„A szabad szólás bátorítása”
Vége az őszi szünetnek, de szerencsére tanáraink biztosítják, hogy ne legyenek monotonak a mindennapjaink. Hiszen az iskolai időszak nemcsak tanulásból áll: a felhőtlen beszélgetések, sikereink mellett iskolai és magánéleti problémáinkat hurcoljuk magunkkal, vitázunk, olykor veszekszünk egymással. De tudunk-e civilizáltan vitázni? Ismerjük-e önmagunkat és másokat annyira, hogy tudjuk, mit mondhatunk és hogyan? Érdemes-e energiát belefektetni abba, hogy a másikat meggyőzzük álláspontunk helyességéről? Egyáltalán, van igazság, és van lehetőség a kompromisszumra? Ezeken a kérdéseken gondolkozhattunk el november 16-án egy disputa-napon az Apponyi-teremben.
Nem volt hagyományos tanítás, mégis sokat tanultunk: türelemről, véleményformálási lehetőségekről, egymásról és egymástól. A gimnazisták a napot önmegismerő és csoportépítő játékokkal kezdték. A közösségformálás sosem késő, persze, a legjobb kilencedikben, amikor még ismeretlenek vagyunk egymásnak. Jól szórakoztunk, miközben talán elindult közöttünk valami, amit osztályközösségnek nevezünk.
A nap további részében a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány pályázati programja keretében az osztályok képviselőitől a formális vita egy-egy építőkövét láthattuk: megértettük, milyen a jól felépített teljes érv, amit be tudunk majd vetni például a tanárainknál is, hogy miért ne írjunk dolgozatot. Érvek-ellenérvek hangzottak el egy-egy állításra, majd egy kerekasztal-beszélgetésnek lehettünk tanúi. Igen életszerűen formálták meg a 11-esek a képviselőasszony, az étteremtulajdonos vagy az élelmezésvezető szerepét a felvetett probléma megbeszélésekor.
A nap legkülönlegesebb eseménye a Karl Popper-féle formális vita megelevenítése volt. Ezt a szabályokon nyugvó vitaformát a DIA munkatársa, pályázati programunk mentora, Mikó Gábor készítette elő és vezényelte le. A „Sorsunkért mi vagyunk a felelősök” tételmondat felcsigázta mindenki érdeklődését. A támogató oldalon álltak a harmadéves főiskolai hallgatók, velük szemben a végzős gimnazisták képviselték az ellenző oldalt. Érveikkel saját igazukról akarták egymást és a közönséget meggyőzni, kérdéseikkel pedig ellenfeleik állításait meggyengíteni. Felkészülten és tájékozottan álltak ki mind a hatan a közönség elé. A meghívottak közt a gimnazistákon kívül az iskola 8. osztályos tanulói, a harmadéves tanító szakos hallgatók és tanáraink, oktatóink is jelen voltak, s vitanapunkat megtisztelték jelenlétükkel a Terplán Zénó Szakközépiskolából Lantos Ildikó tanárnő és tanítványai, akik szintén csatlakoztak a DIA pályázati programjához.
Stelkovicsné Kreuter Anikó tanárnő, a program koordinátora összegzésében kiemelte a vitában részt vevők komolyságát, a felvetett problémák kezelésére irányuló megoldások hasznosíthatóságát. Mindannyiunk örömére szolgált a vendégek érdeklődése, kitartó figyelme. Megértettük, a vita fejleszti a logikus gondolkodást, a kommunikációs készséget, az ítélőképességet, az erkölcsi érzékenységet és az együttműködési képességet. A disputa mások véleményének tiszteletben tartása. Amennyiben a látottakat komolyan vesszük, talán elkerülhetők lesznek a heves szócsaták - az érvek, a magyarázatok kerülnek előtérbe a hangos szó és megbántottság helyett.
