Dr. Barcsák Zoltán
(1932-2008)
Tisztelt Gyászoló Családtagok! Tisztelt Barátok, Tanítványok, Munkatársak és Ismerősök!
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának egy vezető professzorától és nagy tiszteletnek örvendő oktató egyéniségétől búcsúzunk a ravatalnál. Barcsák professzor úr egykori tanítványaként és a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának vezetőjeként szeretném a diákjaiért munkálkodó tanár, az elhivatott kutató, és a közéleti tevékenységet folytató ember pályáját összefoglalni.
Barcsák Zoltán 1932-ben itt, Arnóton született, gazdálkodásból élő családban. Itt ismerkedett meg a mezőgazdasággal és kötelezte el egy életre magát annak megismerése és művelése mellett.
1947-1949 között a Miskolci Aranykalászos Mezőgazdasági Iskolába járt, majd 1949-52 között a Putnoki Mezőgazdasági Gimnáziumban ill. átalakult technikumban tanult és érettségizett. Mivel kevés volt a putnoki technikum tanereje, már itt, tanulóként részt vett a mezőgazdasági szakemberek oktatásában.
Ezt követően 1952-től 1957-ig a Budapesti, majd a Gödöllői Egyetem Agronómiai Karán volt hallgató. Előbb botanikából végzett tudományos diákköri munkát, majd III. éves korától Gödöllőre kerülve Baskay Tóth Bertalan tanár úrnál a gyepgazdálkodásból.
A diploma megszerzését követően 1957-ben gyakornokként a Növénytermesztéstani Tanszékre került. Végigjárta az egyetemi ranglétrát: 1960-ban egyetemi tanársegédi kinevezést kapott, 1964 és 1973 között egyetemi adjunktusként, majd 1973-tól egyetemi docensként dolgozott. Az egyetemi tanári kinevezést 1988-ban kapta meg.
1973-tól 1989-ig a Gyepgazdálkodási-csoport vezetője, majd 1990-től az ország első Gyepgazdálkodási Tanszékének alapítója és 1996-ig tanszékvezetője volt. A tanszékalapító professzor nyugdíjba vonulása után 1998-ban, életműve elismeréseként az egyetemtől emeritus professzori kitüntető címet kapott.
Oktatói pályájának kezdetén a gyepgazdálkodás gyakorlati oktatásában vett részt, majd 1970-től folyamatosan bekapcsolódott a gyepgazdálkodás előadásainak tartásába is. A tanszékké válás idején tulajdonképpen már 3 karon folyt a gyepgazdálkodás oktatása. Ezen túlmenően a Talajvédelmi szakmérnöki képzésben „Legelők és rétek talajvédelme" c. tárgyat, valamint a Takarmánygazdálkodási szakmérnöki szakon a „Gyeptermesztés és hasznosítás" c. tárgyat is oktatta.
Sajátos oktatói stílusát, érthető és élvezetes magyar nyelven tartott előadásait a hallgatóság is megbecsülte. A Mezőgazdaságtudományi Karon az évfolyam legjobb oktatójának járó ezüst vándor kupát a hallgatók évenként ítélték oda a legjobb oktatónak. Barcsák tanár úr a Gyep tárgy oktatásért 4 alkalommal kapta meg az évfolyam legjobb oktatója címet és egymás után 3 évben történő elnyerés következtében véglegesen megtarthatta a kupát.
Az oktatói munka mellett alapvető volt a tananyagok elkészítése is. 1973-ban a Barcsák, Baskay és Prieger szerzőhármas írta meg a Gyeptermesztés és hasznosítás című szakkönyvet, ami egyben tankönyvként is szolgált. Ez a könyv nívódíjban részesült.
Azután 1986-ban került sor Barcsák és Kertész: Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás című rövidített szakkönyv kiadására. Ezeken túlmenően több megyei ill. országos kiadású szakkönyvben a gyomirtás, műtrágyázás, a gyep története témakörök társzerzője, illetve részt vett a Biogyepgazdálkodás fejezet megírásával a Biotermesztés c. első ilyen jellegű szakkönyv írásában is.
