volt a globális felmelegedésről és éghajlatváltozásról, mely kötelező érvényű csökkentést ír elő a széndioxid-, metán-, és más üvegházhatású gázok kibocsátásáról az aláírók számára. 1997-ben Kiotóban került sor a káros üvegházhatású gázok kibocsátásának és csökkentése mértékének pontos meghatározására, de ez csak a fejlett országokra nézve kötelező, a fejlődő országok számára nincs számokban meghatározott célkitűzés. Ezt a jegyzőkönyvet viszont az Egyesült Államok és Ausztrália nem hagyta jóvá.
Mára világossá vált a résztvevők számára, hogy körülbelül 50%-os kibocsátás-csökkentést kell elérni az üvegházhatású gázok terén 2050-ig annak érdekében, hogy a felmelegedés mértéke az átlagos 2 °C-os növekedés alatt maradhasson. Ezt az értéket tűzték ki célul a 2009. decemberi koppenhágai COP-15 klímakonferencia házigazdái. Továbbá, hogy ehhez a vállaláshoz minél több ország csatlakozzon (fejlett országok, mint például az Egyesült Államok és a fejlődő országok közül a legfontosabbak: Kína, India, Brazília).
Az utóbbi klímakonferenciának lehettek részesei a 2009. novemberi Zöld Forgatag szervezői. A Zöld Forgatagot Jeff Loudinsky, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének főkonzulja köszöntötte. Az eseményről az amerikai nagykövetség videót is készített, amelyet később a Koppenhágai Klímacsúcson is bemutattak. A Zöld Forgatagot ugyanis az Európa szerte általuk támogatott, a klímaváltozás témáját felölelő civil rendezvények három legjobbja egyikeként tartják számon.
Úgy vélem, hogy ez egy igazán nagy elismerés nemzetközi szinten. Éppen ezért a Zöld Forgatag szervezői részére 2009. decemberében a budapesti amerikai nagykövetség fogadást rendezett a Bank Center épületében, melyet a főváros egyik legimpozánsabb épületeként tartanak számon. Az itt jelen lévőknek élő videó-kapcsolat segítségével lehetőségük nyílt különböző kérdéseket feltenni a klímacsúcs amerikai küldöttjeinek, mint például: Zéró-karbon-e a Klímacsúcs?; Hogyan fogják a vállalások során bekövetkező konfliktusokat kezelni?... stb.
Fontosnak tartom, hogy hazánkban is egyre többen ismerjék meg e problémakört és a mindennapjainkban ellene, vagy a hozzá való alkalmazkodás érdekében tehető dolgokat. Kicsiktől a nagyokig egyre érdeklődőbbnek kellene lenniük az embereknek a helyi és globális környezetvédelmi problémák iránt, melyek megoldásában segítséget nyújthatnak a környezeti nevelési programok, előadások.
