Debrecenbe kellett menni…

BALÁZS GUSZTÁV

Gödöllő a Duna-Tisza közén (éppen a vízválasztóján), Debrecen a Tiszántúlon fekszik. Túl a Tiszán - ahová, eddig úgy tartottuk és tapasztaltuk -, sok időbe telik eljutni. Az autópályán robogva ma már nem a messziséget érzékeltető „túl" jut az ember eszébe, hanem azon álmélkodik, mennyire lerövidítette a távolságot a sztráda. Repülővel sem lehet sokkal gyorsabban a cívisvárosba érni. Két órán belül teljesíthető a penzum - ez már-már áthallgatásra ösztönzi a deákot. Oda és vissza.

Április 16-án oda indulunk többen, többen mint félezren - az egész országból, még a Dunántúlról is. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában rendezik meg a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekcióját. Tiszta időben érkezünk, friss levegőben nyújtózkodunk a kilométerekben kifejezve hosszú út után. Régi ismerősök a Corvinus Egyetemről, kollégák, sokszor, sok helyen látott diákarcok Gödöllőről, barátságos, mégis izgatott légkör. A debreceni agrárkampuszon is serénykednek az építők, jól érzékelhető a képzőhelyek között kibontakozott infrastruktúra-fejlesztési verseny is.

Most azonban a hallgatók versenyét dobolják.

Lassan megtelik az aula. Elfoglalja helyét az elnökség. Az ország 12 intézmények 26 karáról 308 pályamunkát mutatnak be 28 tagozatban, sorolja köszöntőjében dr. Nagy János a Debreceni Egyetem rektora, majd dr. Horn Péter akadémikus lép elénk, s elsőként a mi egyetemünket említi tudóspályájának elejéről. Bátorságot önt az ifjú szívekbe: Érezzétek, higgyétek el és képviseljétek, hogy ti vagytok a legokosabbak, a legfelkészültebbek azon a területen, amelyről előadást tartotok! Ezután mindegyikünk lelkét gyógyítani igyekszik, amikor arról beszél, hogy a földlakó milliárdok előtt álló nagy feladat a mezőgazdasági termelés fokozása. A japán modellt követve százmilliók akarnak jobban élni és változatosabban étkezni Ázsiában. FAO összesítés szerint Kína és India élelmiszerfogyasztási szokásainak megváltozása miatt 175 millió hektár termelésbe vonására lenne szükség. Japánban átállnak a bio eredetű csomagolóanyagok használatára. A gyógyszeripar személyre szabott gyógyszereket készítő, agrárbázisú biotechnológiai iparrá válik. Az energiafüggőség csökkentésére megsokszorozódik a megújuló energiák mezőgazdasági termelése. Eközben drámaian csökken a termőföld-készlet, métereket süllyed a talajvízszint és a tengeri halállomány, száz és százmillió ember állatifehérje-forrása is apad. Mindebből azt a következtetést vonja le, hogy a jelenleginél sokkal több agrártudásra lesz szükség, bár ezt Európa még nem igen érti.

Dr. Horn Péter az agrártudományt a tudományok emberi kultúrákat fenntartó integrátoraként határozza meg. Dr. Szendrő Péter, a SZIE egyetemi tanára, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke ezt követő előadásában egyenesen úgy fogalmaz, hogy „csak a tudás mentheti meg a vidéket."

Majd arról szól, hogy a tudáshiány mindennapi tapasztalat. A mérnöki hivatást kevesebben választják, mint szeretnénk, pedig a tehetséges fiatalokból kinövő elhivatott szakemberek jelentik a vidéki térségekben a tudás igazi, valóságos „publicitását". Vidéken meg kell tudni élni, a vidéknek meg kell élnie, mert onnan nincs hová menni. Nem könnyűek a reálpályák, de meg lehet belőlük élni és megélhet belőlük az ország is.

Az OTDK agrárszekciójának történetét példátlan sikertörténetként aposztrofálja. Látszik ez a vendéglátók igyekezetén és azon is, hogy 4-6 évre elkel a konferenciák helyszíne.

A szekció példa az értékek megbecsülésén alapuló ágazaton belüli együttműködésre, a nemzedéki összefogásra, amire a magyar agrárium és a magyar társadalom is rászorul, s végül nak. Végül: mintakép az intézmények kooperációjára.

A mozgalom elnöke vallja és hirdeti: - Ne a tudáshiány, hanem a tudás terjedjen!

A folytatásban új hagyomány születik, örökös tiszteletbeli tagozati elnök címet vesznek át azok, akikre a nemzedékeken átívelő mozgalmat évtizedek óta épül. Köztük Mészáros akadémikus, aki a napokban lesz 80 éves és nem akadt egyetlen esztendő, amikor hiányzott volna a konferenciáról. Örömét fokozza, hogy abban a városban kapja az elismerést, ahol 61 évvel ezelőtt érettségizett.

*

Két nap múlva a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar tanácsülésén dr. Dimény Judit dékán számol be a gödöllői hallgatók szép sikeréről, hálát adva a sztráda építőnek, hogy elérte az ülés elejét, mert alig két órával korábban vette át a stafétabotot Debrecentől. 2009-ben az MKK rendezi az Agrártudományi Szekciót. Oda visszából így lesz ide és haza...