A diploma menetjegy a versenyre induló autóbuszra

Valódi tudásra a piacon kereslet van. Az egyetemi diploma azonban csupán buszjegy a munkaerõ-piaci versenyre vivõ buszra. Az érvényesülésre, a szakmai karrierre nincsen recept, de nyílt titok, hogy a munkáltatók nem a leckekönyv átlagát nézik. Ezekben a kulcsmondatokban foglalható össze az Agrárgazdaságtan tantárgy fórumként jegyzett április 17-i elõadása. Dr. Villányi László egyetemi tanár, dékán felkérésére négy vendégelõadó tartott vitaindítót, majd a negyedik évfolyamos hallgatók kérdéseire válaszoltak.

B. G.

	Benedek Fülöp FVM szakállamtitkár a termõföld elkötelezettjeként szólalt meg. A termõföld védelmét több törvény, országgyûlési határozat szolgálja, mégis az utóbbi 10 évben évente 20-40 ezer hektár került ki mûvelés alól. Õ olyan birtokrendezést szorgalmaz, amely versenyképes és népességmegtartó struktúrát eredményez. Az oktatásról szólva megjegyezte, aszinkronitás tapasztalható az oktatás és a munkaerõpiac igényei között. A minisztérium által kiírt álláspályázatokra 5-6-szoros a túljelentkezés.
Kapronczay István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fõigazgató-helyettese az agrárium bajainak egyik okát a megegyezés hiányában látja. Konszenzusos földbirtok-politikát sürgetett. Egyaránt veszélyesnek látja, ha spekuláció tárgyává válik a termõföld és ha a versenyképtelen kisüzemet favorizálják. Vizsgasegítségként elmondta, arra a kérdésre, hogy Hány gazdálkodó van ma Magyarországon? 40 ezertõl egymillióig helyes lehet a válasz. Õ 100-120 ezerre becsüli a kérdezett adatot.
	Velez Zoltán, a SZIE Gazdasági Tanácsának elnöke drámai képet rajzolt a vidékrõl, ahol 460 település került a leszakadás állapotába. Ezeken a településeken közel 1,6 millió ember lakik, az aktívaknak csupán a 3,6%-a felsõfokú végzettségû, miközben a nem szegregálódó térségekben 20% az arányuk. A leszakadó térségekben a tulajdon is leértékelõdik. Ez az új diplomás generáció elõtt álló egyik kihívás, miközben fel kell ismerniük, az oklevél megszerzésével még nem válnak értelmiségivé. Biztatásul elmondta, a diploma menetjegy a versenyre induló buszra.
Zászlós Tibor, a Mezõfalvi Rt. vezérigazgatója elmondta, a kérdések ugyanazok, de a válaszok évrõl-évre mások. A múlt században átpolitizálódott agrárgazdaság anomáliákkal sújtott gyakorlatában naponta küzdeni kell az életben maradásért - erre kell használni az egyetemen tanultakat is. Hogy az itt megszerezhetõ tudás alkalmas a hasznosítására, azt volt erdélyi és orosz hallgatóink is bizonyítják. Hiányolta a támogatási rendszer kiszámíthatóságát és üzemi példán igazolta, érdemes tanulni a pályázatkészítés csínját-bínját.

*

A sokrétû magyar oktatási rendszer elõny vagy hátrány a nemzetközi munkaerõpiacon? - hangzott az egyik kérdés. Nos, a válaszok is sokrétûek voltak.

- A valódi tudásra kereslet van a piacon - válaszolta Velez Zoltán. - Persze, ha egy németországi önkormányzatnál kíván elhelyezkedni, kevés az esélye, mert több az esélye a hazai munkavállalónak. A multinacionális vállalatoknál ez könnyebb, de ne okozzon meglepetést, ha megkérdezik, hajlandó-e a világ bármely pontján dolgozni, az egészségérõl gondoskodni és az eddig beszélt nyelvekhez képest még egyet megtanulni.

- Az AKI-ban nem az átlagot nézzük - felelte Kapronczai István -, hanem elõször is azt, honnan jött a diplomás (megvan-e a diplomája), hogyan beszéli nyelvet, ért-e a számítógéphez, s milyen emberrel állunk szemben. A speciális ismereteket úgyis nálunk kell elsajátítania.

- A 90-es évek második felében, az uniós felkészülés idõszakában 36 25-35 év közötti kollégát vettünk fel a minisztériumba osztályvezetõi fizetéssel, havi egyszeri kiutazási lehetõséggel Brüsszelbe, s módot adtunk nekik arra, hogy két év alatt megtanuljanak az angol mellett egy harmadik nyelvet - mondta Benedek Fülöp. - Közülük ma 12-en dolgoznak nálunk, tízen az üzleti világban, 9-en az EU nem magyar szervezetében. Tehát jó az oktatási háttér, de a személyi kompetenciára is szükség van.