A gyepgazdálkodási kutatást a tanszéken mint tudományos diákkörös, illetve diplomaterves hallgató kezdte el. A kutatás iránya a gyepek vegyszeres gyomirtása és a műtrágyázási kísérletek eredményeinek feldolgozása volt. Doktori értekezését 1961-ben „summa cum laude" eredménnyel védte meg. Ezt a témát tovább fejlesztve a „Vegyszeres gyomirtás és műtrágyázás hatása a gyep cönológiai összetételére" címmel a Tudományos Minősítő Bizottság előtt 1969-ben védte meg, illetve szerezte meg a mezőgazdaságtudomány kandidátusa címet.
Ezek után munkatársaival együtt a „Domb- és hegyvidéki legelők javításában", mint az országos kutatási program egyik jelentős témájával foglalkozott. 1981-től a „Gyepek komplex javítása és a húsmarhatartás gyepre alapozása" c. országos kutatási téma keretében dolgoztak. A kísérleti eredmények alapján munkatársaival két fontos országos szinten is jelentős témát, ill. gyepjavítási módszert alakítottak ki.
Barcsák professzor és munkatársai 1980-tól kezdődően újszerű gyepkutatást végeztek, nevezetesen a legfontosabb gyepnövények ízletességi vizsgálatát szarvasmarha és juh esetében. Ezek a 10 éves vizsgálatok jelentős új felismerésekhez vezettek, mert nem csak a beltartalom, hanem az állatok általi kedveltség is fontos szempontja kell, hogy legyen a gyepek telepítésének, illetve kezelésének.
Dr. Barcsák Zoltán a Mezőgazdaságtudományi Kar vezetésében dékánhelyettesként 10 éven át, 1984-től 1994-ig tevékenykedett. Oktatási dékánhelyettes, általános és továbbképzési dékánhelyettesi feladatokat látott el. Ezen túlmenően 1993-tól rektori megbízás alapján az egyetem tanüzemének főigazgatója volt. 1979-től 1982-ig a GATE Kollégiumi főigazgató teendőit is ellátta.
Szakmai elismertségét jelzi, hogy 1994-től 3 éven keresztül az Abaúji Charolais Rt. igazgató tanácsának elnökeként is tevékenykedett. Tagja volt a Mezőgazdasági Igazságügyi Szakértői Bizottságnak, ezen belül a Növénytermesztési Albizottságának elnöke is volt. A MAE Országos Gyepszakosztályának 1976-tól elnökhelyettese volt.
Külföldi kapcsolatokat alakított ki a Nyitrai Főiskolával, az Olsztyni Mg.-i Főiskolával, a krakkói Mezőgazdasági Főiskolával, a berlini Humbold Egyetemmel, a stuttgarti Hohenheim Egyetemmel és az ausztriai Gumpensteini Kutatóintézettel.
A „Mezőgazdaság kiváló dolgozója" miniszteri kitüntetést 4 alkalommal, a „Kiváló munkáért" kitüntetést 1986-ban, az „Egyetemi ifjúságért" egyetemi emlékplakettet 1975-ben, a „Baskay Tóth Bertalan emlékérmet" 1986-ban kapta meg. A MAE keretében végzett tevékenységéért a „MAE Aranykoszorús" kitüntetésben 3 alkalommal részesült.
Munkásságának elismeréseként a Földművelési tárcától a Nagyváthy János-díjat 1993-ban, az Újhelyi Imre-díjat pedig 1999-ben kapta meg.
A Nyitrai Főiskola fennállásának 50. évfordulója alkalmából a közös munka elismeréseként, az egyetem kitüntetését, az Universitas Agriculturae Nyitra kitüntető címet és oklevelet adományozta részére a nyitrai egyetem tanácsa.
Barcsák professzor úr a szakma iránt mélyen elkötelezett emberként, feladatokban és eredményekben gazdag, iskolateremtő pályát futott be. Részese lehetett a mezőgazdasági mérnökképzés egy olyan időszakának, amikor a magyar mezőgazdaság a legdinamikusabban fejlődött, és az agrárágazat fénykorát élte. Munkájával és személyiségével hozzájárult és alakította a minőségi oktatást, és azt a képet, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karát az ország vezető intézményévé tette.
Dr. Barcsák Zoltán egy kis faluból indulva jutott el az egyetemi tanári katedráig, miközben sikeresen megfelelt kora kihívásainak. Utódaiként szakmai örökségét megőrizzük, a ma hallgatóit, a jövő szakembereit az ő nyomdokain is haladva tanítjuk.
Nyugodj békében Professzor Úr!
(Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, dékán megemlékezése
a július 5-én elhunyt dr. Barcsák Zoltán július 12-i temetésén hangzott el.)
